vörös hunok,vérfarkasok....a piros megvan,de ki a fejér?

...a hét kun...kuón?

ed=ŐD...cheti=csatár,de csetepaté,de ügyel...hetes?

----I'm starting to wonder if you've ever read the "Djagfar Tarihi", the origins of the Bulgars are traced back 35 thousand years seven ancient Turkic tribes, the union of various tribes became known as "Idel" --> "Edi" (Seven) "el" tribes.

This is "a mithologic part" of "Jagfar Tarihi".
35 thousands years ago we should find only neanderthals and mammoths.
"Various tribes" is not a good definition.
There wasn't any Turks at that time. The Turks appearce in 5th century in result of mixing between minorities of Huns, Scytho-Sarmatians and Tocharians and majority of mongoloid altaic tribes of Tunghusian origin.
The "Ataic" term "Idel" is of the same origin as Iranian "Hafta". The original Turkic term is "Cheti" - seven. It also could be derived from one and the same "Nostratic base" as "Khehth" for example. Acordin to the "Nostratic Theory", Indo-European, Semito-Chamitian, Uralo-Altaic, Kartvelian and Dravidian languages have common origin. This theory explains a lot of simmilarities.

The Massagetians according to the book are part of the Turkic history, basically Bulgar ancestry is traced back tens of thousands of years and with them having a Turkic root.

Any "Turkic origin" of Massagetians is absolutely non-sence. There was some mixing but it was later when some Massgetian branches took part in the ethnogenesis of early Turks.

You can read it here.

DJAGFAR TARIHI
ANNALS OF DJAGFAR

http://s155239215.onlinehome.us/turkic/10_History/Djagfar_Tarihi/Contents_DjagfarTarihi_En.htm

It is not exactly an "accurate history" or a groundbreaking objective account.

There are other pre-Mongol examples of Bulgar literature, such as "Kul Gali"

I know "Kul Gali" and any other Volga-Bulgar sources very well.

http://s155239215.onlinehome.us/turkic/10_History/KulGali/KulGali0En.htm

...ulubeh-levedi?
-----------. A kun Lube, természetesen, minden további nélkül viselhetett nem kun eredet nevet is.A XIII-XIV. századi magyar oklevelekb l jó néhány példát hozhatunk fel arra, hogy kunok ma-gyar keresztneveket viseltek, pl. 1281: Ertug fia Miklόs (GYÁRFÁS 2: 351), 1290: Édua bátyjaMiklόs (uo. 2: 376), 1292: Beler fia Petrus (uo. 2: 459), 1353: Karla fia István (uo. 3: 487) stb.Jeles turkológus el deim figyelmét hogy, hogy nem, elkerülte a 2. kötet legutolsó oklevelébenszerepl Lube név, amely egyébként a névmutatóban szintén megtalálható (GYÁRFÁS 2: 462, 476).4. Tudomásom szerint e személynevet eddig senki sem próbálta kun, azaz török nyelvi ala-pon értelmezni, pedig a megfejtés már els ránézésre kézenfekv nek t nik. A török hangtan egyikalaptétele szerint eredeti török szó elején nem állhat sem l, sem r hang. Idegen szavak átvételekora szavak elejére egy protetikus magánhangzót szoktak illeszteni úgy, amint azt a rus ! urus,orosz, szó példáján láthatjuk. A Lube név esetében azonban azt kell feltételeznünk, hogy egyszóeleji hangsúlytalan rövid magánhangzó, történetesen éppen az u, elt nt a név elejér l. Számol-nunk kell természetesen az idegen ajkú oklevélíró félrehallásával, illetve tévesztésével is. Ha azelhagyott magánhangzót visszaállítjuk, akkor az *Ulube névalakot kapjuk. A magánhangzó-harmónia következetes érvényesülése miatt a törökben nincsenek eredend en vegyes hangrend szavak. Összetétel útján azonban keletkezhetnek. Tehát az *Ulube összetett név, amely az *ulu és*be elemekb l áll, jelentése pedig feltehet en ,Nagy-úr, Nagy-fejedelem,.A feltételezett összetev k kimutathatók a korabeli és kés bbi török nyelvekb l. A XIII-XIV. sz.-i kunban szinte teljesen egyez formában találhatók meg: ulu [vlu, olu, oulu, ulu, vlu],gross, | ,magnus, (CC.) és bej a bij(?) [bey] ,Adliger, | ,baronus, (CC.). Hasonló közszói jelz s ösz-szetételek is vannak, pl. ulu ata ,Grossvater,, ulu papaz ,Hohepriester, (CC.).A XIII-XV. sz.-i mameluk-kipcsak nyelvemlékek a következ alakváltozatokat riztékmeg: ulu ,gross,, bä (!) a bäi bäg a bäk ,Fürst, Emir, (HOUTSMA); ulu ,bol,œoj, velikij, starœij,vzroslyj,, bi ,bek, [úr, fejedelem] (Tuhfa); ulu ,nagy, | ,gross,, biy ,fejedelem, | ,Fürst, (Al-QawD-nLn). Ugyanezeket az adatokat látjuk a XVI. sz.-i örmény-kipcsakban: ulu ,grand,, bey a biy,seigneur, prince, roi, maⅠtre, (DENY); ulu ,big, great,, bij ,prince, nobleman, (VÁSÁRY)