Az új technológiával megtalált ősi települések között rábukkantak az ókor első kőből épült úthálózatára is. Eddig 177 kilométernyi utat tártak fel, köztük olyan útszakaszokat, amelyek szélessége 40 méter, és akár öt méterre is kiemelkednek a talajból.
Az észak-guatemalai Petén dzsungeltől a mexikói Campechéig húzódó régióban a kutatók piramisokat, labdajátékpályákat, továbbá víztározókat, gátakat és öntözőcsatornákat is felfedeztek, ami a korszak társadalmi, gazdasági életéről nyújt fontos információkat.
A leletek a régészek szerint a Kr.e. 1000–350 közötti időszakból származnak, ami mintegy öt évszázaddal előzte meg a maja civilizáció legfejlettebb korszakát.
"A konföderáció 1194-ben felbomlott, és a három város háborúba keveredett egymással. Fél évszázaddal később Mayapán legyőzte Chichén Itzát, lerombolta a várost, a lakosságot rabszolgasorba vetette, és a következő kétszáz évben uralkodott a régió felett. 1441-ben Chichén Itzá majái fellázadtak, amelynek eredményeként Mayapán uralkodócsaládját kiirtották, összeomlottak az isteni monarchiák, és az anarchia és a széthullás időszaka következett, amelyben az önálló apró városállamokat seńoríók vezették."
AD 1194 nem más mint i.sz. 1394, így Mayapán családja nem uralkodhatott 200 évig....
Meg azért is alternatív, hogy ezt itt le is lehet írni, a gondolatrendőrség nem törölhet. Legalábbis eddig így volt.
Hatalmas piramisokat, egyszerű házakat és mindenfelé kígyózó utakat találtak régészek a guatemalai dzsungel mélyén. A kutatók ugyanazt a lézeres letapogató eszközt, a lidart használták, amellyel az önjáró autók figyelik meg a környezetüket, ezúttal viszont egy repülőgépről tekintettek le a sűrű növényzet alá.
TÖBB MINT 61 000 ÉPÍTETT STRUKTÚRÁT TALÁLTAK A MAJA ALFÖLDKÉNT ISMERT 2100 NÉGYZETKILOMÉTERES TERÜLETEN
A képek elemzésével kisebb-nagyobb településeket, elszigetelt tanyákat, hatalmas piramisokat és palotákat, valamint vallási központokat tudtak azonosítani. Azt is megállapították a tudósok, hogy körülbelül 11 millióan élhettek a vizsgált területen az időszámításunk szerinti 650-800 közötti időszakban, ami megfelel a korábbi becsléseknek.
Óriási erőfeszítesekbe kerülhetett ennek a méretes populációnak a fenntartása. Ennek fényében nem meglepő, hogy a vizes területek nagy részét alaposan átformálták. Összesen 362 négyzetkilométeren találtak teraszosan vagy másképp kialakított termőterületeke, és ezen felül még 952 négyzetkilométernyi farmot láttak a térképen.
AZ ÉPÜLETEKET ÉS VÁROSOKAT TÖBB MINT 110 NÉGYZETKILOMÉTER LEFEDŐ ÚTHÁLÓZAT KÖTÖTTE ÖSSZE.
Habár a lidarral olyan struktúrákat lehet felfedezni, amelyek közelről teljesen észrevehetetlenek, a kutatók szerint ez mindig csak kiegészítő megoldás lesz a hagyományos felszíni terepmunka mellett.
Hm...érdekes. Vesd össze a "Magyari népek" témàban az 540 és 541.sz.hsz.-ban Magyar Adorjàn véleményével a kunok kutyakultuszàròl. Ö "komondor"-nak nevezi a kunok kutyàjàt, de vagy ô téved (a leiràsa sem felel meg a komondornak), vagy Erdélyben is màr összetévesztették a kutyafajtàk neveit, ugyanis nyilvànvalòan a "kuvasz"-ròl van szò, mely pedig rokonsàgban van a Pireneusi juhàszkutyàval.
A koponyatorzítással kapcsolatban nézegettem a különféle állatkoponyákat abból az elgondolásból hogy hátha valamelyik számukra kultikus állatnak a velük való szimbiózisát akarták e evvel netán szimbolizálni s eközben erre az érdekes leírásra találtam a kutyakoponyákkal kapcsolatban :
"A koponyamorfológiát befolyásoló transzkripciós faktorokat végignézve korellációra leltek a Runx-2 nevű fehérjében levő mikroszatelliták hossza és a koponya alakja között. A Runx-2-ben kétfajta mikroszatellita van egymás után: az egyik egy poli-glutamin (polyQ) szekvenciát kódol, a másik pedig egy poli-alanint (polyA). Általában más kísérleti rendszerekben a polyQ növekedés (bizonyos határok között) a transzkripció aktivációs képességet növelik, míg a polyA növekedés ugyanazt csökkenti. A kimutatott összefüggés szerint a polyQ/polyA arány összefügg a koponya hosszával és hajlásával (2. Ábra). Hogy egy kis plusz zamata legyen a sztorinak a pireneusi juhászkutyákban jelen levő polidaktíliát (hat lábujjuk van az ebeknek) is hasonló okra tudták visszavezetni. Ezúttal az Alx4 transzkripciós faktorban leltek egy 51 bázispárnyi deléciót (amely semelyik más kutyafajtában nem volt jelen). Ennek okán valószínűleg az Alx4 működésképtelenné válik és nem tudja a célgénjeit aktiválni a fejlődő végtagbimbóban; az Alx4 mutáns allélját hordozó egerek is egy extra lábujj büszke tulajodnosai (3. Ábra). "
Vajon ha a kutyáknál ez összefügg a koponya hosszával és hajlásával vajon más emlősőknél is igaz lehet ? S vajon lehetséges e ezt mesterséges konyatorzítással ugyanúgy elérni ?
Hùha, Najahùha! Sosem vettem idàig észre a mûvészek alkotàsain ezeket a torzitàsokat/torzulàsokat. Làtok viszont némi különbséget a koponyatorzitàsoknàl abban, hogy fölfelé vagy hàtrafelé vannak-e eltorzulva. Magyar Adorjàn magyaràzatàban (a kùnokkal kapcsolatban) ez csakis fölfelé történt. Igy van ez még az egyiptomi dombormûveken is, meg itt az indiàn szobrocskàkon is, azonban az egyiptomi mellszobron hàtrafelé van elnyujtva a koponya. A kinaiaknàl pedig csak a nôk làba deformàlàsàròl van szò. Segédnick olvtàrs szerintem arra volt kivàncsi, hogy nàluk létezett-e a koponyatorzitàs is, amivel gondolom igazolni lehetne azt a feltételezést, hogy valòban a hunoktòl ered ez a szokàs, vagy divat.
Az olmék szobrokon megfigyelhető kínai hatások közismertek. Érdekes lenne, ha sikerülne kimutatni a koponyatorzítás szokását a régi Kínában. Az alánoknál és a hunoknál megvolt. Az alánok Belső-Ázsiából jöttek.
Egyebekben:
Józsa László
Csont-ízületi elváltozások ábrázolása a képzőművészetekben II. -- Emberi beavatkozás a csontok torzítására
Halkan hivom fel a figyelmed arra, hogy M.A.-nak van magyaràzata a koponyatorzitàsra (kiktôl eredhet és miért), de e szerzô nem "szalonképes" a fòrumon, s mivel nem szeretném a témagazda haragjàt magamra zùditani, csak annyit, hogy itt megtalàlhatod: http://yamaguchy.netfirms.com/magyar_a/smveltsg_index.html (a Kùn fejezetben, 2.oldal felénél tùl, "Visszatérve a koponyatorzitàsra..."bekezdésben)
Igen, én is így tudom. A kérdés az: honnan ? Pontosabban a hunok honnan vették, hogyan függnek össze az egyiptomi uralkodóábrázolások nyúlt fejeivel, meg a maja Pacal király és társai dolgával. (Mondjuk ez a Pacal, - illetve több hasonlót láttam - úgy "adja elő", mintha egy külön burkolat húzódna le a "fejdíszből" az orrát lezárva.Ilyenek - burkolattal együtt - az indiai földrészen is maradtak fönn
Ez érdekes gondolatra vezet a közös eredő (nyúlt alakú fej) vonatkozásában. Arra gondolok, hogy nem eföldi "emberek" utánzása lenne a közös eredő - mint uralkodói szereppel analóg "design". Ha isteneik, meg az egyiptomiaké, meg az ind, meg a sumer, meg a ószöv., meg a görög etc. mitológiákra gondolunk: egyfelé mutatnak.
A koponyatorzításról általában azt tartják, hogy a hunokkal érkezett Európába. Különösen elterjedt volt a gétáknál-alánoknál (pl. Keszthely-Fenékpuszta) és a gepidáknál (Kiszombor, Biharkeresztes-Ártánd stb.).
Értelmetlen és érdektelen halandzsáitokkal olvashatatlanná teszitek az összes topikot. Én speciel nem vagyok kíváncsi alacsony IQ-val megáldott emberkék ismerethiányos szenvelgéseire, amelyek ráadásul katasztrofális helyesírással vannak tálalva.
Khingia heftalita uralkodó (kb. 430–490) érméje