Valószínűleg sokakat foglalkoztató vagy legalábbis érdeklő kérdés. Nem feltétlenül a GDP-ben mérhető életszínvonalra gondolok, hanem úgy általában (nyugalom, természeti szépségek, közbiztonság, szociális háló, politikai biztonság hosszú távon, kedves emberek, olcsó kaja-pia, jó nők :) )...
Észak-Koreát annyira szeretik az ott élők, hogy egyáltalán nem akarnak onnan elmenni, sőt be sem engednének oda másokat, mert csökkenne az összboldogság-szint.
Sőt! Észak-Koreában akkora a boldogság, hogy spontán összeverődő tömegek spontán ovációja kíséri a közöttük spontán módon megjelenő, népszerűségében filmsztárokkal vetekedő legifjabb Kim elvtársat.
Magyarország, Dél-Korea és Horvátország vezeti a legpesszimistább országok listáját, amelyet a Nielsen piackutató cég állított össze a fogyasztói bizalmi index alapján az idei harmadik negyedéves időszakról, derül ki a Jutarnji list című napilap szombaton megjelent összeállításból.
A vizsgált 56 ország közül 37 ponttal Magyarországon a legalacsonyabb a fogyasztói bizalom. A második Korea 40 ponttal, és 41 ponttal Horvátország a harmadik. Indonézia és India lakosai a legboldogabbak, ők 119 pontot értek el. Norvégia 102, Ausztria 93, Dánia 92, az Egyesült Államok 90, Oroszország 87, Németország 86, Nagy-Britannia 77, Észtország 75, Lengyelország 69, Franciaország 61, Románia 60, Olaszország és Görögország pedig 46 ponttal szerepel a lap által ismertetett listán.
A mutatót a fogyasztók személyes pénzügyi helyzetére, a munkahelyi kilátásokra vonatkozó vélemények, valamint a jelenlegi vásárlási szándékok alapján számítják. A 100 pontnál alacsonyabb index a fogyasztók pesszimizmusát, a magasabb pedig optimizmusukat tükrözi a közeljövő gazdasági kilátásait tekintve. A horvátok 96 százaléka gondolja úgy, hogy az ország jelenleg recesszióban van. Az olaszok esetében ez a szám 98, a portugáloknál 97, a magyaroknál pedig 89 százalék. A Nielsen 29 ezer internetfelhasználó körében végezte kutatását, amely 58 ország összesen mintegy 1 milliárdnyi népességének véleményét képezte le.
Soha ennyien nem akarták elhagyni az országot, az Index pedig kötelességének érzi, hogy segítsen a nehéz döntésben. Töltse ki tesztünket, hogy megtudja, mi az ön ideális kivándorlási célpontja! Tovább »
A rendszerváltás óta soha nem akarták ennyien elhagyni az országot, mint most: a közvélemény-kutatások szerint minden ötödik magyar tervezi, hogy rövidebb-hosszabb időre külföldre költözik. A 30 év alatti felnőttek körében ez az arány megközelíti az 50 százalékot. Ez egyben azt is jelenti, hogy sosem volt még ilyen erős az igény a kivándorlás súlyos döntésének meghozatalához a professzionális, tudományos alapokon nyugvó segítségre. Az Index tesztjének kitöltésével megtudhatja, mi az ön számára ideális kivándorlási célpont, csak jelölje meg az első választ, a többi már jön magától.
francokat. a 90k euró az 90k euró, forintra váltva értelmezhetetlen, ráadásul félrevezető
nem tudom ki keres 90ezer eurót (havi 7500 bruttó, legyen mondjuk orvos, IT manager, mérnök-manager) az havi 2,2millió forintos bruttó fizetést jelentene, ennyit alkalmazottak nem szoktak keresni Mo-n, a felsőközép vezetésben a felét inkább - és már borult is az összevetésed
egyébként itt pl. NZD125.000-et (cca 22misi forintban) kersnek a jó programozók az it managerek már felette viszont a középosztály már úgy 50-60ezres éves jövedelemnél elkezdődik
ezért szoktak vásárlóerőt hasonlítgatni, nem puszta számokat
Olaszországban éppen most folyik heves vita a bevezetni tervezett szolidaritási adóról. A Berlusconi-kormány, 45 milliárd eurós megszorító csomagja részeként, három éven át ötszázalékos extra adót szedne be az évi 90 ezer eurónál többet keresőktől, 150 ezer eurós jövedelem fölött pedig tízszázalékosra nőne a teher. A tervet sokan bírálják - például a Ferrari milliárdos főnöke, Luca di Montezemolo -, mondván, az nemcsak az igazán sokat keresőket, hanem a középosztály egy részét is sújtja majd.
" Spanyolország Franco alatt élhető, jó hely volt annak, aki becsülettel dolgozott,"
Igen kebe az otvenes evek vegetol amikor egesz nyugateuropaban nagy gazdasagi fellendules volt es beindult nagyobb mertekben az oda iranyulo turizmus ,foleg a jol fizeto nemetek es skandinavok miatt,de addig igencsak kiverzett orszag volt a polgarhaboru miatt
Gyengélkedő gazdaság, régiós összehasonlításban a legrosszabb teljesítmény, korrupció, erősödő gyűlőletbeszéd – ezek a főbb megállapításai az Economist legújabb, az Orbán-kormány két évét értékelő cikkének (Sickness on the Danube).
Az értékelés leszögezi, az Orbán-kormány félidei értékelése zord képet mutat. A gazdasági folyamatok közül a 12 százalékot elérő munkanélküliséget, a 6 százalékhoz közelíti inflációt, a régiós összevetésben leggyengébb növekedési teljesítményt emelik ki, jelezve, hogy a befektetők idegességét mutatja a tíz éves államkötmények 9 százalékos hozama is.
A lap szerint a Fidesz kezd kétségbeesetté válni: grandiózus terveket jelentenek be, majd amikor azok nem működnek, új adókat vezetnek be. Az egymillió munkahelyre vonatkozó 2020-ig szóló ígéretről megjegyzik, hogy bár létrejött 50 ezer új állás, azok jelentős része az árokásásra kirendelt közmunkásoknak köszönhető.
A képet árnyalandó a cikk jelzi, hogy a szocalisták nyolc évi "korrupt és lajhár" kormányzása után örökölt kuplerájt csak rontotta az eurózóna válsága, ugyanakkor úgy vélik, a Fidesznek így is kevés mentsége van. A tervek szélsőségesen optimisták voltak, az IMF-tárgyalásokról – bár hónapokkal ezelőtt bejelentették azokat – semmi hír, a parlament pedig éppen a héten halasztotta el az e tekintetben kritikus jegybanktörvény módósítását. A tárgyalások esetleges kudarca pedig komoly veszélyt jelent Magyarországnak a külső körülmények romlása – akár egy spanyol bankválság, akár a görög helyzet éleződése – esetén. Ehhez képest jó hír, hogy az idei évre elfogadott 2,5 százalékos költségvetési-hiány előrejelzés elfogadásával Brüsszel már nem fenyeget a kohéziós pénzek felfüggesztésével.
Az Economist rövid belpolitikai helyzetértékelésében a korrupció intézményesüléséről és a korábbi oligarchák Fidesz-közeli oligarchákra cseréléséről ír. Kitérnek a Horthy-szobor avatására, a Nyírő-újratemetésre, és szélsőjobboldali írók iskolai tananyaggá tételére, majd leszögezik, hogy a gyűlőletbeszéd és az idegengyűlölet erősödik.
A Tárki kutatását – miszerint a fiatalok közel fele gondolkodik az ország elhagyásán [3] – kommentálva megjegyzik: Magyarország modernitással szembeni küzdelme lökést ad a kivándorlásnak, miközben éppen a fiatalokra lenne legnagyobb szüksége az országnak.
Ha középosztálybeli vagy, akkor itt, Magyarországon:))) Lakás, autó, jól fizető munkahely, a csemegekosár mindig tele, persze pia, tinta, hülye filmek nézése nuku:DDD Ja és ha nincs egyáltalán, vagy csak kicsi hiteled:)))
