Felfüggesztette az ukrán hadsereg annak a csúcsfegyverként átadott GLSDB szárazföldi indítású, nagy hatótávolságú irányított bombának a használatát a háborúban, amelyet az Amerikai Egyesült Államoktól kapott nemrég írja a Portfolio a The War Zone blog bejegyzése alapján.
Azt, hogy a fegyver nem teljesít jól az ukrán harctereken, Bill LaPlante, a védelmi minisztérium beszerzésért és fenntartásért felelős államtitkára mondta el egy panelbeszélgetésen, szó szerint nem rámutatva a GLSDB kísérleti fegyverre.
Az amerikai haderő sem használta soha élesben az említett, szárazföldi indítóból kilőhető légi indítású bombát. A fegyver erőssége az lenne, hogy elméleti hatótávolsága 150 kilométer, tehát az ukránok mélyen a frontvonal mögé be tudnának vele lőni, és kompatibilis az ukrán M142 HIMARS és M270 MLRS rakétaindítókkal is.
LAPLANTE SZERINT AZ A BAJ, HOGY AZ AMERIKAI HATÓSÁGOK LERÖVIDÍTETTÉK A TESZTELÉSI KÖVETELMÉNYEKET, HOGY GYORSABBAN JUTTASSÁK EL A FEGYVERRENDSZERT UKRAJNÁBA,
így az elektromágneses interferencia (zavarás), valamint taktikai és technikai kihívások miatt nem vált be a fegyver.
Ebből a szempontból a lényeg nem az, mert valamivel biztosn messzebb repül ha nagyobb sebességgel indul, de az nem egyenesen arányos az induló sebességgel.
Az a probléma, hogy a légellenállás ugyebár a sebesség 2 . hatványával arányos. . Ahogy a szárnyon keletkező felhajtóerő is. Nagy sebességen eloldva a siklóbombát nagyobb sebességnél nem csak az ellenállás lesz nagyonn hanem a siklószárnyon keletkező felhajtóerő is.
Azt a 350 000 fős veszteséget viszont kétségbe vonom, mert akkor 500 000 ukrán is kellene legyen de ahoz járna 1.5 milliósebesült akiket látnánk valahol.
Ezen változtatott a siklóbombák megjelenése, egyre nagyobb tömegben történő alkalmazása. A nagy bombákkal sikeresen támadnak meg nagyon erős beton létesítményeket is
A mozgó célpont lehet a probléma, infrastruktura ellen biztosan védhetetlen.
(nagyon fárasztó nézni, iszonyat rossz a beszédstílusa, de komoly tényanyagra épül)
A bombákra utólag, pántokkal teszik fel az irányító készletet. Az irányítás GPS és inerciális alapú. A GPS zavarás ellen sok antennás, sok csatornás vevővel próbál védekezni. (az én megjegyzésen: az inerciális vezérlés pedig gyro, accelerometer alapú, ehhez nem kell külső jel, nem zavarható, de a pontossága összehasonlíthatatlanul gyengébb, mint a GPS-é)
A bomba lehet sokféle, repeszbombától termobarikusig.
Felhasználják a régi szovjet bombákat, de a gyártást is újraindították.
Használnak nagyon nagy, 1500 és 3000kg-os bombákat.
Az indítás minimum 9-13km magasról történik, a pontos hatótávolság nem ismert, 6km-re becsüli.
Elmondja, hogy a háború kezdeti szakaszán alacsonyan támadó repülőgépeket vetettek be az oroszok. Mivel az ukrán légvédelmet nem tudták megsemmisíteni, katasztrofális veszteségeket szenvedtek, és minimálisra korlátozták a légierő bevetését.
Ezen változtatott a siklóbombák megjelenése, egyre nagyobb tömegben történő alkalmazása. A nagy bombákkal sikeresen támadnak meg nagyon erős beton létesítményeket is.
Tudhatod jobban, de az nem olyan egyszerű, az a papírrepcsi esete, ha erősebben dobod messzebb száll. Az a probléma, hogy a légellenállás ugyebár a sebesség 2 . hatványával arányos. De ezt is csak gondolom, lehet valami optimális sebessége az indításnak.
Borzalom ahogy mindenhol mindenbe beleokoskodsz a legkisebb ténytudás-tájékozottság nélkül...
Egy utólag felszerelt JDAM kit siklószáma is 5-7 közötti, teljesen normál bevetésen és szubszonikus sebesség mellett 11 ezer méterről oldva 40nmi, tehát kb: 74-75km hatótávolsággal számolnak hivatalosan, de nagyobb sebességgel és felhúzva, "ugrásból" oldva lazán 100km felettiek is elérhetők bármiféle bűvészkedés nélkül, teszt-bevetéseken 200km-et is értek már el velük. Hasonló adatokat teljesen simán hozhatnak a barkácsolt ruszki kitek is, még ha 10-20%-al kevesebb is, az is tetemes, és ami a fő - pontosan érhetnek célba.
Teljesen fölösleges a fórumos tevékenységed, totális kártevés az egész.
A siklóbombák nem mennek messze a hordozó géptől. Nem azért vannak. A becsapódás pontosságát javítja a GPS ha nem zavarják időben. Annyiban jobbak a hagyományos gravitációs bombáknál.
Az amit messzebbről a levegőből indítanak, azok drónok, robotrepülők.
Jóval a háború előtt kezdődött már jelentősebb elvánorlás, nem csak nyugatra, Oroszországba is. De harcok csak kis területen vannak egyébként is, bár másfele is megesik ez az, de pl Gázához viszonyítva biztonságos ország az.
Ne túlozzunk, a lakosság fele el is húzott onnan, de nagyon ritkák és pontosak az orosz csapások a polgári hátországban. Olyan drezdai típusú szőnyegbombázásokról szó sincs.
