Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
nagyobb teljesítményt.Mi ingyen jutunk fahulladékhoz,van gázkazán(de az csak dísznek,mert nem használjuk:)Itt gazdagisztánban utánunk dobják a fát.
A Vinyisztóval az a gond,hogy rendesen csak bútorlappal és fenyőfával fűtötte ki a kb.120 négyzetméteres,4,5m belmagasságú bagolyvárat.Hasábfával csak langyos lett a 10 darab vegyes(öntöttvas,öntött alumínium,romantic,lap,vaslemez,aluminium lemez )radiátorokat.Megcsinálom a tetőteret (vagyis egy részét)is,így már a "dühöngve"alsó teret kifűtő ruszki veterán(amit egyébként szeretek,mert a halott nagymamát is el lehet benne tüzelni)szinte biztosan nem fűti ki a "várat".
A régi ,218 éves házrész hőszigetelése meglehetősen jó,több,mint 1m széles bazaltfal,a több száz éves ablakok nagyon jól zárnak,viszont a fürdőszoba,konyha,előszoba "új",a z 50-es években épült vékony,szigeteletlen téglafal,a szoci ablakok hőtartása siralmas.
Szerintem a Vinyiszto csoda hőcserélővel is kevés lesz az egészhez...,ráadásul a 6 tagos Hunorban az is tetszik,hogy egy ruhásszekrény is beférf a tűzterébe.Nagy ,rücskös tuskók is vannak,meg mindenféle fa lom vasalattal,amit bombával lehetne csak szétrobbantani.:)
A Hunor gyomra ezeket könnyeden elnyeli,az orosz öregnél,meg aprítani kell,hogy etetni tudjam....
Tegnap reggel azzal szembesültem ,hogy hatalmas víztócsa keletkezett a 23 éves Kazi vegyes tüzelésű lemez kazánom alatt .
1984 ben kialakított padlófűtést üzemeltet a kazán az akkori "gagyi" technológiai megoldásokkal./Mi 1988 ban cserével jutottunk a házhoz/.
Jelenleg SOS ként elektromos hősugárzókkal oldottuk meg a fűtést.. Most sehol nem kapok kazánt csak minimum egy hónapos beérkezési idővel + szállítás. Van valami új EU előírás és várnak a kereskedők ,hogy mi lesz a megfelelés rá.
Van valami előnye a felső füstcsöves megoldásnak? A kéményem végig acélcsöves, így a fenti kéményes kazánnál gondolom a füstcsőnek is új luk kell. Azt pedig inkább kihagynám.
Én is valami hasonló árban gondolkodtam, mind a kazán, mind a bekötés terén.
Ha mondjuk 20%-al jobb hatásfokot tudok elérni a jó kazán és huzatszabályzó miatt, akkor 5 év alatt megtérül a projekt. Plusz a kényelem.
Gázt még nem akarom bevezettetni, mert nincs szigetelve a ház, úgy meg nagyon enné. Plusz az öntöttvas radiátor is problémát jelenthet. (bár ha leadom vastelepen, az árából kijön az új lemez is)
Kazán cserével kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. A fő kérdés, hogy megéri e, illetve mekkora meló.
Alapadatok:
A ház 3 szintes. Félig föld alatt a teles pincerész ahol a kazán is van. Bár mindenhol van radiátor, nem fűtjük.
Az 1. emelet kb 80 m2, 7 radiátor.
A 2. emelet szintén, de a légtér fele a tető miatt lecsapva.
A kazán vegyes tüzelésű, nyitott, gravitációs. Fával fűtünk, puffer nincs.
Öntöttvas radiátorok és vas csövek mindenütt.
A ház nincs szigetelve, 2 éven belül elkészül, gázt tervezek bevezetni. (tetőn 20 centi üveggyapot)
Egy telet végig csináltunk vele, igazából jól szolgál, megfoghatatlanra lehet fűteni vele a csöveket, sőt egyszer véletlenül fel is lett forralva benne a víz.
Már több mint egy éve olvasom a fórumot s szembejönnek mindenféle huzatszabályzós, kémény hőmérős dolgok. Miközben nekem csak ez a rettenet van a pincében. (képek)
Ezért gondolkodtam el a cseréjén.
Mint a képeken is látható, elég egyedi ide gyártott cucc lehet. De nincs jó állapotban. A fő ajtónál centis hézag, a fenti ajtó nem nyitható, az alsó pedig vagy kinyitod vagy becsukod. Köztes megoldás nincs.
(a kőzetgyapotot már én tettem rá)
Szóval a kérdésem az lenne, hogy megéri lecserélni? Mennyivel lehet jobb egy szép modern kazánnak a hatékonysága, mint ennek?
Gondolom sokkal, hiszen egy huzatszabályzó is sokat jelentene a hatékonyságban.
Vagy annyira nem számottevő?
Másik kérdésként pedig mekkora meló a cseréje? Nem a kivitelre gondolok, hanem a meglevő csövek átkötésére. Egy kazános azért gondolom át tudja hegeszteni, nem?
Lemez kazánban gondolkodnék, nem tervezek masszívan szénnel fűteni, meg nem is durvulnék szén brikettel.
Főleg azért gondolok a cserére, mert megszületett a gyerek, asszony fog télen fűteni. Ami kezdetben még tovább csökkenti a hatékonyságot. (khm)
Nem azt írtam, hogy üzemelő kazánnál zárom koppra a füstgáz pillangót, ilyen eszembe se jutna. Arra céloztam, amikor már nem ég a tűz a kazánban és nincs már parázs sem, ilyenkor a kémény huzat tovább működteti a friss levegő beáramlást, ami éjszaka pl. kihűti a még meleg kazántestet. Ilyen esetben zárnám csak koppra le a füstgáz pillangót és a friss levegő bevezetés útját. Ez a kazántestben lévő maradék hő egy több száz kg tömegű öntöttvas kazánnál nem elhanyagolható, nincs puffer, van viszont 600L víz a vastag csövekben és a nagy víztömegű radiátorokban. A keringető szivattyú meg ugye már nem működik, a kéményhuzat meg közben kiszellőzteti a maradék hőt a szabadba, na én ilyenkor zárnám a füstgáz pillangót és a friss levegő bevezetést. Mond csak a puffertartályod le van szigetelve, vagy csak sima szigeteletlen.. Ha van pufid, nyilván szigetelt, akkor miért kötekedsz azon, ha a még meleg nagy tömegű öntöttvas kazántestet a tüzelő elégetése után függetleníteném a kéményhuzattól és a friss levegő bevezetéstől..
A samott lapot elveted, lehet tűzálló betont is készíteni. Én a samott lapokat nagyon olcsón vettem, találtam egy céget a közelemben, hőálló lapokat készít bármilyen vastagságban és méretben, a megmaradt lapokból válogattam és töredék árba vettem.
Lemezkazán füstjárataiban 5cm hely, nyilván oda a 2cm-es samott lap nem építhető be, de a tűztérbe felülre és oldalra meg hátra be lehet utólag építeni, így a felszabaduló fagáz lángok nem a 70-80°C hőmérsékletű vízhűtéses kazántesttel érintkeznek, samott lap - tűzálló beton lap katalizátorként működik, gázok magasabb hőmérsékleten tudnak kiégni. Azt írtad 5mm-es kazánlemezt teszel be terelőnek a tűztérbe, ez a lemez mennyire tud vetemedni nálad, s milyen hamar ég el, hogy alatta ég a tűz, felette + szekunder levegővel magasabb hőfokon szintén kapja a tűzlángokat, miközben jól megtömted a kazánod..
Nem szeretnék lemez kazánt gyártatni, s nincs problémám a fagázok elégetésével.
Igen, igazad van, az öntöttvas kazán hőtároló képessége jobb, de van egy kis bibi a gyári verzióval, a füstgáz pillangó egy része pl. hiányzik, ami jó is meg nem is. Jó, mert nem tudják felrobbantani a kazánt, ha elzárják égés közben, mert nem zár el eleve maximálisan, de amikor már nem ég a tűz, az lenne az ideális, hogy ilyenkor koppra elzárható legyen, hiszen az égéstérből az öntöttvas kazántestből nem vinné ki a kémény huzat az értékes hőt a meleget. Gondolj pl. a régi samottos kályhákra, na ott simán elzárható a füstgáz pillangó, és a néhol tekintélyes tömegű samott test jó darabig sugározza a helységbe még a meleget, szemben egy lemez látvány kandallóval, ami samott bélés nélkül hipp - hopp kihűl.
Én a lemez kazánt teleraknám samott lapokkal, adnék plusz égési levegőt, amit a füstcsőről előmelegítve vezetnék le, plusz a hőcserélő táskáit s a kazán füst járatait is 2cm-es samott lapokkal borítanám mindenhol, ahol hozzá lehet utólag férni. S hogy ez ne a kéménybe kerüljön, szigorúan torlóznám a kémény huzatot füstgáz pillangóval. Így meg lehet növelni a lemez kazán teljesítményét is, hiszen az a cél, a fagázok minél magasabb hőfokon és minél hamarabb égjenek ki, és ez a hő még a kazánba legyen felvehető, hiszen ott a hőcserélő egysége az egész kazán test. A samott lapok átmelegedve már átsugározhatóvá teszik a hőt a hideg kb. 30-80°C hőmérsékletű vízhűtéses kazántestnek, viszont a fagáz égése szempontjából a samott lap katalizátor szerepet is tölt be, mert nem a hideg kazántest oldalával érintkezik a fagáz, és a szűkített égéstérbe és füstjáratokban sem fog olyan gyorsan kihűlni a fagáz, ami magasabb hőfokon jobb hatásfokkal ég ki - el. Gondoljatok rá, egy átlag 4T Otto motorban motor fordulattól cm3-től függően kb. 800-900°C hőmérsékletű kipufogó gáz jut a hengerből a kipufogó sorba, majd onnan a leömlőbe, minél jobban távolodunk a motortól, annál jobban csökken a kipufogó gáz hőmérséklete, a motortól pl. 40-50cm-re a leömlőben már több száz °C hőmérséklet csökkenése van a kipufogó gáznak, pedig itt nincs víztér, csak a szabad levegővel érintkezik a kipufogó rendszer.
A Viadrus gyárilag valóban nem fatüzelésre lett kitalálva, de némi módosítással pár samott lap behelyezésével igen jól használható takarékos öntöttvas kazánná válik. Ne szóld le, nagyon jó kazánod lesz a minimális módosítás után, ha még nem adtad el. Ismerősöm is ott tartott vele, hogy kivágja, mert lemez kazánnal semmi baja nem volt, ezt meg folyton pucolnia kellett.. na ekkor kezdtem foglalkozni vele, picit módosítani a tűzterét.
Én pont az általad be linkelt kazánt nézegetem egy ideje. Sőt a hirdetettet már fel is hívtam :-P
Na a lényeg garantált 5mm kazán lemez mindenhol nem csak a tűztér! 38 kw átlagos teljesítmény ! És új áron már 198 ezerért meg vehető!
Ha el döntöm hogy sima vegyi kazán vagy faelgázosító kazánt vegyek -e, Az egyik befutó ez az ergotherm 38 as újkígyósi kazán! a másik a hajdú , Aztán a celsius és így lefelé!
Én inkább a hibásodási lehetőség miatt nem voksolok az öntöttvas kazánra! (Reped a tag és egy fél kazán áráért javítják! gazdaságtalan) Árban azt is lehet venni már viszonylag olcsón!
Megirnád, drága Fázosfickó, hol vetted a zsákos szenet?
Az alá méretezett kazán az én döntésem volt, attól tartok félreérthetően fogalmaztam.
A saját kazánom van alá méretezve. Én azért, megvagyok vele elégedve. Inkább a szigetelésen gondolkodom. Az idén tervem szerint valamennyire ilyen téren egy picit előrébb lépek.
Ha kellően hideg van kint, akkor megtáltosodik hetven fokos vizet is termel. A tűz tér olyenkor fehérre kiég. A miénk öntött vas kazán, amivel én tüzelek, az lemez kazánba túl erős.
Lengyel diószén, sokkal nehezebben gyullad meg, mint a barnaszén.
Csak öntöttvas kazánba használható. Nemcsak Te formád, az itt levelezök nagy részét, szintén átvágták, már nem egyszer.
Csak hát úgye a szégyen. A csalók pontossan ezt használják ki.
A gazember nem szégyenli magát, röhög a markába, és legközelebb is átvág.
Egyrészt a régi radiátorok + régi csövek általában több vízben úszó szennyeződést is jelentenek, emiatt hajlamos eldugulni tönkremenni a modern kondenzációs kazán hőcserélője, ami rém drága bír lenni.
Persze ki lehet tisztítani a rendszert, iszapleválasztót is lehet betenni, de nagyon is jogos felvetés, hogy régi rendszerre modern kazánt nem teszünk fel csak úgy, mert esetleg többe kerülhet a leves mint a hús.
Vegyestüzelésűnek meg mindegy, a kétcolos cső nem dugul el.
Másrészt a kondenzációs kazán annál jobb hatásfokon dolgozik, minél hidegebb a visszatérő.
50°C-os visszatérő hőmérséklet felett gyakorlatilag pont olyan mint egy hagyományos gázkazán.
A régi öntöttvas radiátorok pedig nem valók 40-50°C-os vízzel való fűtésre, ahhoz nagy belső felületű lemez radiátorok kellenek.
Tesco-ban eleve nem vennék. Mivel fogsz tüzelni, szénnel? Mekkora kazán kell? A szaki nem mondta? Lehet jobb is...
Új gázkazánhoz nem kell feltétlen cserélni az öntöttvas radiátorokat, elméletileg nem lehet baja. Ennyi erővel a vegyeskazánnál is lecserélhetnéd...
Nem feltétlen kell gáznál újra csináltatni mindent... ha van egy jól működő rendszer, csak rossz a kazán, veszel egy másikat, mondjuk használtat. Ugyan olyan működésű elvű, maximum megmondod a kéményseprőnek hogy javítani kellett, így sikerült...
nekem lemez radiátorok vannak, kissé túlméretezve, aminek örülök, mert ha a gázkazán helyére hőszivattyú kerül, akkor állandó 40 fokos előremenővel tudok majd fűteni. Mivel a gázkazán nem kondenzációs, jelenleg 60 fokos előremenővel fűtök. Amikor elkezd fűteni a kazán kb. 3 perc múlva már forró a radiátor, aztán látványosan emelkedik a hőmérséklet. Az emelet eleve tetőtérbeépítéses, így kevesebb a hőt tároló tömeg is, hiszen a ferde falak és a mennyezet gipszkarton, nem tégla.
Öntöttvas radiátorokkal keringető szivattyú nélkül, jól áthűlt kőházban nyilván nem ez lenne a helyzet. Azért, mert egy százéves rendszer nem képes valamire, még nem lehet kijelenteni, hogy az lehetetlen.
Tönkrement Duna II vegyestüzelésű lemezkazánunk, ereszti a vizet a tűztérbe elég rendesen. kb. 27 éves kazán, ezzel vettük a házat. Azóta bekerült mellé egy kondenzációs kazán, de mindenképpen kellene egy vegyestüzelésű is.
140 m2-es a ház és mindenhol padlófűtés van.
Lehet hegeszteni a vízternél, ahol lyuk van, vagy felejtős?
Milyet érdemes venni: lemez vagy öntöttvas kazánt?
Egy 24 kW-os vegyestüzelésű elég lehet (a kondenzációs 24 kW-os).
Nem vagyok moderátor meg népnevelő sem,de jobb lenne,ha tőmondatokhoz
közeli mondatokat írnál és egyszerre kevesebbet.
Mert jelen állás szerint a hosszú válaszokban elindulsz egy irányba és közben
megfordulsz (lehet nem is egyszer) és így időnként érthetetlen.
„Öntvény ugye lehűti a vizet, az alacsony vízmennyiségű meg nem.”
Korábban írtam,hogy a lemez jobban leadja a hőt.
„Szülői házban öntöttvas, nálunk Radalok vannak. Ég és föld, a Radal felöl alig érzek úgy meleget, hogy nem 50-60°C-os, mint régen, hanem 70-80°C-os víz kering a rendszerben...”
Sok hasonló mondatot írsz és kb.2-3szori olvasással és jóindulattal lehet kihámozni,
hogy mit akarsz mondani(néha nem is lehet).
De nem fojtatom az idézeteket,mert a lényeg remélem érthető.
Majd írd meg légyszi a teszt, különböző beállításainak eredményét.
,,A Ledvicedi szén, az a fajta, aminek a karca fekete, és tűzelésnél medvévé áll össze?"
Ő lenne a ledvicei dara, minden változatában. :D
Egy kicsit sötétes a karcolata, igen. A herkulesi szénnek meg az egésze olyan sötét karcolatos.
Hamuja az ilyen szürkés-fehéres por, inkább szürkés. Azért vannak benne nagyobb szemek, mert ezt még nem rostáltam át, külön neked hamuztam egy pluszt a kazánon! :) Nem tapasztaltam még sosem olyat, hogy összeégett volna, vagy bármi gond lett volna vele, se a herkulesnél.
Az orosz feketeszén viszont... :D Nem kevés "aranyrögöt" szedtem ki belőle. :D
Zárt szelvényből van a rostély, igaz vízteres, de csöves hőcserélők vannak benne. Azokon meg terelőlapok, amik terelgetik a füstöt. :) Szerintem jobb kialakítása van, mint a Sárkánynak. Élőben láttam is ilyet, egy 30kw-os változatot. Ha nem lenne felső füstelvezetéses, akkor nekem ez is jócskán szóba jöhetne! :)
Gondolom erről a Halexről beszélgettetek. Szerintem ez egy kaptafa a Sárkánnyal és a Hajduval, annyi különbséggel, hogy ebben öntöttvas rostély van. :) És ennek végre hátul van a füstelvezetője. Erről sajnos nem tudok semmi plusz infót, kerestem, de sehol nem találtam róla képet se. :( Két tálcás és egy sor csöves a hőcserélője, ez még lehet jó is! Tűztér mélység 550cm!! :)
Egyébként ezt a kazánt Zalában készítik. :)
SZERINTEM egy probléma van ezekkel: kicsi a hamutér. Széntüzeléshez emiatt abszolút nem passzol. :/
El tudom képzelni azt is, hogy az lehet nem is lengyel, hanem orosz szén.. :) Mindenképpen fentről gyújtsad be, sokkal hatékonyabb úgy tüzelni vele, rárakásnál meg ne parázsra tegyél, hanem tegyél alá pár fát. Ha a parázsra dobsz fát, akkor könnyebben beindul az égés, a fa nagyobb lánggal ég, ha arra rakod rá a szenet, akkor a szén is hamarabb fog begyulladni, mint az izzástól, kevesebbnek kell lennie a füstnek.
SZERINTEM: felső begyújtás, szekunder levegő teljesen nyitva (aztán a későbbiekben, ha úgy gondolod, zárhatsz rajta, de teljesen sose zárd el!)
Ha fával akarsz fűteni,akkor miért ragaszkodsz annyira az öntöttvas kazánhoz?Ha a kazánod kátrányosodni fog, akkor azt nagyon nehéz tisztán tartani a hőcserélő felületét,kisebb ajtó van rajta,nagyobb a huzat igénye,és ha az megvan akkor könnyen kihúzza a meleget a kazánból,ha hideg a visszatérőd akkor folyamatosan hűti a tüzedet(kátrányosodás) a hideg hőcserélő(kazánvédő nagyon fontos lenne),repedésre nagyon érzékeny.Gondold át egy vegyes tüzelésű lemez kazán(20-30kw-os) vételét,ami még olcsóbb is lenne.SZERINTEM.
A fekete Viadrus pont olyan, mint a színes, csak nincs rajta szigetelés, meg fedő burkolat. Az enyém úgy jött, hogy külön csomagolva a kazántest /a fekete/, meg szépen külön csomagolva a szigetelés, meg a fedő lemezek, és egyéb alkatrészek. A szerelő egy fél napig LEGO-zott vele, mire kész lett. Hogy milyen kazánt? Én is feltettem itt a kérdést. Azt mondják itt a szakaik, ha csak fa, akkor jó a lemez is, bárt nem tartja úgy a hőt, viszont gyorsabban melegszik, és könnyű tisztítani. Ha meg mindennel, köztük szénnel is tüzelsz, akkor meg öntöttvas. Meg állítólag a lignit a savassága miatt könnyebben kinyírja a lemez kazánt. De ezt is csak itt olvastam. Persze van aki évtizedek óta nyomja lignittel a lemezkazánt. Sőt van olyan is aki a barnaszenet is beleteszi. Gondolom lemezkazánja válogatja. Na ezt rakd össze. :) Ez a Viadrus egyébként masszív egy dög. Nem bántam meg, csak a kátrányosodással küzdök, de az nem a kazán hibája. Azt is olvastam még itt, hogy talán a török kazánokat nem kell nagyon erőltetni. /hol van arrafelé hideg? :)/ De a szakmai pro-kontra dolgokra olvass vissza jó sokat, mondjuk egy-két évet is akár, és tuti, hogy találsz érdekességeket.
Egyetértek a lignitre tett megállapításaiddal! Szerintem is gyakorlatilag képtelenség teljesen kátránymentesen üzemeltetni vele a kazánt, pedig tavasszal, nyár elején veszem meg, szellős árnyékos helyen nagy mértékben kiszárad mire tüzelni kell vele. Van összehasonlítási alapom, mert mindig marad meg tavalyról, azzal kezdem a tüzelést, és csak minimális különbség van közte, és a frissebb között. Előfordult már hogy nyersebb, pár hetes lignittel kellett tüzelnem , na az brutális. Azt csak nagyobb huzattal lehet égetni. Ugyanakkor a nyers, nedves keményfa még annál is rosszabb!! Bőven használok konixot, 5 - 6 csomag/ szezon. Valóban, szárított lignittel, konixal a kémény meglepően jó állapotban marad. Most hogy szivárgott a kazánom, + nedvesség került a füstbe, rögtön kiütött a kátrányososdás a kémény felső 5 - 6 téglájánál, de a kémény többi része jó állapotú maradt. A kazánban is soha nem látott kátrányosodás indult meg.
A fával éppen az volt a problémám mint neked. Lignittel egy éjszakát, munkában töltött időt eltöltve, még a kazánba parázs van, fával ezt nem tudtam elérni.
Lemez kazán mellett döntöttem , az itteni olvasmányok, tanácsok, és a fűtésszerelővel értekezve. kitűnőnek látszik a takaríthatósága, a lengyel kazánomé borzalmasan nehéz, gyakorlatilag lehetetlen volt. Sajnos a lignit nagy hátránya a savasság. Ezt a száraz tüzelőanyaggal lehet ellensúlyozni. A lignit nedvességéből többek között kénsav keletkezik, az pedig gyorsan korrodálja az anyagot. Az öntöttvas "lustább" , ha fa, és lignit a tüzelő, tehát gyors felfűtési szakaszokat akarunk elérni. Azonban kétségkívül egy jó minőségű időtlen időkig kitart. Azért több mint 30 éves volt a lengyel kazánom, kapott keményszenet, lignitet bőven. Vajon lehetne e még kapni manapság ilyen strapabíró szerkentyűt? A viszonylag olcsóbb török kazánról azt hallani nagyon lutri. Vannak benne hamar kikönyökölő darabok.
Van egy ismerősömnek lignit üzemű pufferes rendszere. Igazán nagy előnyét a nagyon enyhe, és a tavaszi, őszi időszakban látja.
Nem azért esik vissza, mert a visszatérő hidegebb víz lehűti? Keverőszelep nélkül minden kazánnak ez a baja.
A lignit nem környezetbarát, hát még a kitermelése, de lehet utóbbi csak engem zavar. Úgy tudom több ként, salakot tartalmaz mint a fa.
Milyen fával próbáltad? Öntöttvas amúgy nem épp fára van, inkább szénre, lehet ez is besegített. Nézd meg a kazánfokát, leírják ha minden igaz szénre is meg fára is. Örök élet, hááát egyszer kap hideget, aztán rotty...
Tiszta kémény, biztos mert jó huzata van, és jó melege.
Ezt add össze. Valaki rázárja az ajtókat a kazánra, minimális levegőt adva, mégsincs neki kátrány! Na ez hogy lehet? Én is marha kíváncsi lennék a trükkjére.
Totya kazánhoz ért valaki? A legfelső ajtó - táskákat tudom itt tisztítani - felett van egy darab lemez, ez mozog. Kérdés, hogy ez csak dísz, vagy van valami lezáró szerepe, azaz ha nem zár tökéletesen, kaphat-e a totya ott némi fals levegőt?
