Gyöknyelvészet: 271-2.oldal. (Részemről csak a szó eredetéről, mert történelemhez nem értek - a lentiek Wiki szemelvények.)

A héber caán = vándorol, cilcul = csengés, conéah = leereszkedik (nyáj a hegyről).

A csángó Moldvában sángó. Elméletek a szó eredetéről:

1. A szót a székely nyelvjárásokból származtatják. A csángál: fülsértően harangoz, hamisan énekel – s csángó az is, aki sziszegve beszél. A szónak elkószál, elcsavarog értelme is van, ám a székelyeknél nincs meg ez a jelentés.

2. A csángat, csenget jelentésből is származtatják, hisz a csángók szoktak csengőt, kolompot viselő teheneikkel elkóborolni. S így mégis kószál a csángó.

3. A mezőségi, tiszai nyelvjárásokban a kóborló legényt hívják cángó-nak –vagyis csavargónak.

4. A cigány szót a besenyők kangár törzsének nevéből is származtatják. A Csiki székely krónika szerint a bessus-ok (besenyők) Csángur Pál vezetésével 1049-ben ütöttek be a Székelyföldre. (A szerző: a fenti elképzelések mindegyike helyes lehet. A csengés mindenesetre azt jelentette, hogy jönnek a csángók:-).