Magán- vagy hivatalos látogatáson a magyar államfő? A Népszava szerint köztársasági elnökünk senkit nem érdekel.
Az amerikai kormányzat egyetlen illetékesével sem találkozik Schmitt Pál, akit háromnapos látogatására felesége is elkísért. Az államfőt az Amerikai Magyar Koalíció hívta meg. A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) szerint nemcsak emiatt, hanem azért is hivatalosnak számít az út, mert Schmitt Pál előadást tart a John Hopkins Egyetem nemzetközi kapcsolatok központjában a transzatlanti kapcsolatokról.
A budapesti amerikai nagykövetség másként látja. Szerintük a látogatás nem hivatalos, ezért nem is vettek részt az út szervezésében, csak az államfőnek kijáró technikai jellegű támogatást nyújtották az úthoz. Tóth József külügyi szóvivő a Népszavának azt mondta, mivel nem az amerikai kormánytól érkezett a meghívás, nem vetődött fel, hogy amerikai kormányzati illetékesekkel szervezzenek találkozót az államfőnek.
Egy, a magyar-amerikai kapcsolatokat jól ismerő szakértő a lapnak azt mondta: Schmitt Pálnak esélye sem lenne arra, hogy fogadják a Fehér Házban, de az rendkívül szokatlan, hogy az első számú magyar vezető semmiféle hivatalos programot nem bonyolít a fogadó ország illetékeseivel, holott - tekintettel a magyar-amerikai kapcsolatokban meglévő feszültségekre - nagy szükség lenne a viszony javítására.
Kiss Norbert, a KEH hivatalvezetője a lapnak azt mondta, Schmitt Pál szűk stábbal, menetrendszerű járattal utazott Washingtonba, a költségeket a magyar állam állja. Az államfő magánprogramot is bonyolít, hivatalos programja pénteken lezárul, de csak hétfőn érkezik vissza Budapestre. Schmitt Pálnak három lánya él az Egyesült Államokban, egyikük éppen Washingtonban – emlékeztet a Népszava.
Kik súgnak Amerikából?
A magyar államfőt meghívó Amerikai Magyar Koalíció elnöke a Heti Válasznak adott interjúban azt állítja, amerikai újságcikkek tartalmát is befolyásolják azok, akik itthon ellenzékben politizálnak. Szerinte a washingtoni bírálatok ellenére alapvetően jók a két ország kapcsolatai. Maximilian Teleki úgy látja: a hivatalos Magyarország – más államokkal ellentétben – nem áldoz jelentős összegeket a washingtoni, brüsszeli döntéshozók befolyásolására, inkább a Budapestről érkező politikusok meggyőző erejében bízik, meglehetősen sikeresen. Szerinte alapvetően az időhiány (EU-elnökség, elnökválasztási kampány) az oka annak is, hogy Barack Obama eddig nem hívta meg Orbán Viktort.
"Kurt Volker kiváló ember és jóbarát, az állami szolgálatból kilépve ma egy NGO-nál dolgozik. Ez Schmitt Pál legmagasabb szintű találkozója. Az USA állam részéről senkivel sincs találkozója, holott lefogadom, a magyar diplomácia mindent elkövetett egy magas szintű hivatalos találkozó érdekében – szemmel láthatóan tökéletesen sikertelenül. Lehetnek-e ennél lejjebb az amerikai-magyar kapcsolatok?
Apropó, ha ez nem államközi látogatás – nem az -, akkor nem is az adófizetők pénzéből kellene állni annak költségeit. Lefogadom, hogy Schmitt Pál közpénzből utazik az USA-ba lényegében magánlátogatásra."
Manama, Sept. 15. (BNA) – His Majesty King Hamad bin Isa Al Kalifa today received a letter from the Hungarian President Dr. Bill Smith on friendly bilateral relations.
Mégis a Béla király úti rezidenciába költözött a köztársasági elnök.
Váratlan felfedezés: Schmitt Pál (69) mégsem ott lakik, mint ahogyan azt tervezték! Meggondolta magát a köztársasági elnök, és végül mégsem a XII. kerületi Művész utcai villába, hanem az elődje által is lakott, szintén XII. kerületi Béla király úti kormányrezidenciába költözött - írja a Blikk.
A Blikk minderre úgy jött rá, hogy a világhálóra a köztársasági elnök egyik lánya családi fotókat tett fel. Ezeken látszott, hogy hol él az elnök. Azóta ezek a fotók már nem érhetők el az interneten. Az államfő egyébként megválasztása után öt hónapig még a saját lakásában lakott.
A Köztársasági Elnöki Hivataltól (KEH) a lap megtudta, az elnök azért választotta a Művész utca helyett inkább a Béla király úti rezidenciát, mert az több szempontból is sokkal jobb. Kedvezőbb az ingatlan állapota, betarthatóbbak a biztonsági előírások, jobbak a közlekedési lehetőségek, s ezeken kívül a protokollszempontok, üzemeltetési költségek miatt is nemet mondott a Művész utcai ingatlanra.
Néhány karbantartási munka miatt viszont 8 millió forintot kellett a Béla Király úti rezidencia felújítására költeni Sólyom László kiköltözése után. Schmittéknek új bútort nem kellett vásárolniuk, az államfő ragaszkodott saját tárgyaihoz, festményeihez. Így azokat átszállították a házából.
Fideszes garancialevelet kér számon az államfőn egy nyugdíjas rendőr
Egy tavalyi kampánylevélben tett ígéretét kéri számon a köztársasági elnökön Kovács István nyugdíjas rendőr törzszászlós, aki ajánlott levelet küldött Schmitt Pálnak a Sándor-palotába, telefonszámával, e-mail címével együtt a szolgálati nyugdíjjal kapcsolatban. A Fidesz tavalyi választási kampányában küldtek a nyugdíjasoknak garancialevelet Schmitt Pál aláírásával. Ebben egyebek mellett azt ígérik: ha a Fidesz kormányra kerül, garantálja a nyugdíjasoknak, hogy "aki ma nyugdíjat kap, a jövőben is.
Kovács István leírja, hogy 1987 és 2009 között rendőrként dolgozott, közterületen szolgált. Megromlott az egészségi állapota, így a hatályos jogszabály alapján 2009. december 1-jén szolgálati nyugdíjas lett. Most önkéntesként a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezetének aktivistája.
Mint írja: tavaly február végén kapta kézhez Schmitt Pál levelét, melyben a politikus garanciát vállalt arra, hogy megvédi a nyugdíját az MSZP-től. "Nagyon megnyert az, hogy végre egy politikus aláírásával mer felvállalni felelősséget" - fogalmazott. A szolgálati nyugdíj elvétele számára azt jelentené, hogy elveszítené a lakását, a gyermekeit nem tudná ellátni és munkanélküli lenne. Ez a hír lesújtott mindenkit a családjában - tette hozzá.
Kovács István azt állítja: a nyugdíjgarancia érvényesítése akkor jutott eszébe, amikor a tavaly júniusban vásárolt vasalójuk elromlott. Garanciajegyük nem volt, de a számlát megőrizték, és a vásárláskor azt ígérték nekik, hogy garanciajegy nélkül is cserélik a készüléket fél éven belül - ezt meg is tették az áruházban. A nyugalmazott rendőr azt írja: megvolt neki Schmitt Pál levele is, "Írásos garanciánk van a Magyar Köztársaság Álamfőjétől! Az Államfő szava sokkal, de sokkal többet ér, mint a TESCO szóbeli garanciája".
Írja még azt is, hogy azért szavaztak tavaly a Fideszre, mert változást ígértek neki és elegük volt az előző 8 év hazugságaiból. Ő megtette a magáét a szavazófülkében, így szerinte erre az esetre általánosságban a Polgári törvénykönyv rendelkezései valamint a 151/2003-as kormányrendelet vonatkozik.
Kovács István kéri, hogy Schmitt Pál a garancia alapján mentse meg a szolgálati nyugdíját, valamint jelzi: a levelet magánemberként írta ugyan, de közzé is teszi, hogy felhívja munkatársai figyelmét a garanciára. Mellékeli egyben a tavaly kiküldött fideszes garancialevelet.
Csaknem egy éve nem tesz eleget törvényes kötelezettségeinek a Köztársasági Elnöki Hivatal: míg Sólyom László leköszönése után Schmitt Pál szinte a teljes stábot lecserélte és felújította, dinamizálta a hivatal honlapját, a gazdálkodásra vonatkozó közérdekű adatokat hét hónapja nem teszi közzé - írja a Hírszerző.
Ungváry: Kapcsolatba hozható Schmitt-tel az szt-tiszti adatbázis
Ungváry Krisztián szerint Schmitt Pál jelenlegi köztársasági elnöknek az Astoria egykori igazgató-helyetteseként tudnia kellett arról, hogy "mit művelnek az állambiztonság emberei munkahelyén." Ungváry a Kádár-korszak állambiztonsági szerveinél "szigorúan titkos" minősítéssel dolgozó, úgynevezett szt-tisztek adatait közzétevő történészek egyike; írása a Hvg.hu internetes oldalon jelent meg.
Schmitt 1976 és 1981 között dolgozott a korszak egyik reprezentatív szállodájának számító Astoriában, ahol Ungváry szerint "a szobakiosztásért is felelt". Ennek azért lehet jelentősége, mert - mint Ungváry ugyancsak felhívja rá a figyelmet - "az Astoria szálló betechnikázott objektum volt, amelyet az állambiztonság előszeretettel használt célszemélyeivel szemben", vagyis a szállodában "álcázott hang- és feltehetően képrögzítő berendezések is működtek".
A most nyilvánosságra került adatok szerint Schmitt-tel egy időben legalább két szt-tiszt működött a szállodában. Ungváry úgy véli, "életszerűtlen feltételezés volna, ha azt gondolnánk, Schmittnek fogalma sem volt arról, mit művelnek az állambiztonság emberei munkahelyén, ahol ezek szerint nemcsak technika, hanem többfős rezidentúra is működött. Ez már csak azért is lehetetlen, mert az akciók egy részéhez neki kellett a feltételeket biztosítania."
A történész felhívja a figyelmet arra, hogy ez "természetesen nem azt jelenti, hogy ő is szt-tiszt lett volna, de azt biztosan, hogy az állambiztonság munkahelyi jelenléte nem maradhatott előtte teljes titokban." Ungváry arról is ír a cikkében, hogy "SZT-tiszt és SZT-tiszt között a diktatúra fenntartásának szempontjából akkora különbségek állapíthatóak meg, mint pl. egy iskolai KISZ-titkár és egy országos pártfunkcionárius között". Ungváry Krisztián írását Schmitt Pál és az szt-tisztek kapcsolatáról itt olvashatja.
Schmitt és a törökök: újra előkerülhet a megszállás-teória
Schmitt Pál tavasszal Törökországba utazik, ahol azt remélik, a magyar EU-elnökség alatt közelebb kerülnek az EU-csatlakozáshoz. Kérdés, mennyire vonhatja majd el a figyelmet az uniós integráció témájáról az államfő török megszállással kapcsolatos véleménye, amely bejárta a török médiát is.
…
A török EU-integráció témájának napirenden tartásában szintén segédkezik Schmitt Pál is, aki a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) szerint a közeljövőben Törökországba látogat. Feltehetően olyan üzenetet visz majd Ankarába, amely egybecseng azzal, amiről januárban egy madridi konferencián is beszélt. Akkor azt mondta, minden tagjelöltnek, így Törökországnak is kapnia kell „egy tiszta perspektívát; lássák maguk előtt az utat, hogy mire számíthatnak és mikor”.
Megkérdezhetik majd erről is
A köztársasági elnök útja alatt ismét előkerülhetnek majd Schmitt korábbi, a török-magyar kétoldalú kapcsolatok történelmi vonatkozásairól szóló megnyilvánulásai is. Amikor a magyar EU-elnökséggel kapcsolatos várakozásairól kérdezték, Egemen Bagis, a török EU-ügyi miniszter a Hürriyet című török lap angol kiadásának januári összefoglalója szerint egy Schmitt Pállal tavaly lezajlott beszélgetését idézte fel. „Általában nem találkozom miniszterekkel. Ön az első ebben a kategóriában. De ennek oka is van” – mondta akkor Schmitt Bagisnak a lap szerint. „Az önök ősei, akik a múltban a mi országunkban uralkodtak, nem avatkoztak be sem a vallásunkba, sem a nyelvünkbe. Toleranciával közelítettek felénk” – tette hozzá a magyar államfő a török miniszter szerint.
Január közepén Schmitt Pál ezt a véleményét megismételte a spanyol ABC című lapnak adott interjújában is. Az MTI a KEH oldalán közzétett összefoglalója szerint a köztársasági elnök azt mondta, Magyarországnak valószínűleg még szerencséje volt, hogy a Földközi-tenger keleti régiójának népei közül egykor pont a török szállta meg az országot, hiszen nem kényszerítették rá a magyarokat a török nyelv megtanulására, sem pedig vallásuk felvételére, és 150 éven keresztül egy stratégiai szempontból fontos helynek tekintették Magyarországot.
A törökországi média azonnal rákapott a meglepő államfői nyilatkozatra, azt szinte minden híroldal gyorshírként, kiemelt helyen hozta le vagy vette át a hírügynökségi információt. A Milliyet című liberális lap a Magyar köztársasági elnök hihetetlen vallomása című cikkében azt írta, hogy Schmitt Pál „szerencsének tekinti, hogy 150 éven keresztül törökök vezették az országát”. Szintén „hihetetlen vallomásként” vagy „történelmi vallomásként” utalt a magyar államfő által elmondottakra a Sabah kormánypárti lap, illetve a Kanalturk hírportál, de a témáról beszámolt a legnagyobb napilap, a Hürriyet és még az egyébként leginkább gazdasági hírekre koncentráló Barometre is.
Szerintem az Elnököt kinevező (levében megnevező) Orbán Viktor elnyomja az Elnök önállóságát. Ez a jelenlegi (kinevezésekor még nem átmenetinek hitt) Alkotmány teljes félreértelmezése.
Itt vitathatjuk meg ki miként értelmezi az Elnök szerepét, mik a deklarált feladatai és ezeket miképpen látja el. Kell-e őrködnie az Alkotmány felett, ha igen akkor megteszi-e, hogyan kell kifejeznie a Nemzet egységét?
Schmitt Pál a személyiségéből fakadóan nem egy unalmas ember, nem ül elefántcsont toronyban, deklaráltan az emberek Embere kíván lenni. Ez közel hozza az emberekhez és szimpatikussá teheti őt. Vitathatatlanul szakított elődei hagyományával. Nem ellensúly hanem egyensúly, nem gátja hanem motorja a törvénykezésnek.
Na bevezetésnek ennyi, ki mit gondol elnöki tevékenységéről?
