"Ezzel azt akarom mondani, hogy a gyöknyelvészet ragaszkodik a szó hangalakjához és minden szófejtésének ez az alapja."

 

Az ácsorog esetében úgy értsem, hogy nem vesszük figyelembe azt, hogy az állás tényéről beszélünk?

Az ácsi szó azt jelenti, hogy "megállj!".

A szó gyöke itt is az "ál".

A gömböc, gumbics szavakból látható, hogy az -oc, -öc, -acs, -ocs, -ács toldalék, névszó képző és egyben kicsinyít is. (Önmagában állva "öcs" a jelentése.)

 

Az ácsorog szóban ott kell érezni a hiányzó "L" hangot: álcsorog, vagy mint fent: álcsi

Nem lehet mereven ragaszkodni a szó mindenkori hangalakjához, mert azzal önmagában semmire sem megyünk, ha nem értelmezzük a részeket külön-külön.

Az értelmezés mutat rá a gyök valódi alakjára, mivel a legtöbb szó összetett szó, gyökök összeolvadt, egymáshoz idomult láncolata.

A részeket értelmesen össze kell tudni fűzni, aminek a végén előáll a vizsgált szó, és annak értelme.

A gyökökből összeállt szó olyan, mint amikor főzés közben mindenfélét bele rakunk a fazékba -a megfelelő sorrndben-, majd a végén elkészül

az étel, ami valami más és több, mint az összetevők összessége, de azért emlékeztet az íze azokra a dolgokra, amikből készült.

 

 

 

"Amit a magyar nyelv nem mond, soha nem mondott, azt sem elvileg, sem gyakorlatilag nem engedi meg."

 

A példákkal csak a gyök "eredeti" alakját próbáltam megvilágítani.

 

Szerintem sokkal nehezebb a szó helyes tagolását megtalálni, mint, ahogy a te módszered azt sugallja.