Kr.u. 858 = i.sz. 1048  

III. Benedek halála után I. Miklós foglalja el a pápai trónt (Kr. u. 858-867)

Karlmann berendezkedett Karintiában, leváltotta a korábbi vezetőket, saját embereire cserélte, és szívélyes viszonyt alakított ki Rasztiszlávval, akit adófizetésre kellett volna kényszeríteni…   

Kr.u. 860 = i.sz. 1050

Eltűnik a történelem színpadáról a karintiai Pribina, akit a morvák ölnek meg, legalábbis a bajorok szerint. Legközelebb majd az 1920-as Trianoni diktátum után fog nagy karriert befutni sok-sok szobor emlékmű, kitűntetés, bankjegy stb. formában a Csehországhoz csatolt Felvidék tájain. 

Hogy mekkora volt Pribina országa, annak megválaszolása a karintiai történészekre vár…

  Ebben az évben a morvák legjobb barátai a Karintiában berendezkedő Karlmann és kísérete. Mindenesetre Pribina fiát, Kocelt nem ölték meg, ő maradhatott apja várában, ahol 865-ben a következő Salzburgi érsek - Adalwin (859-873) látogatja meg.  

Kr.u. 861 = i.sz. 1051  

Szent István ellen merényletet kíséreltek meg, amelynek következményeiben meghal. Vazult tervezi örökösének, de Gizella és környezete megvakíttatták, uralkodásra alkalmatlanná tették. A magatehetetlen István menekülésre szólítja fel Vazul fiait, Andrást, Bélát és Leventét. Észak-kelet irányban menekültek el az országból, így a baráti lengyel néphez majd később András akár Kijevig is eljuthatott, hiszen pár év múlva orosz feleséggel fog hazatérni. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a Bajor Geográfus által „Ungare”-nak nevezett nép (kavarok/székelyek) fogadta be őket.

Péter lett Hungária királya, aki István nővérének Vilmostól született gyermeke. (Vilmos első házasságából született Gizella, István felesége is.)   

Zsarnoki uralkodása rövid ideig tart, és István másik nővérének fia Aba Sámuel a hungár néppel elzavarja. Péter sógoránál, Adalbertnél Melk várában gyűjt erőt királysága helyreállítására.

Karlmann fellázadt saját apja Német Lajos ellen. Rasztiszlávval szövetkezve elűzte Karintia, azaz frank Pannonia őrgrófjait, és saját embereire cserélte őket. 

Kr.u. 862 = i.sz. 1052   

Szent Bertin Évkönyve szerint az „ungri” nép pusztította Lajos királyságát.  

Kr.u. 863-864 = i.sz. 1053-54  

Karlmann és Rasztiszláv ellen apja hadjáratot indít, Salzburg irányából Bischofshofen és Tamsweg érintésével érkezik meg a Mura völgybe. Karlmann sorsa a házi őrizet lett.

Ménfőnél Péter legyőzi Aba Sámuelt, de a pogánylázadást nem tudja megfékezni. Ekkor érkezik keleten toborzott nagy hadseregével András Hungáriába, aki megvakíttatja Pétert, leveri a pogánylázadást, és Tulunban (ma Tulln) találkozik Német Lajossal, akitől papokat kér a megtizedelt papság pótlására.

Andrást i.sz. 1054 szeptemberében koronázzák királlyá Székesfehérváron. 

I.sz. 1055

A tihanyi apátság alapítólevele, tele hungár nyelvemlékkel, többek között a Balaton nevével.  

 Ebben az évben halt meg a „Győzedelmes Adalbert”, Ostmark grófja, Melk várában temették el. Az osztrák történetírás személyében a hungárok legyőzőjét tiszteli, aki az Ostmark határát a Morva és Lajta folyókig terjesztette ki. A Morva folyótól nyugatra elterülő tájegység neve „Ungarnmark” volt. Hivatalában fia Ernő gróf követi (1075-ig), édesanyja Froiza (Géza unokája) 1071-ben hal meg, és Melkben temették el. András király öccse Levente meghal, lehet, hogy ekkor kerül az Ostmark ellenőrzése alá a hungárok által róla elnevezett vár, Leventevár/Laventenburg?

Adalwin Salzburgi érsek Krisztus születését Chezilo (Kocel) várában ünnepelte, amelyet most Mosapurchnak (Moosburg) hívnak, s mely apja Pribina halála után szállott reá, akit a morvák öltek meg.

Az Oguz származású Turul bég (Emese férje, Álmos apja, Árpád nagyapja) meghódítja Bagdadot.  

Kr.u. 866 = i.sz. 1056 

Szent Bertin Évkönyve szerint a bulgár (hungár) követek a királyhoz mentek Regensburgba, tudatták vele, hogy uralkodójuk népe jó részével áttért a keresztény hitre, egyszersmind arra kérték a királyt, hogy mielőbb küldjön alkalmas hittérítőket hozzájuk.

Kr. u. 867 = i.sz. 1057

Phótiosz a keleti pátriárkák támogatását maga mögött tudva, a konstantinápolyi zsinaton kimondta I. Miklósra az átkot és a hivatalvesztést. Ezzel a kereszténység két részre, keleti és nyugati egyházra szakad (schizma) Konstantinápoly és Róma központtal. Minderről a pápa halála miatt nem értesült. Az új pápa Rómában II. Adorján (Kr. u. 867-872).  

Baszileiosz az új bizánci császár.  

András király öccse, Béla herceg hazatér valahonnan Észak-keletről, és megkapja az ország harmadát kitevő hercegséget.

 

Kr. u. 869 = i.sz. 1059

Meghalt a megvakított Péter király, Pécsen temették el az általa alapított székesegyházban.

Összehangolt támadás indult a morvaszlávok ellen. Német Lajos legkisebb fia a Mura-Enns vidéki szlávok ellen vonult, de Rasztiszlávot nem sikerült elfogni. Fejedelemségét tűzzel-vassal pusztították. Karlmann a Dráva völgyén leereszkedve egy új ellenséget győzött le, Szvatoplukot, aki unokaöccse volt Rasztiszlávnak. A történészek nem szenteltek kellő figyelmet erre a hadjáratra, ezért nem vették észre, hogy két külön politikai alakulat Rasztiszláv és Szvatopluk országa. Ez utóbbi nyilvánvalóan délebbre volt a Mura-Enns vidéki Moráviától, Boba Imre szerint a Dráva-Száva közén túlmenően Moesia (Bosznia) nagy részét is magában foglalhatta. Mindenesetre a győzelmek után a két frank hadvezér találkozott, és örvendezve ünnepeltek. A következő évben Szvatopluk alárendelte magát és országát Karlmannak, sőt foglyul ejtette és kiszolgáltatta a frankoknak Rasztiszlávot. 

Kr.u. 871 = i.sz. 1061

Új konfliktus keletkezett Karlmann és a Boszniával, Szlavóniával egyesített Morva fejedelemség ura, Szvatopluk között, de a vita elrendeződik. 

 II. Adorján pápa Sirmium érsekének szenteli fel Metódot.

Kr.u. 872 = i.sz. 1062

 December 14-től VIII. János került a pápai trónra (872-882). Sikeresen szabadította ki Metódot – Sirmium (Pannonia) érsekét a frank/bajor papok börtönéből. 

Kr. u. 876 = i.sz. 1066

 Német Lajos halála után Karlmann örökli Bajorországot, Frank Pannoniát (Ostmark és Karintia), valamint a cseh- és morva szlávok fennhatósága alá tartozó területeket. Ezzel a bajorok királya lett. Valószínűsíthető, hogy már ebben az évben megbízza fiát Arnulfot Karintia kormányzásával. 

András királlyá koronáztatja kisgyermek fiát. A koronázás miatt feszültté válik a helyzet András és öccse Béla között. 

Kr.u. 878 = i.sz. 1068

Béla Keletről hozott serege segítségével legyőzi Andrást, aki meg is halt. Özvegye és fia Salamon Ernő ostmarki őrgrófhoz (Géza dédunokája) menekült, Melkbe. Béla herceget december 6-án Székesfehérvárott megkoronázzák.

Kr.u. 881 = i.sz. 1071

Teljesen váratlanul meghalt Béla király, ráadásul fiainak (Géza, László, Lampert) menekülniük kell. Nyugati segítséggel a gyermek Salamon foglalja el a trónt. Még az év folyamán Béla fiai legyőzik és elűzik Salamont, de a következő évtől kibékülnek. Géza megkapja a nyitrai és bihari hercegséget.

VIII. János pápa Vastag Károlyt császárrá koronázza. A következő évben a pápa gyilkosság áldozata lett (882 dec. 14)    

Az örményországi Manzikertnél a szeldzsuk Alp Arszlán legyőzi a bizánciakat.

Kr.u. 884 = i.sz. 1074  

Szvatopluk belekeveredett abba a belviszályba, amely néhány frank-bajor nemes között robbant ki az Ostmark felügyelete kapcsán.

  Az ősz folyamán Tulln környékén megjelent és tanácskozást tartott Károly császár, amelyen Szvatopluk is részt vett. A tárgyalások stabilizálták a helyzetet a Duna menti őrgrófságban (Ostmark); a névleges hatalom Arnulfé, míg a végrehajtó szerep még a Dunától északra, és a Morva folyótól nyugatra is Szvatopluké lett.  Véleményem szerint ettől az évtől de facto Arnulf Bajorország királya.   

Metód, sirmiumi érsek találkozik a Hungár királlyal az Al-Duna környékén.  

Kr.u. 887 = i.sz. 1077

Ettől az évtől egészen biztosan a Kelet-Római Birodalom (és Bajorország) királya Arnulf. Hungária királya Salamon, a bihari hercegség irányítója nagybátyja Géza. Rómában V. István a pápa (Kr.u. 885-891)

Kr.u. 888 = i.sz. 1078