Egy másik fórumra is beírtam, de ennek a topicnak is ugyanaz a témája, hát ide is elküldöm.

 

Egyszerűsítve, nézzük a következőt (és a végén felteszem a kérdést):

 

Tegyük fel, hogy a boltban van egy TV 100.000,-ért.

Tegyük fel, hogy a pénzem is megvan rá (100.000,- Ft).

Tegyük fel, hogy inkább beteszem a bankba, mondjuk 10 %-os kamatra.

Ezek után csak a pénz felvétele után tudom megvenni a TV-t .

 

Bemegyek a bankba, boldogan felveszem a 110.000,- Ft-ot.

 

Ezzel a pénzzel boldogan bemegyek a TV-boltba, és megveszem a TV-t.

Igen ám, de 1 év alatt az infláció miatt a TV ára 105.000,- Ft lett. Azaz, a 10.000,- Ft kamatból csak 5.000,- Ft marad.

 

Ezzel azt akartam megmutatni, hogy egy befektetés során már attól is elszenvedem az inflációt, hogy a kamatozási időszak alatt inflálódtak a termékek. De ezt NEM a bank vonja le tőlem, hanem kifizeti a 110.000,- Ft-ot, és csinálok vele amit akarok.

 

Én úgy gondolom, hogy a manyup is egy olyan pénzintézet, ami az általam befizetett pénzből többet csinál.

  

És most a kérdés. A hírek szerint a reálhozamot úgy számolják ki, hogy a teljes hozamot lecsökkentik a megfelelő időszakok inflációs rátájával. A fenti példával összevetve ez hogyan lehet? A teljes hozam vásárlóértéke már eleve rosszabb, mint a megelőző időszakokban volt, azaz eleve kevesebbet tudok belőle vásárolni, épp ezért nem értem, milyen alapon vonja le tőlem a különbözetet még a manyup is. Így duplán szenvedem el a pénzromlást, nem? És hogy hová kerül ez a különbözet, az is jó kérdés. Marad a manyupnál? Vagy azt is elviszi az állam? Csak megjegyzem, egy kollégám a 202.000,- Ft teljes hozamból (tehát a hozamból, nem a teljes befizetésből) 8.000,- (!) reálhozamot kap (amint azt a nyugdíjpénztár alkalmazottja telefonon elmondta neki). Kié lesz az a 194.000,- Ft? És főleg, miért nem a kollégámé?

 

Más.

 

Ez lehet, hogy hülye kérdés lesz, lehet, hogy fordítva ülök a lovon, de én egyelőre nem látom a logikai bukfencet az okoskodásomban (vagy nem értem a manyup működését).

 

Ismert tény, hogy az exportőrök (itt azok a termelők, akik devizában szerződnek külföldi megrendelőkkel, de itthon forintban költik el a bevételüket), akkor járnak jobban, ha GYENGE a forint, hiszen akkor az elvégzett munka devizában kifejezett értéke Ft-ra átszámolva magasabb lesz.

Hasonlóan a pénzátváltás esetében, a befektető akkor jár jobban, ha akkor vett devizát (azaz fektetett be), amikor erős volt a forint, és akkor váltja vissza Ft-ra, amikor gyenge a forint, hiszen nagyobb számmal kell megszorozni a birtokában lévő devizaösszeget.

A manyup hozamoknál pedig azt mondják, hogy most azért alacsony a hozam, meg minden más, mert a gyenge árfolyamból ez következik. De hiszen a forint most gyenge. Nem pont most lenne annak az ideje, hogy a hozam és bármi hozadék többet jelentsen Ft-ban kifejezve? Hiszen fordított esetben (amikor ÉN veszek fel hitelt egy banktól), a bank is akkor kap vissza többet, ha gyenge a forint (ld. lakáshitelek törlesztője).

 

Remélem vki végig bírta olvasni, és még okosat is tud rá mondani. Kösz.