Kinéztünk egy ingatlant, de jelenleg nincs rá használatbavételi engedély. Ez egy 1991-ben megkezdett építkezés, ami kb 60%-os készültségnél megtorpant.
Milyen feltételeknek kell minimum teljesülnie a mai előírások szerint, hogy kiadják rá a használatbavételi engedélyt? Az oldalak, amiket találtam ezzel kapcsolatban, nem térnek ki annyira a részletekre.
A házba be van vezetve a víz, villany, gáz a telken, csatorna az utcán. A ház belül ki van vakolva, de fűtés és vizes blokkok még nincsenek kialakítva.
Az építési engedély gondolom lejárt már, de nem tudom, hogy ez gond e egyáltalán, mivel a szerkezeti részek lényegében 100%-ban készen vannak, "csak" a gépészet meg a belső burkolás és a külső szigetelés hiányzik.
Mit kérhetnek az engedély megadásához, mit kell megtudakoljak a jelenlegi tulajtól, hogy rendelkeznek e vele, nehogy zsákutcába kerüljünk, ha megvesszük a házat?
Sziasztok, lenne egy kérdésem: szeretnénk megvenni egy ingatlant, amire még nincs fennmaradási engedély. Mostanában készülne el az adásvételi szerződés, ha megvennénk. Még vacilálunk. A ház állitólag 10 éves, de erre irásos bizonyitékot nem mutattak nekünk. A helyi önkormányzatnál 2 tanúval bizonyitják a ház korát, igy "állitólag" nem lesz épitési birság. Eredetileg úgy terveztük, hogy megkötjük a szerződést és a fizetés utolsó részletét a fennmaradási engedély kiadásához kötjük. A kérdésem az lenne, hogy ha később mégis kiszabnak épitési birságot, mondjuk mert valamelyik szomszéd beleköt, és addigra már mi vagyunk a tulajdonosok, akkor kit birságolnak meg, az új tulajdonost, vagy az épittetőt? Ráterhelhetik a birságot a házra? A jogszabályok amiket a neten találtam mindenütt az épittetőhöz kötik a birság fogalmát, de nem találtam arra adatot, hogy mi van, ha a fennmaradási endedély beadása és jogerőre emelkedése között vagy utána tuladonosváltás történik. Egy ismerős szintén azt mondta, hogy a birság mindig azt terheli, aki beadta a fennmaradási engedélyt, nem pedig a későbbi tulajdonost. Tudja valaki, hogy mi az igazság?
Ez az index megint kitolt velem! No akkor mégegyszer:
1997. évi LXXVIII. törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről
Az építmény fennmaradásának engedélyezése
48. §
(1) Ha az építményt, építményrészt szabálytalanul építették meg, az építésügyi hatóság arra - az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján - fennmaradási engedélyt ad, ha a 18-19. §-okban és a 31. §-ban meghatározott feltételek fennállnak vagy megteremthetők és az építtető az építési jogosultságát igazolta. Ha az építményt, építményrészt építésügyi hatósági engedély nélkül bontották le az építésügyi hatóság azt - határozattal - tudomásul veszi.
(2) Fennmaradási engedély az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha
a) az építmény, építményrész átalakítással szabályossá tehető, vagy
b) a szabálytalansággal okozott érdeksérelem jelentéktelen, közérdeket nem sért, vagy a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható.
(3) Az építésügyi hatóság az építtetőt - kérelem hiányában - a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívhatja, vagy az eljárást hivatalból az építtető költségére lefolytathatja.
(4) A fennmaradási engedély - építésügyi bírság kiszabása, illetőleg az (1)-(2) bekezdés szerinti szükségszerű átalakítás kötelezettségének és határidejének egyidejű megállapítása mellett - meghatározott időre szóló, visszavonásig érvényes (határozatlan időre szóló) vagy végleges jellegű lehet.
(5) A fennmaradási engedély egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is, amennyiben ennek feltételei fennállnak. Az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadásával egyidőben az építésügyi hatóságnak rendelkeznie kell az építmény befejezésére vonatkozó továbbépítésről is. Az építmény építési munkáinak teljes befejezése után a 44. § előírásai szerinti használatbavételi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
(6) A meghatározott idő elteltét, illetőleg az engedély visszavonását követően az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania. Ugyanúgy akkor is, ha a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették. Az átalakítási kötelezettség elmulasztása esetén az építésügyi hatóság a lebontást elrendeli.
(7) Ha a szabálytalanul megépített építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésügyi hatóság köteles elrendelni a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy ha a kötelezett a munkálatok elvégzését nem vállalja, a lebontását.
(8) Az építésügyi hatóság az (1)-(7) bekezdés alapján a szabálytalanság tudomásra jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építés befejezésétől - ha nem állapítható meg - az építmény használatbavételétől számított tíz éven belül intézkedhet. A (6) bekezdésben foglaltak és az új eljárás lefolytatása esetén az egyéves időtartam kezdetét a meghatározott idő elteltétől, valamint az engedély visszavonásától, az átalakítási kötelezettségre előírt teljesítési határidő lejártától, illetőleg az új eljárás lefolytatását elrendelő jogerős határozat keltétől kell számítani.
(9) Kérelemre a fennmaradási engedély kiadása nem tagadható meg a (8) bekezdésben meghatározott intézkedési idő letelte miatt. Ebben az esetben átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi bírságot megállapítani nem lehet.
(10) A szabálytalanul létesített építménnyel, építményrésszel kapcsolatos átalakítási vagy bontási kötelezettségek végrehajtását az ingatlan tulajdonosa (haszonélvezője, használója) tűrni köteles.
Azért ennyire ne rémísztgesd! Úgy tudom, 15 évre emelték a minimális fennállási időt, de lehet, hogy valami csavar van a jogszabályban, és Te tudod jól. Egy rosszindulatú szomszéd hivatalos nyilatkozatban nem állíthat kénye- kedve szerint, mert könnyen "hamis vád a hatóság előtt" című paragrafus alapján megbillentik. Ilyen értelemben nem kell félni. Ha az épület az előírt fennállást megérte, már nagy baj nem lehet. Vice versa: a tulajdonos sem állíthat valótlant. Ha a fennállási idő nincs meg, akkor viszont az érvényes építési előírásoktól eltérő épületrészre nem adható fennmaradás, azokat el kell bontani, és a bírságot is meg kell fizetni.
Először is le kell nyilatkoztatni a szomszédokkal és az eredeti tulajjal, hogy az épület mikor épült (erre azért van szükség, mert ha beadod a fennmaradásit és az egyik szomszéd beleköt, hogy nem régebbi 10 évnél, nagy kakába kerülhetsz, még el is bontathatják veled az épületet, de ha nemis kell elbontani, akkor 80 000Ft/m2 bírságot szabnak ki)
Ha ez a kezedben van, csak utána menj be az önkorira! Be kell adni egy fennmaradási engedélyezési tervet + egy FEMÜ nyilatkozatot az épület biztonságos használhatóságáról, vagy helyette egy szakértói véleményt (A FEMÜ nyilatkozatot már akár 25 000-ből is meg lehet úszni, a szakértői vélemény 100 000 fölött van Budapest környékén, de pl Pécsett 60 000 Ft körül is már lehet ilyet csináltatni)
Az illeték 10 000 Ft, a terv egyezség kérdése, de mondjuk számolhatsz 1000-3000Ft/m2 között, bár így látatlanba ez csak nagyon hasraütés volt.
Az építés korának lenyilatkozásakor érdemes figyelembe venni, hogy pl Budapesten ill a Balatonparton rendszeresen készítenek légifelvételt és ha pl 6-7 éve épült, akkor előfordulhat, hogy előveszik a 7 évvel ezelőtti fotót és nem lesz rajta az épület és az igen kellemetlen tud lenni.
Ja és a fenti árak nettó árak, kivéve a bírság összegét
A tulajdoni lapon rajta van hogy a ház létezik, de további adatok nincsenek rajta. (pl a m2).
A festegetést meg az ablakcserét illetőleg mondjuk... mivel semmi nem rögzíti az eredeti állapotokat honnan lehetne tudni mikor ki it csinált és mi egyáltalán az "eredeti" állapot... a ház három részből áll ami 3 különböző időben épült...
Nahh...elmegyek a hivatalos szervekhez érdeklődni.
Ha tényleg 20 éve ott a ház helyi önkoritól fennmaradási engedélyt kell kérni.
Ha tényleg csak festegettél meg ablakot cseréltél az engedélyt csont nélkül megadják.
Ha mást is csináltál, akkor necces.
Ha ennél bővebben érdekel, a földhivataltól ki kell kérni azt, aminek alapján előző tulajt bejegyezték. Ez lehet adásvétel, de lehet valamilyen juttatás is.
Most mindenki ide írogat majd mindenféle "marhaságokat" mert ahány település annyi szabályozás, rendezési terv. A legeredményesebb ha bemész a helyi önkori műszakiosztályára és megkérdezed. Ha megtudsz valamit azért írd be hátha segít még valakinek.:-)))) Gyuri
adva van egy kb. 50 éves ház, amit az egykori tulaj maga építgetett (engedély nélkül többnyire), de már több mint 20 éve megvan, tehát elbontani nem hiszem hogy kell.
A házról nincsenek fellelhető tervek, a tulajdoni lapon csak annyi szerepel hogy kivett lakóház, se méret, se szobaszám se semmi.
Az ember megveszi ezt a házat az örököstől, lezajlik az adásvétel, belül kitatarozza, kicseréli az ablakokat, bár nem változtat a belső elrendezésen sem a homlokzaton, tetőn, főfalon. Jó volna mégis csak valami módon "hivatalossá" tenni a dolgot, (pl. a biztosító miatt).
Hogyan kell ezt intézni?
Elvileg használatbavételi engedélyt kellene kérni, de hát ez nem új ház, és nem is történt olyan változtatás ami miatt építési engedély vagy ilyesmi kellett volna. Esetleg fennmaradási engedélyt lehet kérni a jelenlegi állapotra? Vagy mit kell ilyenkor tenni?
