A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Hátha közben construct előmerészkedik, és leírja, hogy a vákuum alapállapota hogyan lehet rengeteg különböző frekvencia szuperpozíciója. A legkisebb energiájú állapot hogyan lehet szuperpozíció?
Esetleg arról van szó, hogy ezek azonos frekvenciájú hullámok, de egymáshoz képest Doppler-eltolódást szenvedve, mindegyik iszkol a saját frémjében? Őrültebb ötlet most nem jut(ik) eszembe.
Tegyük fel, hogy a Hilbert-térben vannak underlaying kvantumállapotok.
Számunkra a komplex hullámfüggvény megfoghatatlan, az észlelehető világban komplex mennyiségeket nem tapasztalunk. Az összes mérhető fizikai mennyiség valós.
Megfogható viszont a térbeli eltolás (shift), amelyből szimmetria és megmaradó mennyiség következik.
Ámbár!
Ez csak ún. adiabatikus eltolásnál van.
Ugyanis ha valamilyen sebességgel végezzük ezt az eltolást, ott már jön a Lorentz-transzformáció.
"A fizikusok pedig nem zombik, akik egész életükben az einsteini elméletet akarják bégetni..."
Nem zombik, mégis az einsteini elméletet bégetik.
"...hanem szeretnének saját eredményekkel kitünni."
Arról nincs kétségem, hogy szeretnének kitűnni, de olyasmivel még véletlenül sem mernek kitűnni, ami szembemegy a fősodorral, mert azzal a saját halálos ítéletüket írnák alá. Ezt ők jól tudják. Ezért nincs is szükség cenzúrára, mert működik az öncenzúra.
"Az újító elmék nem azért buknak el, mert szembe mennek a fősodorral, hanem azért mert kísérletileg nem igazolható hülyeségeket beszélnek."
Az öncenzúra miatt az újító elmék ki sem tudnak bontakozni, mert tudatják velük, hogy újítgatni csak a relativitás keretein belül szabad. A tabuk és dogmák rendszerében nincs igazi újítás. Ezért döglődik a fizika.
Megjegyzem, hogy az egyik leghíresebb csillagász (Hubble) eredetileg csak szerelőként dolgozott az akkori legnagyobb távcső építésénél. (Később persze iskolákat is végzett.) A nagy felfedezésekhez nem mindig szükséges, hogy több diplomával és 'egyéb fogyatékosságokkal' éljen a felfedező. Természetesen a morgáshoz való jogát a népnek már a római jogrend is biztosította. Ja és Faraday is csak egy könyvkötő volt kezdetben.
Ezeket ez a jóember is tudja jól, de még a többiek is saját magukról. Egymást etetik csak, amolyan szellemi dzsentrik módjára: nincs semmi tudás- és készségvagyonuk, de jóképet vágnak hozzá.
A relativitáselmélet hibáinak felismerése, éppen a szűk korlátok lerombolását jelenti.
Elárulhatnád végre, hogy miféle "háttér hatalom" finanszirozza, tartja életben a relativitáselméleten alapuló kutatásokat, fejlesztéseket? Ki az a megveszekedett hülye, aki a pénzét egy használhatatlan dologba fekteti? A relelm-től megkaptuk a GPS-t, az atomerőműveket, meg sajnos az atom és hidrogén bombát is. A fizikusok pedig nem zombik, akik egész életükben az einsteini elméletet akarják bégetni, hanem szeretnének saját eredményekkel kitünni. Az újító elmék nem azért buknak el, mert szembe mennek a fősodorral, hanem azért mert kísérletileg nem igazolható hülyeségeket beszélnek. Te is csak nyivákolni tudsz ezen a fórumon, hogy mennyire nem érted és mennyire ellenszenves ez neked, de értékelhető, vizsgálható dologgal még nem sikerült előhozakodnod. A semmire sem használható dolgokat meg kidobják a szemétdombra. Kit érdekel, hogy te milyennek szeretnéd látni a fizikát? A relelm használható, a számított és a kísérleti eredmények jó egyezést mutatnak. Egyelőre nem sikerült senkinek sem fogást találni rajta. Pedig lehet sejteni, hogy nem ez a végső igazság, de momentán nincs jobb.
Éppen azok vannak beszűkülve, akik csakis a relativitáselméletben hisznek, csak azt tudják elfogadni. Számukra olyan nem létezhet, ami ellentmond a relativitásnak.
Ezt nevezhetjük korlátoltságnak vagy szemellenzősségnek, a lényeg az, hogy nem látnak tovább a korlátaiknál.
Szűk korlátok között gondolkodik. Az nem szűk korlát, hogy a Relativitás Elmélet egy nagy butaság, érthetetlen zavaros yagyvaság, amit nem lehet megérteni.
Mindig ledöbbent, hogy egyesek mennyire nincsenek tisztában a saját képességeik korlátaival.
Az anonim laikus fórumokon meg pluszban nyüzsögnek az egymagukat a világ többezer képzet kutatójánál okosabbnak tartó "önjelölt zsenik". (Csak arra nem képesek rájönni, hogy nem egy anonim laikus fórum az új ötletek publikálási médiája.)
Figyeld, nagyonokos nickjeit-alsógatyaként-váltogató barátom! Te most itt a GUT-ot próbálod meg kidolgozni?
Egy anonim laikus fórumon????
Szóban?????????????
Mert akkor ideje szólnom neked, hogy nagyon kevés vagy ehhez a projekthez, hiszen Einsteinnek meg Hawkingnak is beletört a bicskája, és a modern elméleti fizikusok százai kollektíve nem jutnak dűlőre vele. Te meg azt hiszed, hogy egymagad, középiskolás matektudással meg fogod oldani a nagy rejtélyt? Pláne szómágiával!
Szerintem itt valami kóros önértékelési zavar lehet.
Oké. Én vagyok a hülye, hogy ismét a disznók elé szórtam a gyöngyöt. Azok meg beletúrtak, megállapították, hogy nem képesek megenni, ezért csak leszarták és lehugyozták, mivel arra képesek.
Mivel a fény egy önálló fizikai entitás, ami HULLÁMSZERŰEN viselkedik. Az egyik fizikai leírásában (elektrodinamika) a fényhullám a teret kitöltő elektromos és mágneses mezők egymást kölcsönösen gerjesztő változása.
Nagy bánata a szavannai matematikának, hogy számokkal leírni csak egy választott vonatkoztatási renndszerben lehet.
- * -
A transzlációs (eltolási) szimmetria szinte kézzel fogható.
Na de hol vannak azok a komplex értékű mezők, amelyek forgási szimmetriája az elektromos töltés megmaradása?
És milyen tengely mentén? ;)
Az ilyen komplex amplitudójú hullám meglehetősen absztrakt, puszta kézzel megfofhatatlan.
Ami felveti a kérdést . már lételméletileg -, hogy álom ez vagy valóság.
Esetleg létezhet másfajta matematikai leírása is.
De ha mégis ez a valóság, akkor az általunk tapasztalt világ csak megjelenik számunkra.
Mint egy hologramm.
(Állítólag már tudnak hologrammot szerkeszteni - képet a valóságban nem létező tárgyakról.)
"Nincsen abszolút idő ebben a búvalb@szott világban. És hasonlóan: nincsen abszolút tér sem. Viszont a tér és az idő egy egységes 4D rendszerben már abszolút. Ez a "téridő" rendszere."
Nem érdemes tovább folytatni. Itt már meg is bukott az egész.
Még Einstein szerint is, aki 1952-ben leírta, hogy téridő nem létezik.
Értelmes ember egyébként sem hiszi, hogy ilyen állat létezne.
"Még azt sem tudtad értelmesen elmondani, hogy az ikrek esetében miért öregszik lassabban az egyik."
Ó! Milliószor elmondták már olyan egyszerűen és értelmesen, hogy egy okosabb csimpánz is képes lenne felfogni.
De akkor még egyszer!
Nincsen abszolút idő ebben a búvalb@szott világban. És hasonlóan: nincsen abszolút tér sem. Viszont a tér és az idő egy egységes 4D rendszerben már abszolút. Ez a "téridő" rendszere.
A téridőben minden dolog úgynevezett "világvonalat" fut be, és minden dolog a saját világvonala mentén méri az időt, ami nem ugyanúgy telik mint a másik világvonalakon. Mindenkinek "saját ideje" van, amit nem véletlenül így is neveznek.
A téridő két pillanata között végtelen számú világvonalon lehet az egyikből a másikba eljutni, pont ugyanúgy, ahogy a papírlap sík-euklideszi "terében" A és B pont közé végtelen számú különböző összekötő vonalat tudsz behúzni.
Az ikerparadoxon arról szól, hogy két óra (ill. két megfigyelő) a téridő A és B eseménye között más-más világvonalon jut el az egyikből a másikba, viszont mindkét pillanatban egyszerre vannak egyhelyen, ami szükséges ahhoz hogy az eltelt sajátidejük abszolút értelemben összehasonlítható legyen.
Az A és B pillanat között euklideszi síkgeometriai értelemben van egy "legrövidebb" világvonal, amit az a dolog fut be, amelyik mindvégig ugyanabban az egyszem inerciális mozgású (gyorsulás-lassulás-irányváltoztatás nélküli) rendszerben marad. Minden más világvonal, ami "elkóricál" ettől a térbeli messzeségbe majd pedig visszatér (figyeld: gyorsulás!), hogy befusson a B pillanatba szükségszerűen EGYNÉL TÖBB inerciális mozgású rendszerben volt, nota bene akár infinitezimálisan sokban is hogy csak dt szakaszokra osztott világvonala integrálásával lehet azt matematikailag leírni.
Az euklideszi geometriában van egy ún. "háromszög-egyenlőtlenség": minden háromszög esetében bármely módon felcímkézett AB oldal mindig rövidebb az ACB oldalaknál.
Ezzel szemben a téridő geometriája olyan, hogy éppen fordított benne a háromszög-egyenlőtlenség: három időszerű világvonallal összekötött téridőbeli esemény között bármely módon felcímkézett AB oldal mindig hosszabb az ACB oldalaknál. Azaz a világvonala mentén mindig az a dolog méri a legtöbb eltelt időt A és B között, ami mindvégig egyetlen egy inerciarendszerben volt, és mindenki aki "elkóricál" a messzeségbe a C eseményhez, majd visszatér a B-be, az rövidebb időt mér a saját világvonala mentén.
Na, emiatt öregszik lassabban az utazó iker a helyben maradónál.
(A dolog általánosítható: hiszen a világvonal hossza mentén mért eltelt idő rövidülése azzal arányos, hogy mennyire tér el a világvonal az AB összekötő inerciális világvonaltól, így ha egyik iker sincs mindvégig ugyanabban az egy inerciarendszerben, akkor is az érkezik be fiatalabban a B eseménybe, amelyik messzebb "elkóricált" az A-t B-vel összekötő leghosszabb inerciális világvonaltól.)
"A hanghullám megrezegteti a levegőt igy jön létre a hang."
Igen. Mivel a hang nem egy önálló fizikai entitás, hanem egy anyagi közeg részecskéinek rendezett mozgása.
"A fényhullám mit rezegtet meg, hogy létrejöjjön a fény ."
Semmit. Mivel a fény egy önálló fizikai entitás, ami HULLÁMSZERŰEN viselkedik. Az egyik fizikai leírásában (elektrodinamika) a fényhullám a teret kitöltő elektromos és mágneses mezők egymást kölcsönösen gerjesztő változása. Ha akarod, akkor tekintheted úgy, hogy az elektromágneses mező hullámzik: a skalár- és vektorpotenciálok értéke változik hullámszerűen.
A másik fizikai leírásban (QED) viszont a fény valóban egy önálló fizikai entitás, mivelhogy van saját részecskéje a foton.
