Anya Isten szimbólum, amit kedves barátunk Gábor talált Pomázon ami tulajdonképpen abszolút bizonysága annak, hogy a Magyarok őshazája a Kárpát medence és a Pilis. Most már így talán a kételkedők és szakmabeliek is elgondolkodnak a Pilisben található régészeti leletek származásáról?! Pannon=Magyar
Ezen az ősi telepen, több helyen megtalálható a középkori ráépítés, amit régészeti leletek igazolnak. A királyi vár közelében volt „vicus Kwaehy" vagy „vicus Kuachulcha" Kowachi ami hosszan Pomáztól nyugatra található közepén a Holdvilágárok előtt álló Pálos kolostor és templom rommal. Ugyanúgy, mint az Esztergom melletti Kovácsihoz hasonló telepet alkotott és lakói királyi fémművesek és pénzverők voltak. Pomázon és a környező településeken a királyi vár kiszolgálói éltek, míg Pomáz környékén üvegipari tevékenység is működött. A Pomázi mögötti Kovácsi leletei közt vaskovancs, nyersvas félig elkészített vastárgyak és nyílhegyek szerepelnek.
Lajos királynak említett 1355. évi oklevele a határvonal Fehéregyházát érintő szakaszán a bányai forrást, valamint a királynéi vár és Duna közti szakaszon Kovácsit a királynéi városrészhez, magát Fehéregyházát és Óbudát pedig a préposti részhez csatolja. A királynéi városrész tehát nagyjában megfelel annak a területnek, amelyet Károly király 1308 előtt, mint „Terra Bana" jogtalanul birtokba vett,ebből a felismerésből arra kell következtetnünk, hogy a felek a határvonalat nem a megosztáskor rögzítették, hanem az évszázadokra visszanyúló jogállapotokat tükröz.
A bányai egyház, mint valószínűleg a tatárjárás idején pusztult el. Tudjuk, hogy az óbudai Szt. Péter-egyház is ez alkalommal semmisült meg, az itteni dunai átkelőhelyek és a nyugat felé vivő „Via Magna" mentén Óbuda és Bánya-útjába eshetett az Esztergomot ostromló tatárságnak. A régi Budát határoló települések: Kiralzantho, Fidemes, Boron, Kande, Jeneu, Ders, Kalwz, Rudera Gerencs, Alte Salmar, Kiraltawa, Azoafo, Pomace, Krumhelt-Lugi: gyászos csatahely. Az említett területeken a kora vaskortól a késő középkorig bőven találhatók régészeti leletek.
Ulpius Traianusnak Sicambriába vezető régi postai uttya nem a ma ismert Óbudára vezet, hanem a Pilisborosjeneo határában felkanyarodik a magas-fennsíkra!
A Bécsi titkos levéltár 1700 évekből származó robbantási térképe bizonyságul szolgál a környék romemlékeinek, fontosságára, vonatkozólag mégpedig Castelum rudera Bolhavár-Klissza-Pomáz-Lugi-Azoafo. Sashegyi Sándornak igaza volt!
