Ezzel egyidőben, az Alföld déli részén uralkodó Omurtág (Nagy Keán) csapatai elzavarták a frank határőröket és a Szerémség Szlavóniával egyetemben a hungárok (bulgárok) kezére került

    FÖLDES PÉTER: Anonymus titkos közlései 2/2

Alteregójáról természetesen a 16. törzsfejezetben mondja el az igazán lényegeset, bár már előbb is és majd később is fel-felvillant vele kapcsolatban valamit. Így Tarcal "serény vitéz"-ről a 14. fejezet végén azt tudjuk meg, hogy a Salán bolgár vezérhez követül küldött Onddal és Ketelle1 együtt indították útnak. A 15.-ben pedig, hogy "kun" vitéz volt, "kinek a maga személyében magva szakadt". A törzsfejezetben, a 16.-ban pedig a két követtel együtt nyargal fel egy magas hegy csúcsára, és mivel ő ér föl az oromra elsőnek, a hegyet róla nevezik el Tarcal hegyének. Az oromról körös-körül "megszemlélik a földet", vagyis a tájat, amelyben nagy gyönyörűséget találnak, majd "pogány szokás szerint egy kövér lovat ölve le" nagy "áldomást" csapnak. Arról, hogy az ősi magyar szónak az idézésével érzékelteti az áldozati lakomát, a mágikus fehérló áldozást, már korábban beszámoltam. Ezután Tursol, "aki merész ember volt, és megállta helyét a harcban", kísérő katonáival együtt visszatér Árpádhoz, hogy "neki a föld alkalmas voltáról hírt adjon". Az erre kapott megbízáskor a 14. fejezetben a "kémlelés végett" kifejezéssel találkozunk. Tursol tehát nem tartozik a Salánhoz küldött követekhez, valamiféle szemle miatt jött, és katonái vannak. Szimbolikus küldetése egyre figyelemreméltóbb.

---A jelképnek számító hegy elnevezése az eddig megnyugtatóan meg nem fejtett Tarcal névhez kapcsolódik, mely már Anonymusnál feltűnik: ad montem Turzol. Szirmay Antal a 18. század végén nem Tokajinak mondja, hanem szerinte is “Tarcali hegy”-nek kellene nevezni.3 Érdekes, hogy a 16. században

a szerémségi Fruska Gora hegységet, melynek oldalában a középkor leghíresebb magyar bora termett, Tarcalnak nevezték és ez a településnév csak ezen a két helyen fordul elő.