...és az indoklásnak is kicsit komolyabbnak kell lennie, mint a viccbeli rosszéletű hölgy esetében, aki a próbálkozó úriember kérdésére, hogy de hát vele miért nem, a következőt válaszolta: "Hát, először is, mer' csak, másodszor, mer' még szűz vagyok, harmadszor meg azé', mer utána mindig fáj a derekam."
Nyilván a vöröseltolódás jelenségére is, meg a többire együtt időről időre felmerülnek más magyarázatok, mint a tágulás, de eddig még egyik alternatív elmélet sem állt össze olyan egészzé, ami legalább annyira jól megmagyarázta volna az észlelt jelenségeket (mindegyiket), mint a most elfogadott... még akkor is, ha nyilvánvalóan annak is vannak hiányosságai, és több dolgot még nem magyaráz meg (pl. a sötét anyag, sötét energia, meg a Hubble-állandóra kétféle módszerrel kapott kétféle érték).
Mert az alapvető különbség, hogy valaki azt mondja (és le is vezeti), egy vagy több bizonyos megfigyelés úgy is magyarázható, hogy... és ez bizonyítható lesz azzal, ha...
Így minden elfogadott, adott időszakban jónak tekintett elmélet megkérdőjelezhető, aztán lehet bizonyítani azt is, vagy a másikat is.
De csak úgy kijelenteni, ex katedra, hogy "mer' nem is úgy van, mer' csak", annak semmi köze semmilyen tudományos szemlélethez.
Az nagyon rossz jel. De mi nem tudunk segíteni rajtad. Ezzel a panasszal fordulj a közeli rokonaidhoz, ismerőseidhez, akik talán segítségedre lehetnek!
"Kis léptékben vonzó, nagy léptékben taszító a gravitáció?"
.
Ez azért vicces dolog, mert ha a gravitáció változását másképpen tesszük függővé a távolságtól, mint eddig, akkor először magyarázzuk meg ezzel a "sötét anyag" jelenséget is, aztán jöhet a "sötét energia".
Csak éppen amíg az egyik esetben (a "sötét anyag" magyarázatához) a gravitáció hatásának (galaxisméretek szintjén) a növekvő távolság függvényében az eddiginél kisebb ütemű csökkenésére lenne szükség, a másikhoz (a "sötét energia" magyarázatához) a még nagyobb (kozmológiai) távolságokon annak pont a fordítottjára, a gravitáció hatásának taszításba is átmenő gyors csökkenésére.
Azonkívül, ha a "sötét energia" problémát a gravitáció taszító jellege okozná, úgy az a paradox helyzet állna elő, hogy a galaxis csoportok szintjén egyszerre volna jelen a gravitáció vonzó és taszító jellege is, ami így az egyes galaxis csoportok tagjait összetartaná a vonzásával, míg magukat a galaxis csoportokat távolítaná egymástól a taszító hatása miatt.
Plusz, az Univerzum tágulását jelenleg nem úgy írják le, hogy az objektumok valóban mozogva távolodnak egymástól (ami egy taszító gravitáció hatásaként végbemenne), hanem úgy, hogy az objektunok között valójában a tér lesz több, az növekszik meg folyamatosan.
