Meg esetleg az is segítene, ha nem éhbérért kellene kidolgozni a belüket, és nem az lenne az egyetlen motiváció, hogy legyen mit enni és legyen hol lakni. A köszönömmel senki sem lakik jól, senki sem vesz belőle kenyeret. De az igazán szomorú az, hogy még megkösszönni sem tudják az ember munkáját...