1. csak akkor merül fel a büntetés, ha érdeksértés, károkozás történt. ha van vád, akkor van eljárás.
tehát olyan nincs, h életmentő hazugság büntetendő lenne.
2. minden büntetés bosszú (nem hagyható bűn következmény nélkül). a büntetés célja nem a jóváhagyás, elnézés, hanem megtorlás és megelőzés (noha benne van a megbocsátás lehetősége is).
és sokkal rombolóbb ha a bűn büntetés nélkül marad.
ha a bűn súlyát veszti, az a teljes társadalom (civilizáció) szétesését okozza (minden emberi tragédiájával, szörnyűségével együtt).
3. rosszul értelmezed, előitélettel állsz hozzá. nincs kötelező büntetés, nincs kizárva a megbocsátás. ahogy a párbaj kimenetele is a győztesre van bízva.
Lehet olyan helyzet, amikor hazugságra kényszerül, amiről talán nem is tud (mert pl. neki is hazudtak), vagy ha tud is, egy másvalaki megmentése érdekében teszi, és valójában nem büntetés, hanem dicsőség járna érte, de mégis büntetést kap. (szkíta) törvényileg ez a büntetés jár neki, ám erkölcsileg ez egy téves megítélés, és másnak járna a büntetés, ám annak vétkessége sohasem tudódik ki, és röhög a markába.
Másrészről: ezek a törvények a bosszúra épülnek, s a bosszú nem egyszerűen rossz tanácsadó, hanem bizonyos civilizációs (és intelligencia) szint fölött logikailag is felfogható, hogy romboló hatású. S ez a romboló hatás ugyanolyan bűn, mit amit a szkíta törvény büntet, azaz valójában - paradox módon - magát a büntetést kellene általa megbüntetni.
Harmadrészt pedig bizonyságot nyert, hogy a bosszút tápláló harag - megfelelő kondicionálással - alkotó energiákká alakítható, amely egy sokkal pozitívabb, és egyben értékesebb hatás, mint a bosszú (azaz a büntetés) beteljesítése, amely utóbbi csupán egy megnyugvást tud biztosítani, mindenféle további érték nélkül (ez az átalakító mechanizmus pl. a sportban mindennapos). Most akkor mit tegyen a bosszúálló, különösen pl. abban az esetben, ha létezne a vérbosszú intézménye?
alapesetben mindenkinek joga van meggondolni magát egy kapcsolatban. amihez nincs joga: az h hazudjon, félrevezesse a másikat és belevonja egy olyan dologba, amiről nem tud (mert hazudnak neki) és amiben nem akar részt venni.
szándékos, nyílt ("pofátlan") hazugságért meg nyelvkivágás jár a szkita törvény szerint
becsületsértés, rágalmazás : nyelvkivágás. erdély, XV-XVI. század
rágalmazás vagy eretnek tanok terjesztése miatt a nyelvkivágás, pénz-, váltó- vagy pecséthamisítás miatt a kézlevágás, nemi bűncselekmények (erőszakos közösülés, pedofília, szodómia, homoszexualitás) miatt a kasztrálás, vagy hamis vádolás esetén azon büntetés alkalmazása a hamisan vádolóval vagy hamisan tanúskodóval szemben, amelyet a bevádolt kaphatott volna, ha a vád igaznak bizonyul.
Időnként keserűen tapasztalom, hogy - más témában - ezek a büszkeséggel kapcsolatos megmozdulások, melyek éppen a szégyenérzet megszüntetése érdekében zajlanának, éppen hogy az önmaguk pellengérre állítását eredményezik, ráadásul pénzügyileg támogatott módon, és figyelmen kívül hagyva az ezek miatt leginkább aggódó társaik tömegét. Az aktivisták nem veszik észre, hogy nem ellenük, hanem éppen hogy velük vagyunk, ha megkérdőjelezzük nyilvánosságuk jogosságát.
(A pszichológusok - ha nyíltan nem is, mert ellehetetlenítés jár érte - azt vallják, hogy egy olyan súlyos - bár gyógyítható - pszichés zavar húzódik mindezek mögött, amely egy önmaga által felismerhetetlen önbántalmazást eredményez, tehát nem is lehet csodálni azt, hogy észrevétlen marad számukra az önmaguk pellengérezése, és az ebből következő önkárosítás)
Tudni kell, hogy - az előadó tapasztalatait kiegészítve - ez nem csak magyar virtus, hanem a fejlett nyugat világjelensége, a rothadás végállapota, amelytől éppen összeomlani készül, s ezt tovább mélyítik a mindenféle világkatasztrófák jóslatai.
A katasztrófa előidézője éppen az a "büntetési" hiány, amelyre rákérdeztem! Erre az 50 éve lezajlott szexforradalom nem adott hathatós módszert, hanem inkább sokszorosára növelte ezeknek a romboló cselekedeteknek a számát. (Az emberiség történelmében 15 dokumentálható esetben okozta ugyanez - kb. 2-3 generációs kifutással - a társadalmak széthullását, és a fellendült kultúra összeomlását)
Még egy megjegyzés: a kártérítés itt nem segít! A legújabb kutatások szerint az ilyen esetek többségénél olyan súlyos lelki trauma zajlik le, hogy az az egész további életére kihat, és egy életre szóló boldogtalanságot eredményez (állandó, és sikertelen boldogságkereséssel). Na pl. erre nem gondoltak 50 éve.
„művelt eszmékkel össze nem férő” mondták rá, ami teljes hülyeség.
a megszégyenítés, a szégyelnivalóság elhagyása hozta azt, h divat lett bűnözni, embereket megalázni, és azt, h se a bűnnek, se a büntetésnek nincs súlya.
ez valószinűleg nem oldható meg másképp (a sértett szempontjából), csak a bűn elvonatkoztatásával, kártérítéssel. (ha nem történt pl. megfertőzés emiatt)
a megelőzés dolgában meg a megszégyenítés, ami eredményre vezet.
És mi vonatkozik a ma mindennapos (és esetenként pokli fájdalmakhoz vezető) megcsalás/félrelépés, válás, szakítás, elhagyás eseteire (nőkre és férfiakra egyaránt)?
a torzulás kezdete, amikor pénzben kezdték mérni az emberéletet
The Anglo-Saxon legal code substituted payment of wergild for direct retribution: a particular person's life had a fixed value, derived from his social position; any homicide was compensated by paying the appropriate wergild, regardless
(vagy mint I.István tette)
az itt soroltakban nem maradt nyoma annak az elvnek, h az elkövetőt megakadályozza abban, h újra elkövesse a tettét. megelőzze az újabb bűnelkövetést
ennek csak a japán és szkitamagyar törvényben maradt nyoma
és a tórában
Torah states "…and you shall cut off her hand…"[20] The sages of the Talmud understood the literal meaning of this verse as referring to a case where the woman is attacking a man in potentially lethal manner.
azaz aki gyilkolni akar, annak kezét kell vágni (hogy ne gyilkolhasson)
a harmadik tétel az uruszág. a fejedelem követésére tett eskü.
mivel vérrel kötöttek esküt igy elképzelhetetlen (az uram-nak való szólitás is erre utal), h ne lett volna szkita birodalmi tanács. szkita hadszárnyak. lobogók, szinek, jelek, tamgák.
az uruszágra vonatkozó szkita törvény. a szkiták nem harcolnak más állam alatt (mint pl. a hunok) lásd magyarok, mindig szövetségben, ha háborúba beszálltak.
csak saját lobogó alatt (ha ez változott az, különböző szabályozási helyzeteket hozott létre, mint pl. középkori japán)
