Röhely, hogy olyan az írásod alapján, mintha egy boltban dolgoznánk. Pedig biztosan nem így van, csak a Penny ennyire gané mindenütt. :( És igen, az ember örül ha van munkája és igyekszik meghúzni magát, hogy legyen mit ennie. Csak az a baj, hogy az elfojtott ideg belülről emészti az embert. Én is azon kaptam magam, hogy ha nem is dolgozom éppen (ez nagyon ritka...), akkor is a Pennyről beszélek a családomnak is, hogy mennyire szemetek. A vásárlókat én is szeretem, persze a 90%-uk kimondottan utálatos, de a 10% ért, aki kedves megéri.

Mielőtt a kereskedelemben kezdtem dolgozni mindig azt hittem, hogy arany élet, fűtött-hűtött helység lóf..sz fizikai munka. Sokat dolgoztam a szabad ég alatt télen,nyáron iszonyú hajtásban. Viszont a kajaidővel soha sehol nem volt gond. Sőt, a legaljább csicskás, kutyaólban alvó alkoholista mocskos román vendégmunkásoknak is megvan a kajaidejük! Mert a főnökük tudja, hogy éhesen nem lehet dolgozni. Itt a Pennyben meg nem egy példa volt rá, hogy 12:30-kor szöktem ki inni!, mert már majdnem összeestem. Innivalónk sem lehet már kint, mert a tv letiltotta. Kimenni meg persze valósággal lehetetlen. Főleg csütörtökön és szombaton.