"Az első és legfontosabb, hogy ki kell húzni a konnektorból azt a dobozt, ami Ethernet jelet visz át a 230V-os vezetéken."
Hehe, ezen én nem csodálkoznék. Hiba volt ilyet vásárolni, a power line modemek közelsége kb. a rádiózás vége az adott területen. Bár próbálták a szabványba belevetetni a rádióamatőr frekvenciák kerülését a "kisugárzott" spektrumban.
Egy időben az internetet eleve így vezették be épületekbe egyes országok egyes körzeteiben (pl. Anglia), ettől volt hangosak a rádióamatőr oldalak, félt tőle mindenki, mint a tűztől.
YouTube-felvételeken látni/hallani, hogy azokon a helyeken rövidhullámon és alatta gyakorlatilag minden vétel megszűnt több kilométer hosszan és szélesen, csak a kerregést lehetett hallani. Szerencsére ezek is elavulnak egyszer - jó esetben. Az otthoniak sajnos maradnak még egy darabig, tömegtermék lett, kiirthatatlan.
Így, ahogy most működik, már érthető, hogy regeneratív vevőket annak idején kereskedelmi forgalomban is árultak, és ezeken hallgatták a műsort - nemcsak barkácsoló amatőrök szórakoztak vele. Különösen, ha volt adó a városban... :-)
Játszottam egy kicsit a vevővel, sokat javult a vétel.
Az első és legfontosabb, hogy ki kell húzni a konnektorból azt a dobozt, ami Ethernet jelet visz át a 230V-os vezetéken. Ez egy rémes zavarforrás, impulzus-szerű jelcsomagokat ad, mindent zavar, a szkópon is látom, akármit mérek. Ki fogom váltani valamivel. A rádióban kerreg, elnyom mindent.TV-hez kell, ha kihúzom, a feleségem nem tud TV-t nézni, és tiltakozik. :-)
Most, 6 óra körül, 3 adó jön tisztán, 540, 873, 1188kHz - a helyi adók. A szkóppal lehet mérni a frekvenciát, gerjedésbe tekerem, minimum fütty hangmagasság. :-)
Szerintem pont úgy működik, ahogy tervezték. Szépen, fokozatosan lehet a visszacsatolást állítani.
Jó lenne érzékenységet mérni, sajnos nincs AM szignálgenerátorom. Majd kitalálok valamit.
Próbáltam több antenna illesztést. A 10 menetes vált be legjobban,van még 20 és 30 menet, a 75 menete rezgőkör mellett. Próbáltam 22pF-fel közvetlenül a rezgőkör meleg pontra is kötni, mindenhogy megy, de zaj és szelektivitás szempontból legjobb a 10 menete csatoló.
Valami miatt azt is szereti, ha a fútés réz csöve mellett a szkóp földet (=hálózati védőföld) is rákötöm. Lelke van.
Nagyobb hangerő kellene, plusz egy cső, lehetőleg olyan, ami képes nagyobb anódáramra 12V-on. Pl. egy szovjet ceruza pentóda. Ha jó, lecserélem az ECC82-t is. Melyik a legalkalmasabb típus?
Nem árulják ezeket a neten? A legközelebbi börze idején pont a Balatonon leszek. Esetleg egy RF antenna erősítő fokozat se ártana, kicsit nagyobb érzékenység, és nem működne helyi adóként, ha gerjed... :-)
A Tungsram ECC82 nem jó. Mivel a specifikáltnál sokkal nagyobb a fűtőárama, azt hittem, esetleg fűtés-katód zárlat, de nem, legalábbis hidegen nem.
Célszerűbb volna a csöves autórádiós korszak vége felé konstruált csövekkel próbálkoznod. Ezeket alapból 12V-os üzemre tervezték.
Ritkák, meg arany árában adják. Viszont a kis orosz ceruza-pentódákkal gyönyörűen működik az "éheztetett", tértöltést kihasználó üzemmód. (6ZS...P, 12ZS...P, 1ZS29B stb.) Börzén hegyekben olcsón, mert nem fedezték föl a hifisták 🙂.
Ha nem igazán jöttek állomások, az attól is lehetett, hogy éppen nagy események zajlottak-zajlanak az ionoszférában, X-es kitörések napok óta, köztük nagyobb is, és még eltart egy darabig, a websdr-eken meg nagy csend...
Beindítottam a regeneratív vevőt. Sokat piszmogtam vele, mert ahhoz képest, hogy alig van benne alkatrész, sikerült elkötnöm. Szkóppal kellett megkeresni a hibát.
12V-ról megy a fűtés, és ez egyben az anódfesz is. Középhullámra készítettem tekercset. Hajnali 4 körül lett kész, dög fáradt voltam, így sokat nem méregettem.
Egy 10m-es huzalt tettem rá antennának, fűtés cső földdel, tetőtérben.
A Kossuth rendesen jött, mást nem sikerült vennem. Mentségére szóljon, hogy ellenpróbaként egy Retekess vevővel is meghallgattam a sávot, az se remekelt, egyetlen nagyon halk adó jött még. Az SDR zavarvédett hurok antennával vesz vagy tízet, majd megnézem, a csöves mit szól a hurokantennához. Saccra kevés lesz neki a jel, esetleg aktívan, erősítéssel - de az csalás. :-)
Remélem, kedvezőbb terjedésnél vesz majd mást is.
Kipróbáltam az 1377kHz-en működő usb-s műadóval, mobilról adtam a zenét, azt is rendesen vette.
A szelektivitás jó - jobb is, mint amit kinéztem belőle - nagy jelnél is szépen, kis forgókondentzátor eltekerés tartományban vette az adást.
A kínai ECC82-vel működött csak, a Tungsrammal nem, nem mértem utána miért, majd alvás után. Mindenesetre furcsa, hogy kétszer akkora fűtőáramot vett fel. Tiszta, olvasható felirat van rajta, a bele is nagyon hasonlít a kínaira, szóval az stimmel, hogy ECC82.
Egy mobilhoz kapott fülbe dugható hallgatóval próbáltam ki. A két oldalt párhuzamosan kötve 17 Ohmot mértem DC-ben. A kimenő trafó egy pici kínai hálózati trafó, 220V->12V. Így a cső kb. 5kOhm-ot lát. Van 220v->6V-os trafóm is, azzal talán jobb lesz valamivel.
A hang nagy bemenő jelnél élvezhető, de elég halk. Látszik, hogy nem ártana még egy fokozat (vagy nagyobb tápfesz).
A neten keresgélve láttam olyan megoldást, hogy lényegében ugyanehhez a rajzhoz hozzátoldottak egy LM386-os erősítőt. Nem túl korhű... :-)
Meg lehetne próbálni reflex megoldást, nagyobb lenne az össz erősítés, plusz ügyes kialakításnál nem az antennáre dolgozna direktben, mikor begerjed... :-)
A rezgőkör megcsapolása 25%-nál van. Ezzel a gerjedés kb. fél tápfesznél indul be. Talán csökkenteni kellene az arányt, akkor nagyobb tápfesznél állna be a határ, kedvezőbb lenne az első trióda munkapontja.
A mellékelt rajzot építettem meg, annyi módosítással, hogy tettem külön antenna illesztő tekercseket is.
Terveztem hozzá egy vázat, kinyomtattam. A cső ECC82, van egy eredeti Tungsram a Puskás börzéről, meg egy új kínai.
A bal gomb antenna illesztés, van 6 állása, különböző menetszámok, kondenzátorok. A középső a forgó, a jobb oldali a visszacsatolás potmétere. A trafó azért kellett, mert nincs nagy Ohmos fülesem.
A bal oldali az antenna csatlakozó, a jobb a füles.
Este pont lehet pár külföldi adót is elcsípni jó antennával. A Kossuth nyomja el a sávot amíg ad.
Ilyen nagyon nagy impedanciás helyekre a kristály fülhallgató volt a nyerő. Voltak régen spec csövek 12V anódra, autórádiókhoz kitenyésztve. De pár darab 9V-os elemmel már talán használható erősítése lesz az ECC-nek. De vannak kapcsolások 1 db 555-IC-vel, egy induktivitással akár 150 V-ra is mini inverter építésére.
Kaposváron volt egy elektroncső gyár, az iskolából elvittek gyárlátogatásra, érdekes volt.
Az egyenes vevőt egész kis, max 20V-os anódfesszel képzeltem el. Ezért az ECC82, ebben a munkapontban kisebb rácsáram mint a nagyobb meredekségű triódák, kevésbé terheli a rezgőkört. Nagy ohmos fülesem nincs, a neten se találtam, pedig sokat keresgéltem. Megalkudok egy kimenő trafóval, meg egy 300Ohm-os fülessel. Halványan megfordult a fejemben egy MAX98357-es board, vagy bluetooth adapter, de elhessegettem a bűnös gondolatot. Ha a csőnek kevés a 12.6V anódfesz, így is bekerül valami stab a fűtésnek.
Valami dekoratívat képzeltem el, plexi lap, pohár méretű légmagos tekercs 3d nyomtatott csévén, ilyenek.
Néztem egy SDR-rel, mi vehető középhullámon, szerintem csak a Kossuthot hallom majd. Késő este már nem ad. (Jó lenne egyszer megnézni az adót, amíg még létezik).
Ha más nem, a csöves Orionhoz épített adómat veszi majd.
Láttam a csöveken a tükrös bevonatot, de azt nem tudtam, hogyan készül. Nem gondoltam bele, valahogy azt képzeltem, előre odagőzölnek valamit. Kifehéredett csövet is láttam már.
Tegnap vettem a börzén egy ECC82-t meg egy egész jó forgókondenzátort (utóbbi az alin már arany árban megy), gondoltam építek belőle egy egyenes vevőt. Érdekes lesz az SDR fejlesztgetés mellett, régen P13-mal készítettem hasonlót.
A felső kis fém spirál valóban felizzítva a maradék gáz nyomok megkötésére van. Getter a szakzsargonban a neve, valami fémsó. Ebből adódik a foncsoros bevonat. A legkisebb gáz maradék rácsáramot okoz. Normál egyszerű rádiócső 10-5 atm.-nél kezd jó lenni, egy szkópcső min. 10-6-ot követel. Az izzólámpákban 10-3 van, ha nincs gáztöltés. Kripton pl.
Mechanikus szivattyúval ez a 10-3 elérhető éppen csak.
Különösen érdekes lenne ebben a konstrukcióban egy görbesereg fix rácsfeszültségek mellett az áram az anódfeszültség függéséről, mert a rács eléggé távoli menetekből áll, és közel is van az anódhoz, így nem lehet valami jó a végeredmény.
Az anódra forrasztott vezeték gyűrű (amit a végén indukcióval felizzított) valahogy a maradék gáz megkötésére jó? Csak az oxigént köti le, vagy valami módon a nitrogént is?
Az eljárást getterezésnek hívják, minden maradék gázt megköt. Ez adja a cső búráján belül a szép tükrös bevonatot. Ha a cső megsérül és gáz kerül a búrába, a getter kifehéredik, a cső már csak macskadobálásra alkalmas...
Jó sok munka, de csak nagyon egyszerű eszközöket használt.
Miért épített külön leszívó csövet? Az eredeti cső felső végét meghagyni a leszíváshoz nem jó?
Az anódra forrasztott vezeték gyűrű (amit a végén indukcióval felizzított) valahogy a maradék gáz megkötésére jó? Csak az oxigént köti le, vagy valami módon a nitrogént is?
Kár, hogy nem közölt le pár jellegörbét, nem mindig értettem, mit mér. Az alsó kis műszer lehetett az anódáram, ami szépen felment, mikor a rácsfeszültséget növelte. De már maximumon volt, és még tekergetett valamit 0V közeli rácsfeszültségnél, mondta, hogy jól sikerült a trióda, de nem értettem, mit kellene nézni... :-)
