Érdemes megemlíteni e "szókincsbeli gazdagsággal" kapcsolatban azt a gyakran felhozódó legendát, hogy az eszkimóknak több mint száz szava van a hó megjelölésére... A hiedelem a neves, német-zsidó származású (és identitású) kultúrantropológushoz, Franz Boashoz nyúlik vissza. Ő állapította meg Az észak-amerikai indiánok kézikönyve c., 1911-ben megjelent könyvében, hogy a víz szóra használt különböző angol formulákhoz hasonlóan az eszkimóknak is egymástól független gyökerű szavaik vannak a hó megnevezésére. Egy amatőr nyelvésznél, Benjamin Lee Whorfnál ebből hamarosan hét szó lett, majd a másodkézből vett számadatok egyre emelkedtek, míg végül négyszáz körül állapodtak meg...

 

That old chestnut about Eskimos having 100 words for snow? Not true. Linguists have been trying to dispel this myth for decades and date it back to the introduction to The Handbook of North American Indians, published in 1911 by German American anthropologist Franz Boas (1858-1942). Boas pointed out that, like English has separate roots for words about water (liquid, lake, rain, dew...), Eskimo has separate roots for snow-related words:

• aput - snow on the ground
• gana - falling snow
• piqsirpoq - drifting snow
• qimuqsuq - snowdrift

The passage was misinterpreted and inflated by amateur American linguist Benjamin Lee Whorf (1897-1941), whose article was quoted, reprinted, and further embellished. Whorf's 7 snow terms became 9, then 50, then 100, then 200...even after anthropologist Laura Martin tried to set the record straight in 1982. Geoffrey K. Pullam makes another attempt to suppress the oft-repeated "factoid." Steven J. Derose points out several "counting" issues, including the fact that Eskimo is not a single language, but a term that encompasses 2 major cultural groups: Inuit and Aleut. Anthony C. Woodbury tallies up the snow-related lexemes in the Inuit language, Yu'pik. David Mendosa reprints a satirical list of the "100 words" that includes entries like "tliyel - snow that has been marked by wolves, hiryla - now in beards, and klin - remembered snow. And again Geoffrey K. Pullam gets the last word by stating that because Inuit has multiple, recursively addable derivational suffixes for word formation, the words that Eskimos can apply to snow is actually infinite.

 

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

 

Marinov Iván

Az eszkimó hó

http://www.urbanlegends.hu/2005/01/az-eszkimo-ho/

 

Steven Pinker pszichológus 1994-ben megjelent, The Language Instinct című könyvében bebizonyította, hogy a történet a sokszáz eszkimó havas szóról nem más, mint mese. A legenda fejlődését Laura Martin antropológus dokumentálta. Eszerint 1911-ben egy Franz Boas nevű antropológus megállapította, hogy az eszkimóknak négy szavuk (aput, gana, piqsirpoq és qimuqsuq) is van a hó fogalmára. Az antropológus ezzel azt akarta bizonyítani, hogy még a primitívnek mondott nyelvek is milyen komplexek. A példát előszeretettel felhasználták érveléseik során a relativista nyelvészek is, akik ily módon rámutattak, hogy minden nyelv másképp értelmezi a világot, ezért nem összevethető más nyelvekkel. Boas tanítványainak publikációiban ez a szám előbb hétre nőtt, idővel aztán elérte a százat, majd a kétszázat – egy extrém esetben pedig a négyszázat is.

 

Megkerülve azt a definíciós hibát, hogy olyan, hogy egységes eszkimó nyelv nincs, elmondható: a valóságban az eszkimóknak nincs több szavuk a hóra, mint akármelyik más nyelvnek. A The Dictionary of the West Greenlandic Eskimo Language (C. W. Schultz-Lorentzen, Copenhagan: Reitzels, 1927) szótárban kettő szerepel: a qanik a levegőben lévő hópehelyre, illetve az aput a földön lévő hóra. Az általános hóra Sergio Benvenuto (Városi legendák, 2004) szerint a grönlandi eszkimók az aputot, a kanadaiak az aputit, az alaszkaiak pedig az apunt használják. Ha nagyon kell, a nyelvészek akár tucatnyi további szót is össze tudnak gyűjteni, mint azt tették a The Yup’ik Eskimo Dictionary (Steven A. Jacobson, Fairbanks: University of Alaska, 1984) igen nagylelkű szerkesztői, akik 24 szót gyűjtöttek össze. A pontos szám megállapítása azonban nemcsak a többféle dialektus miatt nehézkes: az eszkimók poliszintetikus nyelvet beszélnek, ami azt jelenti, hogy a mondattagokat, olykor egész mondatokat egyetlen hosszú szóba tömörítik.

 

A 24 tehát a felső határ, közel ennyit pedig akár az angolból is összegyűjthetünk, mint azt tette Geoffrey K. Pullum professzor a The Great Eskimo Vocabulary Hoax and Other Irreverent Essays on the Study of Language című könyvében: snow, sleet, slush, blizzard, avalanche, hail, hardpack, powder, flurry, dusting, snizzling, rime, ice, frost, hoarfrost, snowball, iceball, cornice.

 

A Die Zeit Stimmts rovata szerint az Alpok hegyvidékein lakók közel húsz szót használnak a hideg csapadék formáira, többek között a Locker-, a Wild-, a Neu- és a Pappschnee, a filzige Schnee, az Oberflächenreif, a Firn, a Sulz, a Pulver- és a Faulschnee szavakat.

 

Az 1999-es Magyar szókincstár szerint a magyar nyelvben a havazás főnévre 9 (hóesés, hószakadás, hóhullás, hószitálás, hószállingózás, hózápor, hózivatar, hóvihar, hóförgeteg), a havazik igére 9 (szállingózik, hulldogál, harmatozik, szitál, permetez, pilinkézik, pilinkél, pelyhedzik, havazkál), a hó szóra pedig 3 (hópehely, hópihe, hókristály) formát használhatunk, és akkor még nem beszéltünk a hideg csapadékok fent említett más formáiról, mint például a latyak, a lavina és a jég egyéb összetételeiről.

 

Bartos Tibor magyar szótárában (Egymást magyarázó szavak és fordulatok tára, 2002) az alábbi szavak szerepelnek a hóra: pillehó, pele (Gyergyó), hópelyhek, hópihék, pilinke, porhó, tűhó, dara, havas eső, havazás, hóesés, hófúvás, hóvihar, hóförgeteg, hótorlasz, hóakadály, átfúvások.