Nagy kutyás vagyok. Éppen ezért MARHÁRA UTÁLOM azokat a "gazdikat", akik otthagyják a kutyaszart. Pesten az ötödik kerületben laktam egy évig, minden reggel hányingerrel jártam munkába. Mindent elborított a kutyaszarszag, ráadásul még nézegetni is kellett a halmokat, mert különben hogy tér ki nekik az ember. De az se segített, ha kitértem, mert pont elég volt szétkenve is, a cipömön mindig maradt valami, vagyis munkahelyre érve irány a klotyó, wc-papírral kutyaszart tisztogatni cipötalpról, ha nem akartam egész nap élvezni a "bukéját". Száz szónak is egy a vége: megetetni a gazdival, aki otthagyja!!!

(Nem, nem nehéz felszedni! A zacskóval estélyi ruhában is kivitelezhetö, nem lesz koszos-büdös az ember, a kéz se! És most már kapható olyan zacskó-tok, amit egyszerüen a pórázra lehet akasztani, így az a duma se áll, hogy "jaj, otthon felejtettem a zacskót", mert az egész egyszerüen mindig a pórázon kell hogy lógjon.)

Mérges vagyok!!!!