Döbbent csend. Ez lenne az ideillő kifejezés. Európai kultúrkörben teljességgel szokatlan és idegen, hogy bármely kormány, ideértve a fehér orosz adminisztrációt is, visszaható erejű jogalkotásba fogjon. A római jog óta (jogi kar I. félév) elfogadott, hogy bármely jogszabály, csak a kihirdetést és hatálybalépést követően keletkezett jogviszonyokat szabályoz. Ez alól akkor van helye kivételnek, ha az új jogszabály annak alanyaira nézve kedvezőbb, mint a korábbi. Ebben az esetben ez nyilván nem áll fent. A tét tehát nem kevesebb, mint, hogy a Magyar Köztársaság megmarad-e európai jogállam, avagy kívűl helyezi magát ezen és a sarokba dobja a jogbiztonság és jog állam köré szervezett eddigi életünket szabad utat engedve ezzel a demagógiának. Természetesen mindezt a Nemzeti Cinizmus jegyében. A szavak ideje lejárt. Azt gondolom, itt már a panaszkodás, nyavajgás nem segíthet. Oda kell mennünk és meg kell tennünk amíg még lehet amit kell. Holnap délután a Kossuth téren lesz rá alkalom.

Zárás képpen pedig álljon itt egy gondolat eleinktől tanulságul:

"1222. évi XVII. törvénycikk