Keresés

Napi történelmi forrás; 

 

http://index.hu/index2/#bloghu/napitortenelmiforras/2016/07/27/kiralygyilkossag_kacsintasra  

 

C. Tóth Norbert

Luxemburgi Zsigmond uralkodása, 1387–1437

Kossuth, Bp., 2009

PDF

Zsigmond magyar királyt 1433-ban császárrá koronázták Rómában, ahova több mint 400 fős kísérettel érkezett. A fegyveres kíséret többségében magyarokból, magyar nemesekből állt.

Az alábbiakban közzétesszük a magyar kíséret névjegyzékét, amelynek eredetijét a vatikáni pápai levéltárban őrzik.

Alapi. Nobilis Stephanus de Alap, Vesprimiensis diocesis.
Patronus: ecclesie s. Michaelis de Alap.
Albesi. David Davidis comitis de Solio nobilis baro et miles de Albez Waradiensis diocesis.
Patronus: parochialis ecclesie de Dyozegh Warad. d.
Andreas Johannis canonicus ecclesie Transilvane . . . imperatoris capellanus specialis et continuus commensalis.
Demetrius prepositus ecclesie Transsilvane.
Andreas Bartholomei. Vesprim. d. (Sonator . . . imperatoris).
Capella Corporis Christi in Buda.
Ártánházi. Ladislaus Davidis de Arthanháza nobilis Agriensis d.
Parochialis ecclesia s. Nicolai de Artanháza.
Bakolczai. Georgius filius Sebastiani de Bakolcza miles . . . imperatoris et aulicus continuus.
Patronus: ecclesie bb. Petri et Pauli in Bakolcz.
Bakonczai. Demetrius Pauli de Bakonicha presbyter Zagrab, d. capellanus Akacii (Csupor).
Bátmonostori. Ladislaus de Thethus de Batmonostora. Coloc. d.
Neje: Anna.
Belosóczi.Stpehanus de Belosowcz nobilis Zagrab. d.
Neje: Ilona.
Belczi. Dionisius Johannis de Beltz Quinqueeccl. d.
Parochialis ecclesia s. Marie de Kaydach Quinqueeccl. d.
Bethlen. Gregorius Johannis de Bethlehem nobilis baro et miles Transilv. d.
Testvérei: Miklós és Antal.
Patronus parochialium ecclesiarum s. Johannis de Betlehem, – s. Michaelis de Bozyas, – s. Marie de Kethel, – s. Nicolai de Keresd; – capelle s. Spiritus de Bethlehem.
Bilkei (?) Georgius Michaelis de Bylge.
Valentinus, Stephanus et Georgius filii Demetrii (?)
Parochialis ecclesia nativitatis b. Johannis b. de Bylge.
Bizerei. Nicolaus de Bizere.
Ecclesia in eo parochialis (sic).
Bogdáni. Nobiles Brictius et Andreas Petri de Boghdan Vesprim. d.
Parochialis ecclesia b. Marie de Boghdan. (Szülei építették.)
Bosányi. Nobilis Georgius Simonis de Bassan miles Strigon. d.
Neje: Margit. Anyja: Margit.
Ecclesie b. Marie in Novaecclesia, b. Marie Magd. in Chewathy et s. Martini in Bassan, Strigon. d.
Budai. Georgius et Jacobus Nicolai de Buda. (Sonator . . . imperatoris.)
Parochialis ecclesia b. Marie Magd. in Buda.
Büki. Stephanus natus Baso de Byk artium magister . . . imperatoris protonotarius clericus Vesprim. d.
Parochialis ecclesia s. Nicolai de Byk.
Csanádi. Andreas de Chanadino Bachiensis d.
Patronus parochialium ecclesiarum s. Marie et s. Osvaldi dicte d.
Csáni. Clemens de Chan. (Sonator . . . imperatoris.)
Parochialis ecclesia Michaelis extra oppidum Chan.
CsániPetrus Georgii de Chan. (Sonator . . . imperatoris.)
Ecclesia s. Petri de Buda.
Csapi Ladislaus de Chapi . . . imperatoris secretarius ac Stephanus et Augustinus fratres eius carnales, nobiles milites Agriensis d.
Parochiales ecclesie: s. Anne de Zankocz, – s. Andree de Parno, – s. Marie Magd. de Zerch, – omnium sanctorum de Bassan, – s. Ladislai de Ezen. Conventus s. Marie de Ezen fratrum eremitarum s. Pauli Agriensis d.
Csegedi. Johannes de Cseged miles.
Ecclesie b. Marie v. in Cheged ac s. Michaelis de Eres Waradiensis d. (Ezeket ő és szülei alapították.)
Csolnok. Laurentius Cholnok de Omor miles Chanad. d.
Nicolaus Cholnok, – Katherina Georgii Cholnok de Omor nobilis puella, – nobilis Dominicus de Cholnok de Omor.
Parochiales ecclesie: s. Michaelis de Omor, – s. Marie de Zenthkyral, – s. Martini de Sanctomartino, Chanad. d.
Csupor. Akacius, Demetrius ac Georgius Czupor de Monoslo, Zagrab. d.
Egy más helyen: Akacius Pauli Czupor de Monoslo.
Dengelegi. Georgius filius Ladislai de Dengelek . . . imperatoris miles et aulicus specialis.
Patronus: ecclesie s. Michaelis de Denkelek.
Derencsei Nobiles viri Paulus et Petrus, Johannes et Nicolaus filii nobilis viri Emerici de Derenche.
Nobilis Emericus de Derenche baro.
Ecclesia omnium sanctorum de Derenche Strigon. d.
Nobilis Paulus de Derinche miles Strigon. d.
Patronus: parochialium ecclesiarum omnium sanctorum de Derinche, – b. Marie de Arma (?) – s. Johannis de Rimasombati.
Paulus Emerici de Derenchen nobilis baro et miles Strigoniensis diocesis.
Désházi Sebastianus Jacobi de Deeshaz nobilis Transilvanensis d.
Parochiales ecclesie s. Marie de Bewnye et capella s. Marie de Deeshaz Transilv. d.
Ecséri. Ladislaus de Echyr vicecamerarius . . . imperatoris, nobilis Vesprim. d.
Elena quondam Jacobi de Kerezthwr relicta quondam Petri filii Nicolai de Echyr.
Patronus: parochialis ecclesie b. Marie de Echyr.
Enyedi. Johannes filius Balthasarius de Enied. (Enyeden szegényházat kezdett építeni. «Hospitale in quo plurimi pauperes instruuntur».)
Atyja: Boldizsár. Testvérei: János, Jakab, György, Orsolya. Unokatestvérei: Lőrincz és Petrus Grumyald (sic.).
Erestovai. Michael Nicolai de Erestova familiaris et officialis continuus . . . imperatoris. Vesprim. d.
Fáncsi. Stephanus Bartholomei de Ffanch nobilis baro et miles Vesprim. d.
Emericus Johannis de Zerdahel et Elisabetha uxor Vesprim. d. – Johannes Ladislai bani de Ffanch nobilis baro Vesprim. d.
Parochialis ecclesia s. Johannis de Beren et capella s. Marie de Kethel Vesprim. d.
Földesi. Dionisius Nicolai de Feldes.
Parochialis ecclesia nativitatis b. Marie in Kaydoch Quinqueecl. d.
Földesi. Johannes filius Nicolai de Feldes Quinqueeccles. d.
Forgolánfalvi. Michael Johannis de Forgolanfalwa nobilis Transilvanensis d.
Parochialis ecclesia s. Nicolai de Forgolanfalwa.
Garázda. Blasius Garazda ac Nicolaus Garazda ac Stephanus Garazda de Lak nobiles Quinqueeccl. d.
Blasius filius Nicolai Garazda de Lak nobilis, baro et miles Quinqueeccl. d.
Parochialis ecclesia omnium sanctorum de Lak.
Galesmilet (?) Nobilis vir Sigismundus de Galesmilet . . . in curia imperatoris existens.
Grecsei. Nobilis Georgius Sebastiani de Greche . . . imperatoris miles et familiaris continuus.
Anyja: Márta. Testvérei: István, János és Miklós. Michael natus Enech frater suus consobrinus és neje Ilona. Nobilis Ladislaus de Geche (sic) frater suus patruelis.
Parochialis ecclesia ss. Petri et Pauli in villa Bakoch Agrien. d.
Gerő. David Nicolai de Gerew de Gerewassarhel nobilis Transilv. d.
Parochialis ecclesia s. Margarethe de Gerewassarhel.
Gersei. Petew Johanni de Gerise nobilis baro et miles Vesprimiensis diocesis.
Ladislaus Petew de Gerse és neje Anna, – Johannes Petew.
Patronus parochialis ecclesie s. Stephani regis de Gerse Vesprim. d.
Győri. Petrus Jacobi de Jaurino.
Halapi. Ladislaus Nicolai de Halap.
Neje: Anna.
Fundator et patronus capelle b. Marie de Halap Vesprim. d.
Haraszti. Nobilis vir Dionisius de Harasti . . . in curia imperatoris existens.
Hartai(?) Nobiles Johannes Antonii et Margaretha eius uxor, Ladislaus de Harth et ipsius uxor, necnon Nicolaus de Harth et uxor, Strigon. et Quinqueeccl. d.
Hidaskuti. Nobiles Antonius de Hydakut.
Patronus: ecclesie s. Mauritii de Hydakut Vesprim. d. (Szülei építették.)
Hlubosiczki. Nicolaus Hlubosiczky de Hluboka armiger Strigoniensis d. . . . imperatoris familiaris.
Passko Pssak armiger Strigon. d.
Parochialis ecclesia s. Nicolai in Ropow Strigon. d. – Capella s. Barbare in Surawina Strigon. d.
Hosszúmezei. Petermannus de Longocampo armiger Agriensis d.
Ecclesia s. Jacobi de Longocampo.
Jászok. Benedictus Philisteus de Kisir Agriensis d.
Patronus: parochialium ecclesiarum s. Georgii de Raszang – et Omnium Sanctorum de Kysir dicte d.
Nobilis Franciscus Philisteus de Ladan Agr. d.
Ladislaus de Madaras és neje Margit.
Patronus: parochialis ecclesie b. Marie in Ladan.
Michael Philisteus de Wysac Baciensis d.
Neje: Anna.
Patronus: parochialium ecclesiarum b. Marie de Wysac et s. Georgii de Zarvas dicte d.
Kapoczocsi (?) Nobilis Petrus Blasii de Capoczocz miles Zagrab. d.
Neje: Margit.
Kátai. Philippus de Katha miles . . . imperatoris.
Testvérei: Jakab egri prépost, Miklós egri főesperes, László, Mihály és Ilona. – Anyjuk Ilona. – Gregorius de Tarucz nővérök férje.
Ecclesie s. Georgii de Katha et s. Jacobi Egeres Wacziensis d.
Katus. Gregorius Katus dictus doctor de Tamasi Vesprim. d.
Neje Margit, atyja Imre, testvére Miklós.
Ecclesia ss. Cosme et Damiani de Seurgetek.
Kecsei. Jacobus de Keche miles Quinqueeccl. d.
Parochialis ecclesia, in qua ipse et predecessores sui sepulturam elegerunt.
Kemény. Stephanus Kemen de Gyerewmonostor Warad. d.
Martha relicta Ladislai Kabos, Georgius necnon Albertus similiter Kemen, Ladislaus Kabos de eadem Gyerewmonostor, Dionisius filius quondam Johannis Rufi de Farnas, Georgius Erdeli frater suus, Thomas Erdeli frater suus, Stephanus Thompa de Zenthmichaltelky frater suus.
Capella s. Ladislai intra metas possessionis Gyerewmonostor.
Kesztőlczi. Anthonius Egidii de Kezthowlcz subdiaconus et canonicus . . . Tituliensis, servitor et familiaris . . . imperatoris.
Kiskomári. Georgius Johannis de Kykomár nobilis Vesprimiensis d.
Parochialis ecclesia s. Adriani de Kysmaroth Vesprim. d.
Kocsi. Andreas Turek de Kochi nobilis Jauriensis diocesis.
Neje: Orsolya.
Patronus: capelle s. Michaelis de Michalfalwa Vesprim. d.
Krausz. Marcus Craus presbyter Strigoniensis d. . . . imperatoris continuus commensalis.
Kremcz (?) Nobilis Ladislaus de Cremtz (?)
Neje Dorottya. Fia Ferencz.
Liabai (?) Nobilis Blasius Laurentii de Lyaba (?) Quinqueeccles. d.
Parochialis ecclesia s. Georgii in possessione Gyurikod, Quinqueeccles. d.
Lindvai. Nobilis Paulus Stephani comes de Lendva Vesprim. d.
Stephanus comes.
Patronus: parochialium ecclesiarum b. Marie in Zomony, – s. Georgii in possessione Sancti Georgii, – et s. Nicolai in possessione Sancti Nicolai Vesprim. d.
Macsinczi. Georgius de Machinch nobilis Agriensis d.
Patronus: ecclesie s. Marie de Machinch.
Marczali. Emericus et Johannes de Marczaly fratres carnales nobiles barones Vesprim. d.
Marczali. Georgius et Stephanus fratres filii condam Dionisii bani nobilis baronis de Marczaly Vesprim. d.
Marczell (?) Georgius Dionisii de Marczell (?)
Maróti. Frank de Maroth miles . . . imperatoris.
Testvérei: Miklós és Zsigmond.
Ecclesia ipsorum in villa Bwyak in honorem s. Andree Vesprim. d.
Melaven(?) Nobilis Thomas de Melauen officialis . . . imperatoris.
Neje: Smaralda. – Lucia relicta Simonis de eadem Melan, fratris carnalis, – Magnificus Michael Jakchw de Kwssal comes Siculorum, – Ladislaus Jakch, az előbbinek fivére.
(Tamás több szolgája számára is kér kegyelmet.)
Mikefalvi. Stephanus filiis Ladislai de Mikefalva miles et familiaris . . . imperatoris.
Parochialis ecclesia s. Michaelis de Mikefalwa. – Capella ss. Simonis et Jude in villa Pribolcz Strig. d.
Mindszenti. Coma (sic) de villa Meynthzenth.
Ecclesia omnium sanctorum eiusdem ville.
Nemptii. Gregorius Johannis de Nempti custos canonicus ecclesie Quinqueecclesiensis, de nobili genere procreatus, . . . imperatoris protonotarius.
Anyja: Ágnes. Testvérei: György és Vincze.
Parochialis ecclesia s. Jacobi de Nempti Quinqueeccl. d.
Orastyai. Petrus filius Blasii de Orastya miles . . . imperatoris, qui pridem erat in fide Grecorum et in festo s. trinitatis in ecclesia b. Petri per eundem dominum imperatorem fuit baptisatus.
Parochialis ecclesia s. Demetrii de Halmas Cenadiensis d.
Ország.Michael Orszagh de Guth miles Cenadiensis d. . . . imperatorius camerarius.
Neje: Borbála.
Patronus: parochialium ecclesiarum s. Nicolai de Chalya Cenadiensis d. et s. Johannis ev. de Gwth Waradiensis d.
Őzedfalvi (?) Mathias Frank de Cwzedfalwa (?) nobilis Transilvaniensis d.
Parochialis ecclesia de Saaswar Transilvan. d.
Pakosi.Nobilis Emericus de Pakuus Quinqueeccles. d.
(Vele együtt Ladislaus de Hard, Stephanus de Scelews és Ladislaus de Bathmonostra folyamodván, együttesen vannak felsorolva az egyházak, melyek számára kértek.)
Ecclesie sancte crucis de Gappa, – omnium sanctorum de Pakuus, – b. Marie de Buschque (?) – b. Marie de Hard Quinqueeccl. d., – b. Laurentii de Scelevs, s. Johannis de Iggar Agriensis d., – s. Ladislai de Bathmonostra Coloc. d., – s. Johannis de Scend-Ivan Vacz. d., – s. Johannis de Bilge Vesprim. d.
Pakosi. Scemere de Pakuus Quinqueeccl. d.
Neje: Erzsébet.
Pelei. Georgius Alberti de Pele Transilvanensis d.
Patronus: parochialium ecclesiarum s. Marie de Pele et omnium sanctorum de Mendzenth Transilv. d.
Rakonicsai. Nobilis vir Thomas de Meritin Rakonicha Zagrab. d. . . . in curia imperatoris existens.
Rédei. Mathias Demetrii de Rede nobilis miles Agrien. d.
Testvére: Sándor.
Patronus parochialium ecclesiarum s. Stephani regis de Wltnyarcz ac s. Michaelis de Herenchen Wacz. d.
Rohonczi. Egregius miles Stephanus Henrici de Rohoncz familiaris . . . imperatoris.
Anyja: Anna.
Ecclesia sua s. Emerici in eadem (sic) Zeuchka Zagrab. d.
Rozgonyi. Stephanus et Georgius filii Simonis de Rozgon, Posoniensis comitatus comites, qui . . . contra perfidos hereticos Hussitas generales capitanei existunt deputati.
Ecclesia b. Marie in Varano Agriensis d.
Rozgonyi. Stephanus Ladislai de Rozgon, Themesiensis, Jauriensis et Albensis comitatuum comes, qui pro defensione ipsius regni . . . contra . . . Turcos . . . generalis capitaneus et defensor ac tutor deputatus existit.
7Neje: Cecilia.
Ecclesia s. Trinitatis in civitate Tata, Jaurien. d.
Sági. Blasius Nicolai de Saagh miles Wacz. d.
Neje: Dorottya.
Patronus: ecclesiarum s. Anne de Panith Agrien. d., – s. Stephani protom. de Saagh Wacz. d., – s. crucis de Litke Wacz. d., – s. Marie de Geroge Wacz. d., – capelle ss. Petri et Benedicti de Miche Agrien. d.
Seticsucs (?) Ladislaus Andree de Schetichuch armiger Strigon. d.
Ladislaus Johannis de Capella armiger Strigon. d.
Parochialis ecclesia b. Marie in Lilee (?) Strigon. d.
Simon. Symon vicesartor supremus imperialis maiestatis. (Kétes vajon magyar volt-e.)
Simonyi. Michael de Simoni familiaris . . . imperatoris.
Anyja Erzsébet, «relicta quondam Laurentii». – Anna relicta quondam Gregorii de Gezthenyowcz.
Sólyagi. Miles strenuus Sebastianus de Solyagh . . . imperatoris janitorum magister.
Ecclesie suarum possessionum: s. Georgii in Solyagh, – omnium sanctorum in Gyulai, – s. Margarethe in Thaba Quinqueeccl. d., – s. Andree ap. in Cheke Vesprim. d.
Más helyen: Nobilis et egregius Sebastianus Ladislai de Solyag.
Söregi. Osvaldus Dionisii de Sewregh nobilis miles Wacz. d.
Parochialis ecclesia s. crucis de Sewregh.
Sullusi (?) Stephanus de Sullus.Agrien. d.
Sulyok.Benedictus Georgii de Suliok de Zanthal nobilis Transilv. d.
Parochialis ecclesia s. Jacobi de Zanthal.
Szakácsi. Nobilis Blasius Michaelis de Zakachy Vesprim. d. . . . imperatoris magister coquine.
Parochialis ecclesia omnium sanctorum in Zakachy (a mit elődei építettek).
Szakácsi. Stephanus de Zakachi nobilis Vesprimiensis diocesis.
Szent János kápolnája Kisszakácsiban.
Szent Benedek oltára a Mindszentekről czímzett plébánia templomban Szakácsiban.
Szakácsi. Michael Demetrii de Sacach familiaris et continuus domesticus . . . imperatoris, Vesprim. d.
Szalacsi. Stephanus Laurentii Kalaman de Zalachy Warad. d.
Ecclesie b. Marie et b. Georgii in Zalach.
Szebeni(?) Nobilis Franciscus Andree de Sebene Agr. d.
Andreas de Sebene és neje Lucia.
Parochialis ecclesia ss. Cosme et Damiani in possessione Send Agrien. d.
Székel. Michael Zekel de Rakus Transilvan. d.
Elizabeth relicta quondam Stephani Zekel de Rakus.
Parochialis ecclesia s. Martini de Kerched et capella s. Elene de Chegez Transilvan. d.
Széki. Johannes de Szeck subdiaconus, rector parochialis ecclesie omnium sanctorum in Gvelay (?) Quinqueecclesiensis diocesis . . . imperatoris familiaris et continuus commensalis.
Szentgyörgyi.Johannes Zopa de Zentguergh nobilis Vesprimiensis d.
Parochialis ecclesia s. Georgii de Zenthgyergh.
SzentivániBenedictus de Sentiuan Wacziensis d.
Szentlászlói. Nobilis Marcus miles de Sancto Ladislao, dominus temporalis ville Herbe Weisenburgensis (Erdély) d.
Anyja: Veronika. Neje: Veronika.
Szentmártoni. Benedictus de Sancto Martino Agriensis d. . . . imperatoris claviger.
Parochialis ecclesia de Sancto Martini.
Szentmiháli. Stephanus de Scendmihal.
Szőllősi.Stephanus de Scelews Agriens. d.
Tamási. Ladislaus woywoda de Thamasi nobilis baro Quinqueecclesiensis diocesis . . . imperatoris janitorum magister.
Patronusa szent István király egyházának Tamásiban.
Tankai. Nobilis vir Petrus Tanka miles . . . imperatoris continuus familiaris.
Patronus: parochialis ecclesie s. Valentini de Capachonicz Zagrabiensis d.
Tapsoni. Nobilis vir Nicolaus de Tapson Vesprim. d. . . . in curia imperatoris existens.
Terebesi. Thomas Brictii de Therebes familiaris et officialis . . . imperatoris Vesprim. d.
Thallóczi. Mattko comes Kewoniensis et capitaneus Nandoralbensis.
Várdai. Nicolaus Nicolai de Warda nobilis baro et miles Agriensis d.
Patronus: parochialium ecclesiarum ss. Petri et Pauli de Warda, s. Marie de Litke, s. Georgii de Sanctogeorgio Agriensis et Warad. d.
Vetési. Albertus Jacobi de Wetes nobilis, artium liberalium magister, clericus Transilv. d.
Patronus: ecclesie s. Nicolai de Wetes Transilv. d.
Viny. Benedictus Johannis de Wyny laicus Strigoniensis d.
Johannes Win.
Parochialis ecclesia s. Martini Win Strigon. d.
Zubar. Nobilis Dyonisius Zubar miles Quinqueeccles. d.
Ecclesia s. Petri ap. de Feuldwar Quinqueeccl. d.

(A lista fellelhető a Turul 1893/1-es számában)

Siegel von Kaiser Siegmund von 1434

 

(A Szilágyi-féle millenniumi történet III. kötete az 555. oldalon közli róla készült rajzot)

 

 

 

Die Reichskrone Westdeutsch, 2. H. 10. Jahrhundert; das Kronenkreuz einer Hinzufügung des frühen 11. Jahrhunderts; der Bügel aus der Zeit Kaiser Konrads II. (1024-1039); die rote Samthaube aus dem 18. Jahrhundert. Gold, Email (Zellenschmelz), Edelsteine, Perlen Stirnplatte: H: 14,9 cm, B: 11,2 cm ; Kronenkreuz: H: 9,9 cm.

 

Eszerint minden megvolt 1433-ra a vörös bársonyt leszámítva, bár még mindig nem tudni, hogy a koronázásnál használt fejék azonos lehetett-e a mindennapokban viselt császári koronával. Mindenesetre az 1445-ös Filarete-ábrázolás koronája nem tűnik azonosnak a pecséten láthatóval és a Schatzkammerben őrzött "német-római" császári koronával.

 

 

---------------------------------------------------------

 

„Auch in westlichen Kronen finden wir einen solchen Zentralstein oberhalb des Hauptes. Der Anlage nach verwandt ist die um 1000 entstandene Stephanskrone, sie hat in der Mitte ihrer beiden Bügel jedoch keinen Edelstein, sondern ein goldenes Kreuz⁸⁶. Der bedeutendste Vertreter einer Krone mit zentralem Edelstein oberhalb des Kopfes ist die böhmische Wenzelskrone, die für Karl IV. um 1346 entweder umgearbeitet oder gar geschaffen wurde. Auf dieser Krone befindet sich ein goldenes Kreuz, dessen Balken mit Edelsteinen besetzt sind; an dessen Spitze aber ist ein einzelner Saphir angebracht⁸⁷.

 

⁸⁶ Vgl. Albert BOECKLER, Die »Stephanskrone«, sowie das ‘Nachwort’ von SCHRAMM, in: SCHRAMM, Herrschaftszeichen (wie Anm. 5) 3 S. 731-742 bzw. S. 742-754 sowie Taf. 83 Abb. 107. Die Darstellung einer Haubenkrone mit schiefem Kreuz im Scheitel auf der Bronzetür des Filarete im Petersdom legt nahe, daß bei der Kaiserkrönung Sigismunds im Mai 1433 die Stephanskrone verwendet wurde, vgl. DEÉR, Kaiserkrone (wie Anm. 14) S. 74 (für den Hinweis danke ich Ursula Nilgen, München).

 

⁸⁷ Vgl. J. Žemližka, Wenzelskrone, in: Lex.MA 8 Sp. 2194; vgl. auch Karl SCHWARZENBERG, Die Sankt Wenzels-Krone und die böhmischen Insignien. 2., neu bearb. u. erg. Aufl. (Die Kronen des Hauses Österreich 2, 1982); Anna SKÝBOVÁ, Ceské královské korunovacní klenoty (1982); Krönungen (wie Anm. 3) 2 S. 531 f.”

 

In: Arno Mentzel-Reuters: Die goldene Krone – Entwicklungslinien mittelalterlicher Herrschaftssymbolik; in: Deutsches Archiv für Erforschung des Mittelalters 60 (2004), 159.

Kétségtelen, hogy a pántok és a kereszt között, az utóbbi talpazataként nincsen gömbdíszítmény a magyar Szent Koronán

Filarete, eredeti nevén Antonio di Pietro Averlino azt a pillanatot örökítette meg a római Szt. Péter-bazilika bronzkapuján, amint IV. Jenő pápa 1433-ban Luxemburgi Zsigmond magyar és cseh király fejére helyezi a császári koronát. Többen észrevették azonban, hogy az itt látható korona nem hasonlít a császári legitimációs fejékre. Egyesek a magyar Szent Koronát vélték felismerni benne. A kapu 1439 és ’45 között készült.

 

A magyar Szent Koronáról szóló topikban Kaif például amellett érvelt, hogy Filarete nem látta a császári koronát, illetve hogy nem ismert róla hiteles ábrázolást (2798.), Bagatur pedig arra mutatott rá, miszerint „a XIV. és XV. században felettéb »népszerű« volt Európában a keskeny kereszt-pántos korona típus, tetején egy keresztel” (2826.).

Bárány Attila

 

Zsigmond király 1416-os angliai kísérete

 

In: Aetas XIX (2004)/ 3-4

 

 

 

PDF

Tóth Péter

 

"Szent Zsigmondnak ő azt felnevezteté"

 

In: Századok 139 (2005)/2

 

 

 

PDF

Nagyon jól tetted, hogy belekotyogtál :)

 

 

Hadtörténelmi Közlemények CXI (1999)/3

 

 

Tartalom

Bocs a bekekottyért, érdeklődőknek egy csokor tanulmány a Hadtörténeti Közleményekből:

http://epa.oszk.hu/00000/00018/00006/pdf/memoria.pdf 

Pesty Frigyes

 

Brankovics György rác despota birtokviszonyai Magyarországon és a rác despota cím

 

MTA, Bp., 1877

 

 

 

Töltsd_le

 

 

A deszpotész címet Mánuel Komnénosz alapította Bizáncban, s ezzel a titulussal már területi jogok, birtokok is jártak. Először Béla herceg, a későbbi III. Béla magyar király viselte. A császár címe után ez volt a legmagasabb méltóság Bizáncban.

 

Moravcsik Gyula írja róla (Bizánc és a magyarság; Akadémiai, Bp., 1953, 87. o.):

 

"A 'deszpotész' szó, amely 'úr' -at jelent, pontosan megfelel a régi magyar 'urum' (=uram) szónak, amely a XII. században a magyar trónörökös címe volt, amint ezt Kinnamosz történetíró feljegyezte. Nyilván ezt viselte III. Béla Magyarországon, s Mánuel e cím görög megfelelőjével kifejezésre akarta juttatni, hogy Béla nem csak a Bizánci, hanem a magyar trón örököse is".

 

Mások, pl. Ostrogorsky szerint a deszpotészi cím Mánuel előtt is létezett már, de azelőtt a csak a császárt illette meg.

Jan Hus és Prágai Jeromos megégetése

 

 

Husz Zsigmond menlevelével (salvus conductus) utazott a zsinatra, ahol a magyar király a végsőkig megpróbálta védelmezni őt...

 

 

Sancta simplicitas! -- egyes forrásaim szerint ezek voltak Husz utolsó szavai, míg mások ugyanezeket a szavakat Prágai Jeromosnak tulajdonítják. Vajon mi az igazság?

A konstanzi zsinat képekben

 

Ullrich Richental kereskedő és írnok krónikája alapján (1420–1430)

 

 

 

Zsigmond bevonulása a zsinatra birodalmi és magyar trombitásokkal

 

 

 

A közétkeztetés biztosítói: a kereskedő...

 

 

 

...és a pékárus

 

 

 

A Szentatya balesete

 

avagy: felborult a pápamobil

 

 

 

Késhegyre menő viták teológiai és egyéb kérdésekben

 

 

 

Zsigmond esküje

 

 

 

Esti gyertyaosztás

 

 

 

Konstanzi tartózkodása idején Zsigmond ebben a panzióban hajtotta álomra a fejét

Mályusz Elemér

 

A konstanzi zsinat és a magyar főkegyúri jog

 

Akadémiai, Bp., 1958

Mályusz Elemér

 

Zsigmond király uralma Magyarországon 1387–1437

 

Gondolat, Bp., 1984

Michel Pauly–François Reinert szerk.

 

Sigismund von Luxemburg – Ein Kaiser in Europa – Tagungsband des internationalen historischen und kunsthistorischen Kongresses in Luxemburg, 8–10. Juni 2005.

 

Philipp von Zabern, Mainz, 2006

Takács Imre szerk.

 

Sigismund – Rex et Imperator – Kunst und Kultur zur Zeit Sigismunds von Luxemburg 1387–1437

 

Philipp von Zabern, Mainz, 2006

Bárány Attila: Zsigmond király 1416-os angliai kísérlete; in: Aetas 2004/3--4, 5--30. o.

M0

Sipőcz László az Österreichs Orden vom Mittelalter bis zur Gegenwart c., Johann Stolzer és Christian Steeb által jegyzett kötetről (Akadémiai Kiadó, Graz, 1996):

 

"A »societas draconica seu draconistarum« néven is ismert rend jelvényét Steeb egy a XV. század második feléből származó ősnyomtatvány¹⁰ exlibrisének érintőleges heraldikai vizsgálata során mutatja be. A lap közepén található sárkány, »Draconis debellati«, »Draconis inversi« vagy “Draconis devicti«, a kereszténység győzelmének szimbóluma annak ellenségei felett. A sárkány a keresztény szimbolika szerint a kígyóval egyenértékű, a gonosz hatalom, az ördög, a csábító, az Isten ellenfelének a jelképe, de megtestesíti a halált, a sötétséget, a pogányságot és az eretnekséget is. A csomóra kötött farkú sárkány – a rend jelképe – legyőzött sárkány. Luxemburgi Zsigmond magyar király, későbbi császár valószínűleg második feleségével, Cillei Borbálával kötött házassága alkalmával alapította a rendet. Valószínűleg, mert a pontos dátum körül még viták folynak, habár 1408. december 12-e oklevéllel igazolt időpont¹¹. A kezdetben idegenként fogadott és kezelt Zsigmond az általa alapított renden keresztül próbálta meg hatalmát megszilárdítani, illetve erősíteni, valamint a bárók személyéhez kötésével szabad teret biztosítani külpolitikai céljai megvalósításához. A Sárkányrend tipikus »udvari rend«, a király társasága. Mályusz Elemér vizsgálódásai bizonyítják, hogy a társaságbeli tagság nemcsak hogy megkönnyítette a társadalmi felemelkedést, hanem annak egyenesen feltétele volt¹². A tagság összetétele azonban, mint a többi korabeli lovagrendnél, nem korlátozódott az ország előkelőire, szomszédos országok fejedelmei, előkelői is felvétettek abba – főleg akkor, ha azt az aktuális vagy a hosszabb távú politikai helyzet és tervek megkövetelték. Így a rend rövidesen szinte egész Európában jelen volt; idegen uralkodók a jóindulat jeleként fogadták a jogot, meghatározott számú tagot a rendbe felvenni. A társadalmi értéket és megbecsülést mutatja, hogy számos család felvette a hurokra kötött farkú sárkányt a családi címerbe. A rend alapító oklevele az alapítás indokaként, motívumaként a kereszténység védelmét nevezi meg, annak ősellenségeivel szemben: Krisztus keresztjének jele alatt az igaz hitet védelmezni különösen a pogányok, az egyházszakadárok és az ortodox hitet valló népek ellen.

 

A rend díszjelei a viszonylag széles elterjedettségnek köszönhetően sok helyen fennmaradtak. A rend hímzett jelvényéi kabátra voltak erősítve, a fémből készült rendjelvényeket a nyakban, láncon hordták. A társaság minden valószínűség szerint két osztályból állt¹³: a rendjelet egyszer kereszttel, egyszer anélkül adták ki. A keresztes rendjel tulajdonosainak száma eleinte huszonnégyre volt korlátozva, bár a megkülönböztetést nehezíti a keresztek hol álló, hol pedig fekvő előfordulása.

 

Steeb felsorolja ezek után az alapszabályban meghatározott kötelességeket: mind a tagoknak a király és királynéval szemben, mind pedig fordítva. Hogy ezek a kötelességek mennyire tartattak be, éppen a nagy elterjedtség miatt, maradjon spekulatív kérdés. Tény azonban, hogy Zsigmondnak sikerült hatalmát mégis megszilárdítania, és ez a törekvése az alapszabályában lefektetett pontokkal szinkronban van, illetve a pontok ezen törekvését hűen tükrözik¹⁴."