A 8876. hsz.-sal jöttem ma ide. Ezen lehetett volna elmélkedni.

Egy részlet belôle:

“A’ szók’eredetéről mit sem mondani, midőn képzőkről van szó, csaknem lehetetlen; eddigi nyelvbuváraink’ nagyobb részének példáját követve, minden közös szót azonnal idegen eredetűnek bevallani, igen kényelmes ugyan, de sem nyelvünkre sem egyéb nyelvekre nézve nem eléggé tanulságos; mert ha minden nyelvbuvár a’ kutatások’ ezen legelső fokánál megállapodnék, az egyetemes emberi nyelv’ belső történetének fel-világosítására kevés adattal járulhatnánk.

Mi tehát ez úttal a’ nyelvvizsgálásnak azon kis körű, de nem szinte fáradságtalan nemét választottuk, melly magából a’ nyelv’ kútfőjéből törekszik meríteni.

A’ közös szókra nézve pedig a’  következő elveket véljük legbiztosabbaknak:”

[a könyvbeli foto sajnos nem jött àt, rà kell kattintani a linkre)

“Ha a’ nyelvek ezen elvek szerint elemeztetnek: igen gyakran megtörténhető, hogy ugyanazon szót két vagy több nyelv követelendi, mi magában épen nem veszélyes dolog, de másfelűl tanulságos; mert elvégre is minél számosabb nyelvek’ ősirokonsága vagy egysége fog kiviláglani.

Így például: kürt, kürtő, kert a’ ker, kör, kür gyöktől ered, mit ha kimutatunk, nem kell aggódnunk, hogy e’ szók részint ugyanazon, részint a’ körtől kölcsönzött értelemmel más nyelvekben is megvannak, például a’ latinban: gyro, circa, circus, circulus, hortus; a’ görögben: choros, goroó; a’ német: Garten, Gürtel stb. Annak fölfedezését: vajjon a’  magyar ker, kör, kür lett-e a’  latin: gyr, cir, a’ görög: chor, gor, a’ német: gar, gur, gyökökből, vagy ezek amabból, részünkről igen meddő, sikerre alig számítható kutatásnak tartjuk.”

Természetesen mindenki elment mellette. Csak a huzavona az érdekes. Szàmomra viszont nem. Jò estét!