Ezzel azt akarom mondani, hogy a gyöknyelvészet ragaszkodik a szó hangalakjához és minden szófejtésének ez az alapja.

(:Véletlenül benéztem, és láttam a ketni-féle bejegyzést.:)

Nem akarok pápább lenni a pápánál, de : nekem az a véleményem, - elismerve persze jártasságod, és járatlanságom - hogy a szó hang(betű)alakja valóban meghatározó körülmény. El kell azonban ismernünk azt is, hogy van még egy meghatározó körülmény, az pedig az értelmi viszonylat.

Ennek oka az, hogy a "szó nem önálló, véletlenszerűen létrejött kavics" - ahony a finnugrászoknak írtam többször. A szó: a fogalom - mely nem földi 'fogalom' - földi kifejezése, és továbbadási formája. Ebből léteznek a magyarban pld. a szóbokrok.

Namost, ha az értelmében rokonságok - esetleg azonosságok - vannak, de a hang(betű)alak némi eltérést mutat, akkor ez egy újabb vizsgálódási terület a tárgyban, hogy: ez egyedi-e, avagy ezen változa(ok) valami minőségi különbséget takarnak ? Olyan fogalmi változatosságot, mely azonos lényeg mellett, -egyedileg, vagy alcsoportilag - valamily megkülönböztethető változmány jelzői. szvsz.