Először is az, hogy a germán származtatás csak feltételezés.
Aldarik, Alderich a feltételezett germán név.
Ott van azonban az Alarik név, aminek lehet "d" sített változata a fenti két név. (Hogy legyen benne már egy kicsi mássalhangzótorlódás is, anélkül nem is igazi germán a germán.)
Az Alarik viszont visszafelé olvasva kirala, ami viszont a magyar király szóval azonos.
Van egy másik tippem is az, hogy áldó Úr.
Már miért ne a magyarból kíséreljük meg először megfejteni a nevet? Ugyan ki, vagy mi tiltja ezt meg?
Szerintem nem egyértelmű a név eredete.
Pl. hol van az tisztázva, hogy a "germán" honnan szedte ezt a nevet?
Benkő Emőke székely irodalmár felhívta a figyelmet arra, hogy múltunk feltárásának eddig még kiaknázatlan forrásanyagai a törvénykezési periratok.
Előadása teljes mértékben alátámasztja Sántha Attila kutatásait.
Ugyancsak döntő bizonyíték a székelyek hun származásáról egy 1805-ben kezdődött birtokjogi periratból is előkerült.
Az írás szerint az időközben elpusztult Dobó falut birtokló Dobai család elei Aladárral, Attila legnagyobb fiával érkeztek:
„..az Dobai fiak…
Ezeknek eleji az Atilla fia:
Aladár megmaradott seregeivel bejövén, 445-ben telepedtek volt Dobóban”
– olvashatjuk a krónikában,
melynek feltárása Fehér János fiatal történész kutatómunkájának köszönhető.
Látszólag csak 500 évet nyit meg a magyarság történelmében az a bizonyítás, hogy Attila Aladár nevű fiának népe székely, tehát magyarajkú volt, de azáltal, hogy a hunok magyarajkúságát bizonyítja, a magyarság határait kitolja a kínai nagyfalig és az egyiptomi Szfinxig térben, és megnyit 5000 évet időben.
38. §. III. Besenyők mint Siculusok. A' „Siculus" vagy székel nevezet is egy jelentésű a' végőrrel, speculatorral, és szinte azon besenyőkre ruháztatott őseinknél , kiknek tisztök 's kötelességük vala az ország' határszélin vigyázni. Sötét homályban botorkálnak ugyanazért némelly íróink, kik a' bécsi képes krónika' íme sorait: „Bisseni atqua Siculi tiUissimi usque ad castrum regis, absque ruluere fugerűnt." (Tur. P. II. c. LXIII.); ismétt: „Bisseni verő pessimi, et Siculi vilissiini, omnes pariter fugerunt" (Ibid. c. LXV.) az erdélyi székelekre tartozónak vélik. Miként teremhettek volna az elbeszélt két rendbeli esetnél, t i. II. István király' 1123-dik év körül a' csehek ellen, és II. Geyza király' 1164-beu az austriaiakkal viselt véres hadában mint társak messzi távúlban élő erdélyi székelek ? úgy vélem, senki meg nem fejti. Csak besenyő székelek vehettek részt e' két csatában* Fontos oklevelet tartott fönn a' Sopron vármegyében kebelezett vági besenyószékelekről, kiket eddig történetvizsgálóink Vág' vize mellé hibásan helyez tek, Bonfin Antal' honi dolgainkról irott könyvének frankfurti 1581-diki és kölni 1690-diki kiadásához mellékelt királyok' Decretumának Bécsben, 1580-ben nyomatott példánya, melly szerint IV. Béla kir. a' vági szék elek nek némi kitüntető szabadságokat ad, különösen hadi szolgálattételük.' dol gában,..."
Érdemes elolvasni a teljes könyvet, ha némileg más képet is akarunk kapni a kunokról, besenyőkről, magyarokról, kazárokról,
azok Etelközi nyomairól, mint a mai hivatalos verdikt. Jerney beutazta és kutatta ezt a vidéket.
Dacia Alpestris-ben(Havasalföldön) éltek 450-től 1100-as évekig- írja a Csiki-székely-krónika. A székelyek fogadják az érkező magyarokat és vérszerződést kötnek velük. Székelyföl területét hadizsákmányként kapják meg a magyaroktól. Kb. 100-150 év múlva veszik birtokba. Havasalföldön található az un. Csigla mezeje.
Kujak és zelegor ,Magyar Nemzet 2014.szept.13. 36.oldal
Számomra kissé zavaros ez a besenyő-pecsenyeg-csángó kapcsolat. Nincs megfelelően feldolgozva ez a kérdés. Ha tudnál ebben a témában elfogadott irodalmat, azt megköszönném.
Aha, szóval a turk besenyők még itt a KM-ben megtanulták a székelyektől a hunok (hungárok) nyelvét, majd az elégedelten egyedek kirajzottak a Kárpátokon kívülre, így lett a csángók másik neve a besenyő...
olvasd csak el: Kiss Gábor: Régészeti lelőhelyek és leletek emlékei helynevekben c. tanulmányát.
A besenyők(kangarok) szerintem később: a székelyek őshonos népével vegyültek itt a KM-ben és átvették azok nyelvét és szokásait, szerény véleményem szerint.
Persze vérszemet kaptál a kezdeti sikerektől és már úgy gondolod, hogy kedved szerint tithatsz ki bárkit, aki nem ért egyet az akadémia vagy a te álláspontoddal.
On: A csángók akár származhattak a székelyektől is!
Gyöknyelvészet: 271-2.oldal. (Részemről csak a szó eredetéről, mert történelemhez nem értek - a lentiek Wiki szemelvények.)
A héber caán = vándorol, cilcul = csengés, conéah = leereszkedik (nyáj a hegyről).
A csángó Moldvában sángó.Elméletek a szó eredetéről:
1. A szót a székely nyelvjárásokból származtatják. A csángál: fülsértően harangoz, hamisan énekel – s csángó az is, aki sziszegve beszél. A szónak elkószál, elcsavarog értelme is van, ám a székelyeknél nincs meg ez a jelentés.
2. A csángat, csenget jelentésből is származtatják, hisz a csángók szoktak csengőt, kolompot viselő teheneikkel elkóborolni. S így mégis kószál a csángó.
3. A mezőségi, tiszai nyelvjárásokban a kóborló legényt hívják cángó-nak –vagyis csavargónak.
4. A cigány szót a besenyők kangár törzsének nevéből is származtatják. A Csiki székely krónika szerint a bessus-ok (besenyők) Csángur Pál vezetésével 1049-ben ütöttek be a Székelyföldre. (A szerző: a fenti elképzelések mindegyike helyes lehet. A csengés mindenesetre azt jelentette, hogy jönnek a csángók:-).
A heftalita hunok nem úzok voltak hanem ogúrok. Szimokotta közlése.
Attila hunjai pedig nem tűntek el és nem csak a Székelyek voltak ők, hanem a mai Ukrajna területén összeolvadtak az ogúrokkal akiket a türkök (úzok) és a szaszanidák (perzsák űztek el). A két név összeolvadása a hunogur vagyis hungár. A szabírok fekete alánok voltak. Szavária és Partiscum latinosított szarmata alán helységnevek!
Jò, hogy valakik elindultak Zajti és Dr. Tòth Jenô nyomàban Indiàba.
Szerintem ezt inkàbb a Hun topikba kellett volna tenni, vagy a Buddha is magyar volt topikba. Ugyanis szvsz. ha a székelyeknek van valami közük a hunokhoz, ezek a fekete hunok voltak (Atilla-àg), mig az indiaiak a fehér hunok (hephtalita) àg.
Most tudtam meg a husvéti ünnepek alatt, hogy a csàngòk nem ismerték a locsolkodàst., amig àt nem mentek székely testvéreikhez és ott meg nem tudtàk. Nàluk sosem volt szokàs.
Mivel lehet ezt magyaràzni ? A locsolkodàs szokàsa nem olyan régi, mint gondoltuk ? (Viszont semmi köze a kereszténység hùsvétjàhoz, "pogàny" szokàs, tehàt a kereszténységnél régebbi kell legyen.)
