A Kettős Elemű Univerzum hipotézise (Dual Element Universe) egységes rendbe foglalja az összes alapkölcsönhatást és folyamatot. Alapja az éter létezése és a fizikai jelenségeket egy alap részecske két megjelenési formájának a kölcsönhatása hozza létre. A folyamatok a Newtoni fizika szabályai szerint írhatóak le.
"nem tudom hogyan jottek ki a pontos szamok, mert nem tudom az eredetet az adatokat. szerintem az iv sem jo, mert szerintem nem gorbul vissza, hanem csokkeno novekedessel tart egy limithez."
Ez tényleg egy kérdés, hogy az a grafikon mért, vagy számított értékek alapján jött ki, vagy a kettő, 'kreatív' kombinálásával... ?! ;-/
ez az abra a wikipediarol van, a mainstream fele magyarazathoz tettem be. itt csak az egyszeruseg miatt hivatkoztam ra, mert nagysagrendileg mutatja az energia tartalmat egy protonnak es a lenyeg igy is jol koveheto rajta. nem tudom hogyan jottek ki a pontos szamok, a helium nekem se tetszik. szerintem az iv sem jo, mert szerintem nem gorbul vissza, hanem csokkeno novekedessel tart egy limithez. de vitatkozni nem tudok vele, mert nem tudom az eredetet az adatoknak.
" Ügyes! " . mondaná Khón bácsi, azaz jól megmagyaráztad, megértettem, köszönöm. (csak azt tudnám ki az aki 'minuszol' ahelyett, hogy érvek, tények, logikai levezetések 'alapon', cáfolná a fejtegetésedet... !) ;-/
Lenne még egy 'pontosító' kérdésem: az általad betett 'nukleáris energia' grafikont ábrázoló képen, a görbe 'eleje', nem szép, szabályos 'kutyagörbe'* szakasz, hanem 'cikkcakkos'. (a He4 nagyobb mint a Li6) Ez miért van ? :-o
('kutyagörbe'* > az az 'ív', amit a tanyasi kutya 'nyomvonala' leír, amikor a kutya meglátván a tanya melleti úton, kerékpáron elhaladó postást, feléje rohantában, 'kutyagörbe' íven mozog > lásd még: 'exponenciális görbe' ;) ;-)
az, hogy egy proton mennyi G reszecsket tud fogva tartani, az fugg a proton B reszecskejenek (mivel a proton tulkepp egy B reszecske amibe a G reszecskek beleszorulnak es ezzel a terfogatat is jelentosen megnovelik) nyomottsagatol (az anyaga mennyire van megfeszulve) es a kornyezet G reszecskeinek sebessegetol.
a kornyezet G reszecske sebessege hatarozza meg a protonbol kitorni akaro G reszecskek sebesseget es ennek az erohatasanak kell nagyobbnak lennie, mint a proton B reszecske anyaganak belso feszultsege. ha ez a B reszecske anyag jobban megfeszul, akkor kisebb erohatassal tud attorni a G reszecske.
az elemek protonszamanak novekedesevel csokken a protonba szorult G reszecskek sebessege, vagyis amikor fisszio tortenik, az elnyelt G reszecskek nagyobb mozgasi energia csokkenesen mennek keresztul, nagyobb az egy G reszecskere juto kibocsajtott energia.
ugyan akkor a protonszam novekedesevel no a protonba beszorulo G reszecskek szama, vagyis amikor fisszio tortenik, kevesebb G reszecsket tud elnyelni, ez alapjan csokken a kibocsajtott energia.
a ket hatas ellentetes, es a novekvo Egysegenergia es a csokkeno Darabszam kozos E*D fuggvenye kb azt az energiakibocsajtasi merteket adja egy protonra, amikor elszakad a magtol, mint a nemreg betett abra mutat.
az uran es kornyezetenek fisszioja soran a kb 230-240 protonszamu mag egy kb 90 es egy kb 130 protonszamu magra bomlik illetve par szolo protonra. hivatalosan ez harom, de ki tudja.
vagyis az abrarol saccolva kb 235 proton kienged 0.5 egysegnyi energiat es 3 kb 8 egysegnyi energiat. ez protononkent jo kozelitessel 0.5 egysegnyi energia.
viszont amikor a litium bomlik triciumma majd heliumma, akkor 3 egysegnyi energia szabadul fel protononkent, amibol valamennyit visszavesz a deuterium heliumma alakulasa, igy kb 2.5 egysegnyi energia szabadul fel protononkent a folyamatban. plusz ehhez hozzajon a heliumma ossze nem allo, neutronkent szetszorodo protonok energiaja, ami protononkent 5.5 egyseg.
vagyis all az a megallapitas, h akar 7-9 szeres energia kibocsajtasa lehet a h bombanak.
azert lehet korlatlan erossegu hidrogen bombat kesziteni, mert nincs kritikus tomege igy spontan nem indul be a fisszio barmekkora tomegnel, ellentetben az uran es tarsaival. ha viszont a litium-deuterium keverekben megindul a reakcio, akkor az akkora nyomast es hot gerjeszt, fuggetlenul az indito energiatol, h a reakcio vegigfut a teljes anyagmennyisegen.
a hivatalos allaspont szerint a protonok egymast taszito erejet a mageronek elnevezett hatas gyozi le, ez tartja ossze a protonokat. vagyis amikor egy proton leszakad a magrol, akkor a ra juto magero resz (sic) kisugarzodik energia formajaban. ha pedig egy protont kenyszeritunk a maghoz csatlakozni, akkor a magero megno, hisz tobb protont kell osszetartani, es ezt az energiat a kornyezetbol kell felvenni. tehat az eredeti maistream szerint is a fuzio energia elnyelo folyamat.
ebben a logikaban a magero egy konkret energia csomag, vagyis h az atommagban van x nukleon es y magero, ami erosen megkerdojelezheto azzal, h az energia az anyag tulajdonsaga. de ok, modellnek fogadjuk el.
a tovabbiak megertesehez az elemek egy nukleonra juto kotesi energia (magero) grafikonja:
a fisszio energia termelese se elmeleti se gyakorlati alapon nem kerdeses.
a fisszios energia termeles azonban eredetileg azon az elven alapul, h ha egy atom nukleonjait elvben szetszedjuk aztan kisebb fajlagos magerovel rendelkezo elemekke rakjuk ossze, akkor az energia kulonbseget kinyerhetjuk. ez all is, csak itt is fisszioval kell kezdeni ez csak utana jon a fuzio. de akkor mi szukseg ra? masreszt ez alapjan, az abrabol latszik, h az uran bomlasahol csak nala kisebb kotesi energiaju elem kepzodhetne, vagyis durvan szennel kisebb. de ennek ellentmond a tapasztalas. ugyanis zomeben az uran es a vas kozti elemek jonnek letre, amiknek nagyobb a konzervalt kotesi energiaja, vagyis energia elnyelesnek kellene tortennie.
vezessuk le a fissziot a mainstream szerint.
h2 ben van ket nukleon, darabja egy energia egyseg, osszesen ket energia egyseget tarol. he3 ban van harom nukleon, darabja kb 2.5 energia egyseg, osszesen 7.5. harom h2 bol lesz ket he3, osszesen hat nukleonnal. a hat nukleon a h2 ben 6 egyseg energia a he3 ban 15 egyseg. vagyis energiat gyujt be a fuzio.
Az tucatnyi lángeszű ember, akik a 20. század első felében felpörgették a fizikatudományt, ma nagyon hiányzik. Amit ők létrehoztak, azt mára kimaxolták. Valóban olyan feltalálókra lenne szükség, akik a fénynél gyorsabban akarnak utazni, antigravitációs járművekkel lebegni „vissza a jövőbe”.;-)
Az kérem tisztelettel egy apró tévedés, hogy a nagyobb energiájú neutronok okozzák a gyengített hasadóanyag láncreakcióját. Két hiba is van benne, de most csak az egyikre fókuszálok.
Az atommag is egy rezgő rendszer, ugyanógy, mint a Frank-Herz kísérletben a higanygőz elektronja.
Még mindig nem tudod megkülönböztetni az egyszerű, vissza nem térő mozgások szimmetrikus idődilatációját, a kiindulási pontra visszatérő, meg az ott maradó ikrek nem szimmetrikus időkülönbségétől?
A tekercsben - a menetemelkedéstől eltekintve - az elektron egy kör után visszatér a korábbi helyzetébe, viszont a változó mágneses mező potenciálja nem konzervetív. Ennek alapján az ikerparadoxonnak is lehet egy elburult mágneses analógiája. Ha akarjuk (egyesíteni) lehetséges.
"akkor mond meg nekem, h mi adja az energiat a fuzional es a fisszional?"
Ha jól emlékszem 'úgy tanultuk', hogy mindkettőnél az atommagok 'közötti' erők(?) 'elszakításából'/kor ("maghasadás"), ill. 'taszítóerő-legyőzése-után-a mag-egyesülés-utáni- -felesleges-energia-kisugárzás'-ból ("magfúzió") 'keletkezik', a -'jobbára' erős gamma sugárzás 'formájában megjelenő- 'többlet' energia. ;-)
"azert perpetum mobile, mert ha fognak egy marek atomot, egyszeri energiabevitellel hasitjak, majd a keletkezett energia visszataplalasaval a reszeket ujra osszeeresztik, akkor az innentol keletkezo energia mar folyamatosan kinyerheto."
Igen, csakhogy a "perpetum mobile"-be nem kell üzem közben sem anyagot sem energiát 'belepumpálni', a "magfúzió" meg csak akkor működik, ha folyamatosan 'egyesíthető' elemekkel (Lítium, vagy "nehézhidrogén") 'tápláljuk'... (így működ(nének), a 'hideg><meleg' fúziós erőművek... ;) ;-)
"a fissziot eleg jol eltalaltak. mondjuk curie ota ez azert eleg ismert es varhato dolog. a hiba a matrixban a fuzio kitalalasaval kezdodott, azzal, h a nap ket tulajdonsaga koze fuggosegi viszonyt kepzeltek. vagyis h a napban protonokbol nehezebb elemek keletkeznek a vasig es h a nap energiat ad le. elso ranezesre akar logikus is lenne, azt leszamitva h ket ellentetes folyamat azonos eredmenyt nem hozhat. (fisszio vs fuzio) "
Csakhogy ez a "ket ellentetes folyamat" -mint elméleti működés- ez csak 'nálad van', a 'méjnsztrím' tudomány szerint, mindkét folyamat (a fisszio és a fuzio is) 'pozitív össz-szaldójú'... ! ;-)
És még egyszer leírom: az 'ő' oldalukon 'áll' az is, hogy az 'ő' elméletükre alapozott méretezésekkel, lehet készíteni atomreaktort és atombombát is... ! ;-)
azert perpetum mobile, mert ha fognak egy marek atomot, egyszeri energiabevitellel hasitjak, majd a keletkezett energia visszataplalasaval a reszeket ujra osszeeresztik, akkor az innentol keletkezo energia mar folyamatosan kinyerheto.
a fissziot eleg jol eltalaltak. mondjuk curie ota ez azert eleg ismert es varhato dolog.
a hiba a matrixban a fuzio kitalalasaval kezdodott, azzal, h a nap ket tulajdonsaga koze fuggosegi viszonyt kepzeltek. vagyis h a napban protonokbol nehezebb elemek keletkeznek a vasig es h a nap energiat ad le. elso ranezesre akar logikus is lenne, azt leszamitva h ket ellentetes folyamat azonos eredmenyt nem hozhat. (fisszio vs fuzio)
ok nem tudtak a G reszecskekrol. ugyanis valojaban a nap feluletenek ill koronajanak utkozo gyors G reszecskek lelassulnak, ez a mozgasi energia a B reszecske mezo rezgesekent tavozik mint em hullam ill hoenergia. a lelassult G reszecskek egy resze pedig protonokat alkot, azok elemekke allnak ossze. az h pont vasig, az csak veletlen, a terreszunk B mezojenek energia szintje es a nap anyagmennyisegenek hatasa ilyen korulmenyt hoz ossze. mas csillagoknal mas a hatar elem. ugyan ez a ket parameter donti el, h a csillag lassan kihuny, ilyenkor tobb a protonkent eltavozo G reszecske mint a neki utkozo, vagy novekszik es vagy felrobban vagy feketelyuk lesz, ilyenkor kevesebb az eltavozo G reszecske mint a neki utkozo.
Ha valaki valamit csinál saját erőből, azt nem teregeti ki a forumon, addig amég nincs kész a könyve vagy a találmánya. Ez a legnagyobb ostobaság lenne,
"ahogy korabban leirtam mar tobbszor is, az energiat a fisszio adja, a fuzio csak elveszi az energiat."
Háát... úgy 'józan parasztész szerint' is így kellene lennie, hisz' 'nagyban' is így van, mert pl. egy házat, egy falat felépíteni ('összerakni') sokkal több munka (energia), mint ugyanazt ledönteni. És ugye a 'bontásnál' a felépült ház, a magasabb energiaszintről, alacsonyabb energiaszintre kerül, fizikailag is (helyzeti energia), és 'információ tartalmilag' is. (egy földre döntött tégla-kupacnak az 'információ tartalma' a felépített házéhoz képest... ;)
Persze a 'méjnsztrím' azt mondja, hogy a 'mikrovilágban' "más szabályok vannak" mint a 'makrovilágban' de én inkább hiszek a Te termonukleáris-folyamat leírásodban kedves cseik, hisz miért? lenne más 'lent', mint 'fent'... ?! (ahogy a 'régiek' is mondták: "amint fent, úgy lent is ! " ;) ;-)
"en azert szkeptikus vagyok a mainstrean ilyen tipusu adataival szemben. elvegre szerintuk mind a fisszio mind a fuzio energiat termel. ha ez igy lenne, akkor meglenne a valosagos perpetum mobile."
Ezt az utóbbit nem értem, hogy miért lenne az "perpetum mobile", de azért csak lehet valami a 'tarsolyukban', ha az ő elméletükre alapozott számításaikkal, tudtak csinálni atomreaktort és atombombát is... ! ;-)
en azert szkeptikus vagyok a mainstrean ilyen tipusu adataival szemben. elvegre szerintuk mind a fisszio mind a fuzio energiat termel. ha ez igy lenne, akkor meglenne a valosagos perpetum mobile.
