Arra gondoltam, hogy egy adott témában megfogalmazok egy feladatot, amin elgondolkodhatunk és az öteleteket gondolatkísérletek formájában megbeszélhetjük.
Az első feladat:
Építsünk (gondolatban) olyan összetett mozgásformával működő szerkezetet, ami képes egyenes vonalú pályán gyorsítani egy zárt(!) űrhajót az űrben (nincs gravitáló tömeg és nincs surlódás sem a külső közeg hiánya miatt).
Nem használhatod a klasszikus rakéta elvet a zártsági kritérium miatt.
A (179)-ben felvetett kérdésemre adott válaszokat átgondoltam és arra jutottam, hogy nem jók (vagy nem értem).
Hogy lesz-e interferencia, az x és y szakaszokon dől el. Tegyük fel, hogy a hullámhossz 1/10-e az y távolságnak. Álló helyzetben tehát a hullám azonos fázisban érkezik vissza a féligáteresztő tükörhöz, mint amikor először járt ott.
Most nézzük ha mozog a rendszer. Amennyiben a specrel hatásokat elhagyjuk, akkor azt találjuk, hogy az y szakaszon "felfelé" 2y, "lefelé" (2/3)y távolságot tesz meg a hullám. A hullám tehát más fázisban érkezik vissza, mintha állna a rendszer. Ezen nem változtat a Doppler effektus sem, mert "felfelé" épp feleakkora lesz a hullámhossz.
Most nézzük a specrel hatásokat. A hosszkontrakció éppen lerövidíti a fenti 2y+(2/3)y távolságot 2y-ra, hiszen v=0,5c esetén v^2/c^2=0,75 és ebből 2*0,75+(2/3)*0,75=2. Tehát a t(y) oda-vissza = t(x) oda-vissza. Ez tökéletes. De ha most a hullámhosszra is érvényes a hosszkontrakció, akkor azt találjuk mint a 2) pontban; viszont ha nem érvényes, akkor épp azonos fázisban érkezik meg. Ez esetben viszont a "felső" tükörhöz érkezhet más fázisban (ha nem 1/10 a hullámhossz) és az sem szerencsés.
Namost a válaszokban az szerepelt, hogy a hullámhosszra is érvényes a hosszkontrakció, ezt szeretném letisztázni. Meg hát továbbra sem látom, hogy hogyan tud azonos lenni a mozgó és a nyugvó kísérlet lényegileg (interferencia ill a tükröknél mérhető fázis). Halaki rávilágítana ezekre, megköszönném!
Hát igen. Ha tudnánk ilyet szerkeszteni nagyon más lenne a világ. Végignéztem egy sor US patentet a neten, hát süt róluk a hülyeség. Volt egy magyar bejegyző is köztük. Azért nem árt az egészséges kiváncsiság, különben még mindig elhinnénk hogy lapos a föld. Ezért nem szabad kinevetni senkit.
Miért is ne? Sokféle valóság elképzelhető. Amíg csak gondolatkísérleteket végeznek ezekben, addig ellentmondástól sem kell tartani. De valahol ezek mégiscsak más eredményt adnak, mint a 'kipróbált' fizika, és akkor a tényleges kísérlet már nem kerülhető meg.
Elvi síkon szerintem azért lehet benne valami, de én jobban az építkezéskere/bányászatra tenném a voksot, az meg ugye egyfolytában lassítaná a forgást, biztosan nagyobb mértékben mint a falevelek okozta pulzálás.
Ja, olyasmi lenne. De az lenne a jó ha az összes hinta magával vinne mindent (hajtóművet, szerkezetet) a kioldássokkal. Azaz nem maradna ellentétes irányú impulzus komponense a rendszernek. De abban szerintem mindenki egyetérthet, hogy a perdület teljesen átalakítható impulzussá, a példa alapján. ami szerintem egy szingularitás.
Perdület megmaradást a főtt és nyers/lágy tojást is meg lehet különböztetni, anélkül hogy feltörnénk. Tök jól lehet vele szórakoztatni azokat akik nem ismerik a mechanikát egyáltalán:))
Egyszer a neten találtam egy oldalt ahol egy japán fizikus pont a topik témáját feszegette diszertációs szinten. Úgy kezdte, hogy Newtoni törvényeket átalakította, kiterjesztette és gondolatkisérletekkel bizonyította. Sajnos már nem emlékszem az oldalra. A mozgás, sebesség relativitását is megkérdőjlelezte, stb.
A forgást Newton-mechanikával számoltad, az idődilatációt pedig a specrellel. Ez így nem biztos, hogy kóser.
A Négyszögletes tojásban meg eddig minden, amit ellenőrizni tudtam, igaz volt. Mondom, nincs kéznél a könyv, ezért nem tudok érdemben vitatkozni erről a kérdésről. De ha szerzel adatokat a lehulló, ill. kinövő falevelek össz tömegére és eloszlására, nyugodtan elvégezheted magad is a számítást, és abból kiderül, hogy kamu-e, vagy sem. Az nem igaz, hogy nincs ilyen hatás, merthogy a falavelek hullása cáfolhatatlan tény. A kérdés csak az effektus nagysága. Tehát legfeljebb az az állítás lehet hamis, hogy ez a hatás mérhető. Ellenőrizd, ha van kedved, kíváncsi vagyok az eredményre.
Félek tőle, hogy ez nem ilyen egyszerű számítás, mint amit mondasz. A relativisztikus forgómozgás nem egyszerű dolog.
A faleveles dolgot nem én találtam ki, hanem olvastam a "Négyszögletes tojás" c. könyvben. Gyerekeknek szól, de szerintem hozzáértők írták. Csak most nem találom a könyvet, hogy rendesen utánanézhessek.
Az asszimetriából fakadó eltérés szerintem mérhetetlen. A Föld sugarának csak 1% a szilád felszín. Még a Himalája is alig éri el a Föld sugarának 1 ezrelékét.
Télnek itt azt neveztem, amikor az északi féltekén van tél. A megoldást pedig mmormota már elmondta: az északi féltekén több a szárazföld, mint a délin, ezért több lombhullató erdő is van ott. Amikor ősszel lehullanak a levelek, közelebb kerülnek a Föld középpontjához, ezáltal csökkentik a Föld tehetetlenségi nyomatékát. Mivel az északi féltekén több levél hullik le ősszel, mint amennyi kinő ugyanakkor a déli féltekén, a tehetetlenségi nyomaték végülis csökken. Tavasszal meg nő, ugyanilyen ok miatt.
A Föld orbitális sebessége 30.3 km/s és 29.3 km/s között változik.
Ki kellene számolni az idődilatációt 1 km/s = 3600 km/h sebesség esetében. Szerintem a 8. jegyben van valami eltérés másodpercenként. nanosec-es eltérés, ami még egy év alatt sem halmoz fel 1 másodpercet.
Kicsit érthetetlen lett az elírás miatt: a víz közelebb kerül a felszínhez, más szóval kisebb sugáron kisebb a tehetetlenségi nyomatéka a lecsapódott víznek.
= 1,00000000000556