HIHETETLEN FELFEDEZÉS: 50 EZER MILLIÁRD FORINTNYI ARANYAT REJT A BÖRZSÖNY
Több aranyat rejt a Börzsöny, mint azt eddig gondolták. Egy most napvilágot látott, hét műhold bevonásával készített svájci georadar-kutatás szerint az eddig becsült 13 000 milliárd forintnyi arany és ezüst helyett 50 000 milliárd forint értékű nemesfémet rejt a hegy gyomra.
Na, csak óvatosan ! Ezzel jó lesz talán vigyázni ! A jövő reménybelo fejleményeit figyelembe kéne venni.
Erősen hiányos és fogyatékos kémiai ismereteim ellenére is tisztában vagyok azzal a vegyészeti ténnyel,
hogy a "királyvíz" oldja az aranyat és ez esetben éppen a közeljövő várható fejleményei óvatosságra kell intsenek bennünket. Mert vagy színarany klozet, vagy pedig...... na ezt már le sem merem írni, merthogy innentől kezdve, jobb esetben szentségtörés, rosszabb esetben pedid Istenkáromlás lesz a végeredmény.
Így talán - érthetően - nem is folytatnám, mert jöhet a nagyméltóságú moderáció és .......!!!!!
"Vannak bevált számítások a kitermelés nyereségességére vonatkozóan."
Csak az ásványvagyon mérete a ködbeköpködés minősített esete. Ugyanis a föld alá nem lát be senki. (Mondom én, geológusként.)
Úgyhogy a befektetők pénzét lehúzó szélhámosok akármekkora aranymennyiséget teljes lelki nyugalommal bekamuzhatnak. Amíg a területet nem furkálják körbe kutató mélyfúrásokkal, addig az összes geológus csak tippel. Még hűdenagyonszuper műholdas távérzékeléssel is.
"Egy ilyen koncentrált területen található, jelentős mennyiségű arany kitermelése, nem valószínű, hogy vesztességes lenne."
Ó! Hogyne lenne!
Akkor egy kis fejtágító.
Az arany mikrométeres ritka kis pelyhekként települ bele a vulkanikus kőzetek összenőtt szilikátos kristályai közé. Egy tonna mélyből érkező vulkanikus kőzet tartalmaz vagy tized gramm aranyat. Ha ezt a nyers változatot akarjuk kitermelni, akkor az egész Börzsönyt le kell termelni, megdarálni, majd qrvadurva vegyi anyagokkal kinyerni belőle az aranyat. Ugye, ez nem túl gazdaságos?
Az arany bányászatának a trükkje az, hogy keressük meg azokat a helyeket, ahová valamilyen folyamat össze-dúsítja az aranyat. Ilyenek a különféle repedések amikbe az utóvulkáni folyamatok forróvizei hidrotermális kiválásokat hoznak létre. Viszont az őseink nem voltak hülye emberek, eleve ezeket a repedésrendszereket keresték, amikor aranyra vagy ezüstre mentek. Úgyhogy a Börzsönyben is uszkve kétezer éven át szorgalmasan keresték és kifejtették az elérhető repedéses-vetős aranylelőhelyeket. Életreszóló élmény egy ilyen középkori aranybányában járni: a bányászok egy centi felesleges fejtést nem csináltak, maga a járható járat éppen akkora és éppen olyan irányú, amekkora a repedés-vető amit a bányászok a mélybe követtek. Keskeny, szűk és kacskaringós.
Tehát az elérhető hidrotermális aranyt már régen elvitték. Mi marad? Ugyanilyen repedések olyan mélységben, ahová az ókori-középkori aranybányászok nem jutottak le. Ezzel csak egy baj van: hogy merre vannak, azt senki sem tudja. Csak tippel.
Tudod hogy hol a legjövedelmezőbb és legnagyobb az arany koncentrációja?
Nem a Börzsönyben. Hanem az elektronikai hulladéklerakó telepeken! Mi magunk végezzük az arany össze-dúsítását a kidobott telefonokkal és számítógépekkel!
"Egyenlőre, jó helyen van az az arany."
Mindörökké ott kell hagyni.
Nincsen semmi épeszű indoka annak, hogy pár fillérért szétcsesszük a természeti környezetet. Eleve amennyi aranyra a gazdaságnak szükség van, azt már régen kibányásztuk. Csak azért, hogy tömbökben valami trezorban felhalmozzák, azért nem kell a Börzsönyt elb@szni senki oligarchának. Hiába a kipcsák basi sógorának a régi iskolatársa...
Afogy végigolvastam a hsz. - odat, valahogy egyből az a klasszikus, vadnyugati történet jutott eszembe, amikor egy cowboy belép az ivóba, azt tapasztalja, hogy annyira tömve van emberekkel, hogy belátható
időn belül oda sem fér a söntés-pulthoz. Így gondol egyet, majd nagy hirtelen elkiáltja magát :
"Emberek ! Aranyat találtak innen tíz mérföldnyitre, nyugati irányban, a medvecsapáson !"
A kocsma egy szempillantás alatt kiürül. Mindenki a lovára kap és ész nélkül elvágtat egy-azon irányba.
A cowboy letelepszik a pult közelébe és kényelmesen elterpeszkedve iszogatni kezd. Jó óra múltán egy holtfáradt és dühös cowboy ér a kocsma elé, habzó száju lova hátán. Lekászálódik, kiköti a lovát, belép
az ivóba és elkátomkodja magát.
A nagy büdös, rothadt életbe. Már vagy félórája vágatttam a nyugati úton, amikor eszembe jutott, hogy nincs is arra medvecsapás!
Megjegyzem: nem ez volna a világ és a kis hazánk történelmének egyetlen esete, amikor szélhámos pénzlehúzók bepaliznak döntéshozókat vagy összejátszanak velük valami hatalmas panamázásban. Voltak itt olyanok, akik vízhajtású autóra próbáltak százmilliókat lehúzni potentátokról...
Amit a románok műveltek az intenzív erdélyi aranybányászattal, a Tisza vizével, élővilágával és persze
a vízhasznosító területén élőkkel, nem is beszélve az emiatt létesített víztározók alá süllyesztett erdélyi települések rombolásával és - természetesen - a lakosság kéyszerű elköltöztetésével, nem feledhetjük.
Annak idején (a rendszerváltáskor) ez alaposan ki is verte a biztosítékot Magyarországon - (teljes joggal).
Ha ez a hír komoly, úgy fel léehet készülni hasonló fejleményekre, következményekre - természetesen elsősorban a két érintett folyó, a Duna és az Ipoly megfelelő szakaszának élővilágával és a folyók vizét hasznosítókkal kapcsolatosan. Remélhetőleg az erdélyihez hasonlatos, rémséges település - rombolási következményekkel nem kell számolni, de ettől eltekintve is akad majd nyilván épp elég, az erdélyihez hasonló probléma. Ahogy mondani is szokás - volt. "Nem szabad kétszer ugyanabba a folyóba lépni".
"IRGALMATLAN környezetpusztítással jár ennek az aranynak a kitermelése."
Lásd, amit az erdélyi aranybányászat okán végeztek a románok például, leginkább a Tiszával, annak is legelső - sorban az élővilágával (ez lenne az elsődleges hatása), de nem szabad megfeledkezni a folyó
teljes vízgyüjtő és annak vizét a hasznosító területét érintő egyéb környezetszennyezéssel kapcsolatos következményekről sem. Emlékeim szerint, annak idején, amikor - már a rendszerváltást követő időben
ez felszinre került, épp emiatt hazánkban rendkívül krtikusan viszonyultak ehhez a problémához - teljes
joggal. És akkor még nem is beszéltünk az érintett erdélyi településeket és persze annak lakosságát is
érintő rombolásról, vaz(tározók alá süllyesztéséről), illetve kitelepítésekről.
Így, hogyha ezt a Börzsönyre, annak és közvetlen környezetének természeti értékeire próbáljuk vetateni, elsősorban is és rögvest a Duna (no meg az ipoly) és annak teljes vízgyüjtő területe és élővilága juthat eszünkbe, valamint a folyók vizét hasznosítókra, mint elsősorban veszélyeztetett értékekre. Van ez így.
A baj az, hogy IRGALMATLAN környezetpusztítással jár ennek az aranynak a kitermelése.
A 18-19. század gondolkodásmódja az, hogy a természeti erőforrásokat kizsákmányolva állítsunk elő GDP-t. Azaz meghaladott ostoba stratégia.
A GDP-t a megújuló források használatával kell tudni a 21. században előállítani. És nincsen megújulóbb az emberi leleménynél.
Röviden, hogy mindenki értse: nem a környezetünkből kéne az elfogyó forrásokat elkótyavetyélni, hanem a megújuló humán erőforrásra kéne a növekedést alapozni, mondjuk oktatással. De pártunk és kormányunk 18-19. századi stratégiát folytat.
Állítólag annyi arany van a Börzsönyben, hogy ki lehetne fizetni belőle a teljes államadósságot. Mintegy 3000 tonna aranyat és 3000 tonna ezüstöt rejthet a Börzsöny – ezt állítja Varga István, a Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs …
