Nekem nincs, de Szőkének van.:-))

Forrás:

http://real-d.mtak.hu/541/27/V%C3%A1lasz_Garam_Marosi_Zsoldos.pdf

7.old.

"a kiterjedt ásatások ellenére nem igazolható, hogy a pozsonyi Várhegyen a 9. század végén bármilyen erőd épült volna. Egyelőre csak egy római burgus maradványait ismerjük innen, továbbá az Annales Altahenses Maiores ben 1052-ben Preslawaspurch ként említett vár jól keltezhető régészeti nyomait. De azon is érdemes lett volna elgondolkodni, hogy hogyan őrződött meg egy ilyen rövid életű hídfőállás neve a 10. század elejétől a 11. század közepéig egy olyan nyelvi emlékezetű közegben, amelyben a néhány nagy múltú, kelta-római kori helynévtől és földrajzi névtől eltekintve egyetlen magyar honfoglalás előtti helynév sem maradt meg!Mivel ezekkel a negatív bizonyítékokkal szemben egy etlen pozitív állítás sem fogalmazható meg, magától értetődően merül fel a kérdés, hogyha nem Pozsonynál, akkor hol állhatott az a vár, aminek neve nagy valószínűséggel Pannónia 9. század végi történetének egyik főszereplője, Arnolf király bizalmas embere és pannóniai helytartója (...imperator Pannoniamcum urbe Paludarum

896), a 884 óta a forrásokban többször említett Brazlav herceg nevével függ össze. Két választási lehetőség adódik: vagy egy olyan, egyelőre ismeretlen helyen épült várról van szó, ami a Brazlavra bízott területen belül, valahol a Dráva-Száva közén vagy a Dunántúlon található, vagy arról a településről, amit Arnolf 896-ban hivatalosan is rábízott, de aminek már korábban is tényleges ura lehetett: Pannónia közigazgatási és egyházi központjáról, Arnolf király pfalzáról, regia civitas Mosaburg, urbs Paludarum, azaz a Mocsárvárról. Arról a Mosaburgról, amit ReginoChronicaja 880-ban még úgy említi, mint castrum munitissimum, amely „helyet járhatatlan mocsárvilág veszi körül, ami azoknak, akik oda be akarnak menni, a bejutást nagyon megnehezíti”. Más szóval a védelmet ekkor még a szigetet körbevevő járhatatlan mocsárvilág adta, s az erődítés fogalma kimerül a kocsánytalan tölgyfatörzsekből készített egyszerű, vagy gyilokjárós paliszádfalas magas kerítésekben, amelyek a szigeten belül, annak egyes egységeit hat árolták körül. Csak a század végén, ugyanakkor, amikor a morva fejedelemségben is sorra épülnek az addig erődítés nélküli regionális központok körül a magyar veszély miatt s áncok, épült meg Mosaburgban is az a homokkövekbő l szárazon rakott köpenyfalú, fa gerendákból összerótt, földdel kitöltött rácsszerkezetű várfal, ami már biztosan Brazlav műve volt. Ahogy nem lehet kétségünk afelől, hogy 890-re Mosaburg királyi város, regia civitas lett – amit Arnolf király palotája maradványainak előkerülése óta szerencsés módon ma már régészetileg is igazolni tudunk –úgy nagyon valószínű, hogy az a település, amit 907-ben egyetlen forrás Brazlav várának, Brezalauspurcnak nevez, azonos a Brazlavra bízott terület legjelentősebb településével, Pannonia provincia közigazgatási és egyházi központjával, a herceg állandó székhelyével.