ketni Creative Commons License 2013.07.23 0 0 180

 

Devecser

 

A déva nevű települések a véd szó megfordításával képződtek.

Grandpierre K. Endre mutatott rá minderre, eléggé meggyőzően.

A Dévek a táj védszellemei voltak réges-régen.

Az indiai védák elnevezése is innen származik.

 

A név "cser" felében nem vagyok biztos.

Lehet szó cserkelő Dévekről, vagy csergető Dévekről, de akár Dév sarjakról is lehet szó.

 

CSER (1)vagy CSĚR, hangutánzó gyöke csěrěg, csěrdít, csěrdűl, csěrget, csěrren, csěrrent, csěrgeteg, csěrměly, csěrszěg, csěrtet, csěrtěl stb. származékoknak. Zártabb ajakkal ejtve: csör, csörög, stb. Azonban e származékok közől némelyekben a gyökbeli e nem könnyen változik ö-vé sőt ě-vé sem. Ilyenek: cserdít, cserdűl, cserget, csermely, cserszeg; úgy hogy a három elsőnek némileg különböző jelentése is van mint az ö-s csördít, csördűl, csörget szóknak, a két utóbbiban pedig alig használja a közszokás az ö magánhangzót. Lásd az illető czikkeket.

CSER (2)hangutánzó gyöke cserép szónak és származékainak. Rokon a föntebbi cser (1) vagy csěr gyökkel, azon különbséggel, hogy zárt ě vagy épen ö magánhangzót a közszokás szerént nem fogad el.

CSER (3)elvont gyöke cserj, cserje, cserjes, cserjés, csereklye, cserény szóknak és származékaiknak, melyek a magok nemében kisebb sarjadozásu növényekre vonatkoznak, s ennélfogva rokonai: sereng (sarju), csir, csira, vastaghangon: sarj, sarjad, sarju.

CSER (4)a csere, cserél, cserebere szók gyöke. Lásd: CSERE.

CSER (5)elvont gyöke cserke, cserkél, cserkész szóknak és származékaiknak. Eredeti jelentésénél fogva vagy am. ker, kör, mennyiben a cserkélés körüljárással történik, vagy a cserkefaju kakuk szavának utánzása. V. ö. CSERKE. *CSER (6)fn. tt. cser-t, tb. ~ěk. 1) A tölgyfának egyik faja. Lásd: CSERFA. 2) Ugyanazon fának valamint némely más fáknak kérge, melyet a timárok s más bőrkészítők csávába használnak. Innen: cservíz, cserhéjvíz, cserhaj, cserhaju dinnye. 3) Ezen mondatokban: Cserben hagyni valakit, cserben maradni am. csér. Lásd ezt. Mint fa nevéhez hasonlók a latin: quercus, olasz cerro, német tájszó: Zerr- (Eichen). Megvan a szláv nyelvekben is.