A hipermarketek és hazai beszállítóik kapcsolata az utóbbi években számos közismert botrány forrásává vált. A tisztességtelen forgalmazói magatartás, a piaci erőfölénnyel való visszaélés elfogadhatatlan, a szerződésszegés jogi eljárásai pedig a kiszolgáltatott kisvállalatok számára vállalhatatlanok. A körülmények így legtöbbször tisztázatlanok maradnak, és az ügy elsikkad. Szerkesztőségünkbe érkezett panaszlevelek nyomán egy ilyen esetnek próbáltunk a végére járni.

Beszállítóktól származó információink szerint a Penny Market több esetben is szokatlan árubeszerzési módszert választott: az áruház alvállalkozója a korábbi megállapodásnak megfelelően elhelyezte árukészletét a Penny raktárában, ám még az elszámolás előtt a hipermarket képviselői azt közölték a beszállítóval, hogy az ott hagyott termékek egy része nem felel meg a minőségi elvárásoknak, így azt nem veszik át.

A kifogásolt áru értékét le is vonták a számláról, de az - állítólag - hibás termékeket a beszállító mégsem kapta vissza, azok egyszerűen eltűntek a rendszerben. A minőségi elvárásoknak nem megfelelő, ki nem fizetett árukészlet további sorsáról a beszállítók semmilyen információt nem kaptak - állítják -, de nem szívesen látnák viszont „selejtes" portékájukat az áruház polcain.

„Társaságunk üzletpolitikája nem tartalmaz olyan elemeket, melyeket megkeresésükben írtak" - kezdődik a Penny Market kérdéseinkre adott válasza. „Társaságunk ugyanis mindenkor a vonatkozó szigorú jogszabályoknak megfelelően jár el az árugazdálkodása során. Ez pedig fogalmilag kizárja az Önök levelében említettek lehetőségét" - folytatódik a megnyugtatónak szánt üzenet, amiből egyértelműen kitűnik az áruházlánc álláspontja; a Penny nem fogalmazott meg olyan stratégiai elveket, amelyek a partnereik egyszerű megkárosítására és az ebből fakadó könnyű haszon bezsebelésére irányulnának.

A magyar ügyvezető, Kásler Péter és a németországi anyavállalat ügyvezetője, Jens Krieger által egyaránt szignált levél a továbbiakban részletesen kitér arra, hogy a Penny nagy hangsúlyt fektet a magyar termékek népszerűsítésére. Felhívják a figyelmünket, hogy stratégiai együttműködésbe léptek a Magyar Termék Nonprofit Kft.-vel, így az áruházlánc ennek keretein belül is „előmozdítja a magyar, hazai és hazai feldolgozású termékek forgalmának fejlődését". Az áruátvétel hivatalos körülményeire, a megfelelő minőségű termékek kritériumaira, illetve az át nem vett, hibás áru pontos sorsára vonatkozó általános kérdéseinkre azonban semmilyen választ nem kaptunk.

Érdekes viszont, hogy a Penny az üggyel kapcsolatban pont a magyar termékek kiemelt forgalmazását tartja említést érdemlő ténynek. A Gazdasági Versenyhivatal ugyanis legutóbb - idén márciusban - épp a „magyar termék" megjelölés megtévesztő használata, vagyis a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt szabott ki öt millió forintos bírságot a cégre.

A GVH-t a mostani problémával kapcsolatban is megkerestük, a hivatal azonban pontos tények és a konkrét szerződés ismerete nélkül csak általános tájékoztatást adhatott. Ennek értelmében, ha élelmiszeripari vagy mezőgazdasági termékekkel kapcsolatban vetődött föl a probléma, akkor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) folytathat eljárást tisztességtelen kereskedelmi magatartás miatt. Más esetekben a jelentős piaci erejű kereskedőkre vonatkozó rendelkezések relevánsak. Az ügy kimenetele sok tekintetben a beszállító és az áruház szerződésétől függ, többek között tisztázni kell, hogy nem csak egyedi jogvitáról volt-e szó. Az egyedi szerződésszegés polgárjogi következményekkel járhat, míg a beszállítók megkárosítása - akár csalással is - büntetőjogi eljáráshoz vezethet, melynek során az áruházláncnak el kell számolnia mind az átvett, mind a leselejtezett áruval. Az eljárást csak a sértettek bejelentései alapján indíthatják meg, akik üzleti kapcsolataikat féltve, ezt a lépést valószínűleg nem teszik meg.