A dízelek és a hűtés mellett azért sok más probléma is közrejátszott, amit a földrengés okozott.

Passzív zóna hűtőrendszerek nyilván ott is voltak, sőt bizonyos tekintetben még több és jobb is, mint a legtöbb atomerőműben (akár Pakson is). Viszont nem tudni, hogy korszerűbb védőrendszereket beépítettek e utólag, mint pl. Pakson: voltak e hidrogén rekombinátorok (valószínűleg ezek hiánya okozta a robbanásokat, amelyek miatt már nem lehetett odamenni és beavatkozni), a reaktortartály és a pihentető medence kiegészítő, külső hűthetése megoldott volt e (ez vezetett a zónaolvadáshoz és a radioaktív kibocsátásokhoz).

Ezek terén Paks „szerencsés”, egyrészt mert az üzemidejének meghosszabbítása megkövetelte a biztonsági rendszerek legkorszerűbb szintre fejlesztését, másrészt épp a 2003-as üzemzavar mutatott rá arra, hogy nem csak a reaktorban lévő fűtőelemek okozhatnak problémákat, hanem a már kirakott nagy mennyiségű üzemanyag hűtésének biztosítása is elengedhetetlen.

Ezért Paks biztonsági szempontból igen jó állapotban van, a Japán erőműben pedig talán már nem akartak nagy beruházásokat eszközölni a bezárás előtti években.

Persze így se volt rossz, mert azt azért azt látni kell, hogy 9-es földrengésre nem lehet méretezni semmit. Az rosszabb, mint egy összehangolt légicsapás. Az erőmű mégis úgy-ahogy kibírta.