A válasz Hídnak is szól.

Azt értem, hogy van egy képlet (Híd), láttam is a képletet, és azt is értem, hogy a 200.000,- --> 8.000,- lehet reális, csak számolás kérdése (Axióma).

De továbbra sem találom a választ arra a kérdésre, hogy a SZÁMOLÁS miért így zajlik. Az inflációs hatást miért a PÉNZINTÉZET érvényesíti a nekem kifizetett összegen? Hiszen az infláció attól függetlenül fennált, hogy ők léteznek-e vagy sem, és adott időszak alatt a pénz attól függetlenül romlott, hogy ők léteztek-e vagy sem. Ők használták a pénzem, a hozamra oly módon tartok igényt, hogy az inflációs hatást a pénztár ne kérje rajtam számon. Majd szembesülök odakint a piacon az inflációval akkor, amikor a TV-t drágábban tudom megvenni.

Sarkítva, egyszerűsítve, ha egy befektetésnél 10% a kamat (hozam), és közben 10 % volt az infláció, akkor a reálhozam 0%. De ez nem azt jelenti, hogy a bank nem fizet kamatot (hozamot), HANEM azt jelenti, hogy a futamidő végén felveszem a kamattal növelt pénzem, DE ez a boltban nem fog többet érni ahhoz képest, mint amikor betettem a bankba, hiába kamatozott. Viszont ez a "meglepetés" nem lehet a bank és a köztem fennálló viszony tárgya, csakis az "én és az élet közt fennálló", másik "viszonyé", azaz, hogy értelmes ember módjára megértem és felfogom az infláció létét, természetét.

Ha nem teszem be a pénzem sehová, akkor is romlik. És akkor? Jön az APEH? Hogy romlott a pénz, ezért köteles vagyok befizetni 5%-ot, ami lefedi az inflációt? Ugye hogy nem. Akkor a manyup (vagy bank) miért vonja le ezt?