A török a kutyát nem érdekli, mert az minden türk-cseremisz-izébizé változatában együtt is max. 3000 éves.

A héber 4000, a magyar gyöknyelv pedig, a gyökelemzések során szépen BEMUTATJA, hogy a hébernél is ősibb. Tehát a török kiesett, béke a múltjának poraira.

A finn valóban régibb még a magyarnál is (és akkor persze a hébernél is), csak olyan régi, hogy legfeljebb 12 ezer év távlatában lehet "rokon". Tehát NINCS értelme a rokonyelvezésnek egyáltalán.

A szlávok nagyon közeli nyelvek a magyarhoz, csak egyik sem vett át a másiktól (MAJDNEM) semmit. Egyszerűen közösek a mássalhangzó gyökvázaik.

A kelta / gót távolabbról rokona a magyarnak, de nem olyan távolról, mint a finn.

A sumér... valahol egyívású lesz a magyarral, csak akkor még senki nem hívta magyarnak, mert még csak közös európai szubsztrátnyelv volt.  

Itt tévednek a magyar gyöknyelvészkedők... minek magyarnak nevezni azt, ami még csak európai (igaz, valszeg pont kárpátnyelv) volt? Többek között emiatt lehet folyton beléjük kötni. Úgyse hívta még senki magyarnak az őskelta-ősszláv-ősmagyarok közös nyelvét, akkor minek?