>Itt és most az az érdekes, létezhetett-e számottevő VÍZfolyás a PILISI medencében legalább a török időkig bezáróan.

A Duna (Esztergom felől) nem lehetett:

1. A mai Duna-partról vannak őskori leletek, a római limes maradványai, a dömösi prépostság története, Salamon-torony, stb. Lásd pl. itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%B6m%C3%B6s
2. Ha az 1. pontot nem is nézzük: a Kopár-hágó kb. 290 m tszf, Esztergom 105 m. Tehát Dömös/Visegrád környékén 300 m tszf-nek lellett volna lennie, miközben a visegrádi vár kb. 320 m-en van.
3. Ha a 2. pontot sem nézzük, a víz akkor sem mászott volna föl a Kopár-hágóra, hanem lefolyik a kb. 200 m magas Zsámbéki-medencén keresztül.

Hogy mikor és mennyire nyúlt be a Duna az Aranyhegyi-patak mentén a Vörösvári-érokba, az más kérdés. De jelentős vízFOLYÁS csak annyiban lehetett, amennyivel esetleg több volt a csapadék és kevesebb a párolgás (utóbbi valószínű, mert nyilván több volt az erdő). De az még mindig inkább csak nagy patak mint kis folyó.