Nekem meg elsőre az 50-es évek beli államosítások jutottak eszembe. Nagyapám sokat mesélt róla, mert még a 80-as évekre sem emésztette meg, hogy akkor elvették tőle a földjét, jószagait. Természetesen "önként" lépett be a kolhozba ő is, mint a többi sorstársa. Ez jutott eszembe analógiaként, mert most megint olyan idők vannak, amikor úgy néz ki, hogy elvárás, hogy önként mondjunk le arról, ami a jog szerint megillet.