Sziasztok!
Jelenleg 4. gyermekemmel vagyok itthon GYEDEN. Nem mondhatom, hogy nagylábon élünk, de talán egy középszintet tudunk tartani.
Januárban azonban lejár a GYED, utána már a GYES-ből fogalmam sincs hogy tudunk megélni. :( A kisfiamat nem vették fel oviba, mondván itthon vagyok a húgával. Bölcsiben teltház, bár oda tényleg csak végszükség esetén tenném őket.
Az otthon végezhető munkákról rengeteg rosszat hallani, a legtöbb csak beugratás.
Nem tudom mitévő legyek! Talán tudtok ötleteket adn! Kiváncsi vagyok más mit tesz hasonló esetben, hogyan boldogulhat ma egy család, ahol ovi/bölcsi nincs, otthon végezhető, esetleg 4 órás munka? Vannak egyáltalán ilyenek?
Várom az ötleteket, tapasztalatokat, talán tudunk egymásnak segíteni! :)
Semmi más dolgot nem kell tenni csak videókat nézni, véleményezni, és likeolni!!!! Nem rossz ügye?! Nincs regisztrációs díj és nem kell venned semmit!!! Számítógépről és okostelefonról is csinálhatod, akár útközben is. -Ez nem egy bevételmegosztó, vagy HYIP program. Teljesen más koncepció, hogy pénzt keress az interneten. Első lépésként regisztráció és kvalifikáció van.
-Heti 25$/óra fizet, max.10 óra, vagy max.250$, ezért csak videókat, filmelőzeteseket, TV kisérleti műsorokat kell nézni.
Nincs regisztrációs költség, kezdő csomag és hasonlók! Csak egy egyszerű regisztráció, ami kb. 5 perc és indulhat a munka! Akár fizetéskiegészítésként, vagy munkanélküliség estén, GYES-GYED mellett vagy akár iskola mellett is végezhető!
Ha felkeltette az érdeklődésedet , bővebb informaciót szeretnél vagy valamilyen kérdésed lenne, írj nyugodtan : kardora.thwglobal@gmail.com
**Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára**
Az Ebtv. értelmében egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- **az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is**, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- **a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is** az OBH 135/2008 számú jelentésében, **egyben javasolta** az egészségügyi miniszternek, **hogy** a hatóságok, **azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.
Az ilyen tájékoztatás** az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal **előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.**
Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)
**Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.**
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint **a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról. **
Éljen ezzel a lehetőséggel és **kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának** (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) ** vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ,** illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget **adják meg.** (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el:**illetmeny@allamkincstar.gov.hu **)
Ezen túlmenően **kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak** a penzbeli@oep.hu, vagy **az oep@oep.hu,e-mail címen, akik** - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - **készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére,**illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal **1818@1818.hu e-mail címén is.**
A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva **lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.**
Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).
Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy **panaszát elektronikusan az oep@oep.hu**, és/vagy a penzbeli@oep.hu,** ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.
Jó ha tudja, hogy:
Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog.** ( Ket. 4. § )
A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)
Az ellátások igénylése beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)
**A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni**. (Vhr. 38. §)
Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt **5 napon belül** a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )
**A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni**, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )
**Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles** az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű **kamatot fizetnie a jogosult részére.** (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )
Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása **amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti,** egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért,** ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához** (ombudsman).
Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés: **Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok** részrehajlás nélkül, **tisztességes módon ésésszerű határidőn belül intézzék.**
Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: **Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja,** orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogy**ha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be** -saját költségvetése terhére- **köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni.** (Ket. 33/A § )
**A közszféra** (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) **dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait** (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) **a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának**, (MÁK ISZI) **mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.**
**A Tbj. 5. § szerinti biztosított** -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- **kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását.** (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított , vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )
Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és **szolgáltatás** általános szabályairól
Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről
Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról
Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak **kötelesek** legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)
MÁK ISZI: **A közszférában dolgozók** -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) **egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaita Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtésiIrodái** mint a közszféra központi kifizetőhelyei- **állapítják meg, illetve folyósítják.**
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos **panaszminták többek között- itt tölthetőek le:**
Felszólítás **M I N T A** kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
Fellebbezés **M I N T Aazoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására,sőt** ezen okmány hiánya miatt **a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
Panasz **M I N T A azoknak, akik** a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére **sem kapták meg az őket,** a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe **megillető álláskeresési járadékot.**
Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban **az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:
**Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket** (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. **Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.**
A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Melyik GYED-en lévő anyuka gyermekét veszik fel bölcsődébe? A minisztérium felhívja a figyelmet, hogy a szülők tájékozódjanak körültekintően, mert több fórumon félrevezető információkat kapnak. Itt olvasható a minisztérium ezzel kapcsolatos közleménye
Sziasztok! Érdeklődni szeretnék, hogy vissza tudtatok-e menni a szülés után a korábbi munkahelyetekre? Mik a tapasztalataitok ezen a területen? Változott a cégen belüli megítélésetek a szülést követően?
Nem szorosan a témához tartozik, de van egy éppen futó kutatásom a munka és a család vonatkozásában. Főként azt vizsgálja, hogyan tudják az emberek összeegyeztetni a kettőt.
Kérem Önöket, amennyiben dolgoznak, vagy dolgoztak már legalább egy évet, járuljanak hozzá a vizsgálatomhoz!8 perc alatt lehet kitölteni az alábbi linken található kérdőívet.Köszönöm!
Lenne egy kérdésem,megtudná nekem mondani valaki h átadhatom e a gyes-t az anyósomnak aki véglegesen nyugdíjas és egy háztartásban élünk, mert szeretnék dolgozni és csak 8 órás munkaidős munkákat találok szóval nem is tudnék 6 órásban lenni... valaki segítsen mert nem szeretném elveszteni a gyesemet.Előre is köszi nektek
GYED-en vagyok itthon. Szeretnék itthonról dolgozni, de nem találok sehol otthonról végezehető munkalehetőséget. Max olyat, hogy "regisztrálj", MLM, stb.
Van ötleteltetek, hpgy hol találnék valamit? (pl. adatrögzités, feltötlés, stb)
erre kíváncsi vagyok én is nagyon !!! Teljesen megörültem amikor meghallottam hogy ismét 3 év lesz a gyes, visszamenőleg mindenkinek , aztán jött a feketeleves , 8 órás munka mellett nem jár gyes ..... Érzékenyen érintene , mint mindenkit .... nem örülnék ha jan 1-től nem járna nekem a gyes .
Kérdésem a következő lenne: Hallott -e már valaki arról valamit, hogy 2011. január 1-től max. 6 órában lehet dolgozni GYES mellett?
Én szeptembertől két munkahelyen dolgozom, fél-fél állásban. Ez 8 óra összesen GYES mellett.
Eddig minden rendben volt, na de mi lesz ezután? Vagy ha esetleg elfogadják ezt a törvényt, akkor az rám is vonatkozik, vagy csak az újonnan kezdő dolgozókra?
Fel kell mondanom az egyik állásomat, vagy esetleg le kell mondanom a GYES- ről? Mi lesz a megoldás?
A szabadság munkanapra jár, a felmondási időt naptári napra számítják, így ha mindkettő 40 nap, akkor nem telhet le egyszerre. Másik akadálya, hogy a munkáltató a felmondási idő felére köteles a munkavégzés alól felmenteni, így arra az időre szabadság nem számolható el, arra az időszakra átlagkeresetet illet meg (szabadságnál távolléti díj). A ki nem adott szabadságot a munkáltatónak pénzben meg kell váltania, amit köteles az utolsó munkában töltött napon kifizetni, ami az utolsó szabadságos napod. Ezzel együtt köteles kifizetni az összes járandóságodat (szabadság idejére járó munkabér+felmentési időre járó bér+végkielégítés).
Előre láthatólag november végén fogok életet adni két kis csöppségnek. De sajnos muszáj volt már most táppénzre jönnöm. Sajnos nekem is - mint gondolom elég sokunknak Magyarországon -, szükségem lenne némi anyagi többletre. Ha tudnátok segíteni abban, hogy milyen otthon végezhető (természetesen valós!!!) munkával lehetne a kiesést pótolni, vagy van esetleg tudomásotok valami más forrásról (állam bácsitól esetleg), azt szívesen venném! Nagy szükségem lenne rá! Előre is köszi a segítséget!
segítséget kérnék gyes utáni munkaviszony felmondással kapcsolatban !
rendes felmondással élt a munkáltatóm a gyes utáni 30 napos védettség után. a bentmaradt szabadságokat kiadja. az lenne a kérdésem, hogy az akadályoztatás miatt ki nem vett szabadságom kivétele alatt már telhet e a teljes felmondási időm ? tehát ha van 40 nap bent maradt szabadságom és 40 nap felmondási időm akkor el letelhet e egyszerre. ha igen akkor mit kell fizetnie a munkáltatónak erre az időre ?
Most újra elolvastam amit írtál... arra gondolsz, hogy nem mondanál fel, maradnál státuszban ennél a vállalkozónál és máshol dolgoznál közben? Igen, ez is lehetséges, ilyenkor bejelentési kötelezettséged van a munkáltatód felé, hogy a gyes ideje alatt máshol szeretnél munkát végezni. Ezt neki engedélyeznie kell, de általában nem szoktak keresztbe feküdni a cégek, örülnek, ha nem mindenáron hozzájuk akar a kismama visszamenni. A szabadságaidat viszont így nem fogja kifizetni, azt ugyanis törvény szerint akkor kell, amikor megszűnik az akadályoztatásod, tehát megszünteted a fizetés nélküli szabadságodat.
Van még egy nem túl etikus mód. Azt mondod, hogy visszamész dolgozni, letöltöd a szabadságaidat (ilyenkor nem kifizetik egy összegben, hanem ki kell adniuk), aztán mikor lejárt, akkor közlöd, hogy mégsem akarsz dolgozni, visszamennél fizetetlen szabadságra. Ezt a gyerek 3 éves koráig bármikor megteheted. Viszont, hogy ezután hogy állna ahhoz, hogy te egy másik helyen szeretnél dolgozni???? hááát, nem garantálom, hogy nem lenne belőle egy rendkívüli felmondás...
A harmadik megoldás, hogy ha jó viszonyban vagy vele, akkor megbeszéled vele, hogy kifizeti neked most a szabadságaidat, kiírja mintha letöltötted volna, mindeközben te egy másik cégnél dolgozol a gyes lejártáig (akárhány munkaviszonyod lehet, tehát ez nem fog bekavarni). Ha megkérdezi, hogy ez neki miért lenne jó, akkor a válasz, hogy így a ma aktuális minimálbérrel kell kifizetnie a szabikat, viszont a gyes lejárta után meg az akkor aktuálissal, ami lehet, hogy sokkal több lesz, mint a mai.
Nem tudom, hogy ezt hol olvastad, de ez badarság. A gyes jár teljes munkaidős munkavégzés mellett, akárhol is dolgozol. Ha fel szeretnél mondani, akkor írj egy papírt, hogy felmondod a munkaviszonyodat. Járni fog az eddig felhalmozódott szabadságodra (szabadság a Tgyás idejére és a Gyed első évére jár, tehát kb. 1,5 évre, de meglehet, hogy ebből a szülés évében már igénybe vettél valamennyit) járó átlagkereseted (valószínűleg a szerződésed alapján fog kifizetni, tehát minimálbérrel). Járhat még a felmondási időre is bér, de ebben az esetben kérheti, hogy járj is be dolgozni, de ez alól valószínűleg fel fog menteni... A gyes meg emellett végig járni fog.
Arra viszont számíts, hogy ha a bölcsődében megtudják, hogy nem dolgozol, akkor férőhely függvényében lehet, hogy megkérnek, hogy ne vidd a gyereket.
Szia és köszönöm a válaszod! Van munkaszerződésem, viszont jó magyar szokás szerint közel minimálbéres. Szóval értem én, hogy ráerőltethetném a 8 órát, de akkor ő is papír szerint fizetne. Ráadásul a munkahelyi légkör is megromlana. Ezért inkább a felmondás részletei érdekelnének. Mintha valahol olvastam volna, hogy a Gyes úgy jár, ha a régi helyemen fizetetlen szabadságon maradok, és mellette dolgozok új helyen. Ilyen tényleg van? Ilyen esetben hogy tudom kivenni ill. kifizettetni a szabadságomat?
Pontosan mi van a munkaszerződésedben? Ami bele van írva úgy kell foglalkoztatnia, neked pedig úgy kell járnod. Amennyiben 6-tól szerepel a munkaidőd a szerződésedben, akkor a főnököd jóindulatán múlik, hogy engedi-e a későbbi munkakezdést. Ha 8 óra, akkor viszont addigra kell járnod és kész. Betegállomány, táppénz viszonylatban nem tud sokat tenni. Téged a gyerek 3 éves koráig véd a törvény, nem mondhat fel neked. Ha a gyerek beteg és kiír téged az orvos gyermekápolásira, akkor táppénz és pont. Azt még jó, ha tudod, hogy gyes melletti munkavégzésnél a táppénz csak a minimálbér után jár az első 180 napban. Utána a rendes bér szerint.
Persze mindez csak akkor érvényes, ha van munkaszerződésed, legálisan dolgozol ott és nem feketén. Ha feketén, akkor azt csinál, amit akar. Téged a világon semmi nem véd.
Sziasztok! Szeptembertől szeretnék visszamenni dolgozni, a kicsit fel is vették a bölcsibe. Viszont most voltam bent a főnökömnél, és hát az a gond, hogy nem igazán fogadja el, hogy nem minden nap tudok 6-ra menni (apjuk is néha 24 órázik, hetente 1, max. 2x nekem kell vinni majd a bölcsibe a kicsit), ráadásul nem is akarok már 12-13 órákat dolgozni a gyerek mellett. Viszont 8 órás munkát nem bír biztosítani (piacon zöldséges voltam). Elméletben meg is értem az érveit. A betegállományról meg jobb, ha nem is írom le a véleményét (Gabcsi eddig még csak nem is köhögött, de a bölcsiben az elején tuti összeszed majd mindent) Tudtok valamit tanácsolni? Köszi Timcsi
Gyermekvállalást követően a nők munkaerőpiacra való visszatérését felmérő kérdőív kitöltésére -személyes adatok nélkül- vállalkozó kedvű kismamák, anyukák segítségét kérem. A kérdőív elérhető:
Lenne egy olyan kérdésem, hogy GYES után ki az aki, vissza tudott menni az előző munkahelyére? Ő szerette volna vagy visszahívták? Illetve milyen munka vállalható gyerkőc mellett?
Szakbarbár már válaszolt, nem? Egyébként kb. tényleg igazuk van. Feltételezhetően 2005-ről nem maradt szabid, és ha jól értelmezem, dec.1-től voltál tgyás-on. Nézd meg, az meddig tartott, majd onnan még egy évre (a gyed első évére) jár szabadság. Független attól, hogy szülés előtt 1 vagy 10 évet dolgoztál. Vagyis kb. 2007. május valahanyadikáig. Azaz 2006-ra végig (ez nem tudom hány nap szabit jelent a te esetedben), és 2007-re kevesebb, mint az éves szabijaid fele jön még hozzá. (2007-beli napok/365*éves szabik száma - ennek az egészrésze) A gyerek után járó +2 napot azt hiszem, igényelned kellett ahhoz, hogy járjon, utólag szerintem nem lehet 2006-2007-re. (Már ha nem apuka igényelte.)
A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Ha az esedékesség éve eltelt, a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén a munkáltató az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki a szabadságot [MT 134. § (3)].
Mivel gyermeke születése miatt az anya akadályoztatva volt a szabadsága kivételében, ezért rá is ez a szabály érvényes: így tehát a szülés előtt esetleg ki nem vett szabadság nem veszik el, hanem az újbóli munkába álláskor a többi, az otthon töltött időre járó szabadsággal együtt kivehető.
Ha pl. valaki 3 évet otthon töltött egy gyermekkel, akkor számára többféle jogcímen jár szabadság:
* ha a szülés előtt munkával töltött időre időarányosan járó szabadságot esetleg nem vette igénybe teljesen a szülés előtt, arra az időszakra járó maradék szabadság,
* ha a szülés előtt esetleg táppénzen volt, a táppénz időtartamára járó időarányos szabadság,
* az igénybevett szülési szabadság (TGYÁS) 168 napjára (24 naptári hét) járó időarányos szabadság,
* a GYED-en vagy GYES-en töltött időszak első 365 napjára járó időarányos szabadság,
* a gyermekek utáni - gyermekek számától függő - pótszabadság a TGYÁS és GYED/GYES időtartamára arányosítva.
Ezek a szabadságok nem vesznek el attól, hogy a jogalapot képező időszakban nem vették igénybe, mivel a munkavállaló ekkor akadályoztatva volt a kivételében, ezért csak az akadályoztatás megszűnése után tudja kivenni [MT 134. § (3)]. Csak abban az évben kell arányosítani, amikor már nem fed le teljes évet a gyed/gyes 1. éve, mert akkor az alap (és pót)szabadság együtt jár időarányosan.
Ezek mind-mind benne vannak a Munka Törvénykönyve-be, szóval arra hivatkozz nyugodtan!
Tudnak nekem segíteni valaki a következő ügyben? 2005. december 1-től vagyok itthon, a kislányunk 2005. december 23-án született. 2009 januárjától mennék vissza dolgozni a munkahelyemre ami szerencsére meg van és vissza várnak. Érdeklődtem náluk a szabadságaim után, és azt mondták hogy össz-vissz. kb. 30 napom van amit az állományba állás előtt kivehetek. Én úgy tudom, hogy ennél több jár, mivel nem szűnt meg a munkaviszonyom, csak tartósan távol voltam. Az lenne a kérdéesem, hogy van-e erre vmi törvény, hol keressem, hogy az orruk alá dörgölhessem. Azért is bosszantó ez a dolog, mert 1 éve dolgozom ott, hanem 10.
