"És az idő függvényében mindig magasabb volt az a Regulus érték (fok)... "
Nem a "Regulus érték", mert olyan nincs. Mivel fokot emlegetsz, nyilván valamelyik koordinátájáról van szó. Persze nem mindegy, melyik koordinátarendszerben és melyik kooordináta...
Aha, látom már a német szöveg írta. Ettől függetlenül semmi értelme. A Regulusnak magának nincs semmilyen értéke (hacsak el nem adod :-)), esetleg a koordinátáinak lehet, vagy a fényességének stb.
Der Astrolabienkenner und -bauer Martin Brunold hat mir dankenswerterweise die Reguluswerte (α Leo) von 21 arabischen Astrolabien übermittelt, so dass wir eine breitere Prüfbasis bekommen:
Die Reihung ergibt sich aus den gefundenen Datierungen, die in der vierten Spalte vermerkt sind. Davor steht jeweils der Gradwert für Regulus, danach die Rechnung ab Ptolemäus mit seinem zu kleinen Wert von 66 Jahren/Grad für die Präzession. Für die vermeintlich ältesten Instrumente ist auch die Jahreszahl angegeben, die sich bei Akzeptanz der Phantomzeit ergibt. Bei den Instrumenten ab Nr. 9 macht das keinen Sinn mehr, weil sie signifikant zu spät liegen würden. Bei ihnen ist die Phantomzeit auf jeden Fall einkalkuliert, so wie bei dem Instrument aus Florenz errechnet.
Az AD 1000 körül élt Szilveszter pápa 200 évvel megelőzte korát.
A helyes csillagászati idő 1190, persze akkor III. Kelemen és III. Celestin voltak a pápák.
Meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy volt egy német (szász) pápa az Ottók házi káplánja, és volt egy nemzetközi pápa, akit nem nagyon látni Rómában.
