Én azt tanácsolom neked (Figyelem: ez magánvélemény) - hogy kizárólag csak családtól vegyél kiskutyát.

 

Kerüld a tenyésztőket - még akkor is, ha esküdöznek hogy ők bezzeg nem "szaporítók" - akik ellen ők is tűzzel-vassal harcolnak.

 

Az utóbbi években volt szerencsém nagyon sok igen jómódú kutyással együtt töltsem a nyaramat - és itt a "jómódúság" ott játszik be, hogy ők megtehetik, hogy kizárólag csak neves, díjnyertes, híres tenyésztőktől és kenelekből vegyék a "pedigrést" - nem egyszer sok-sok százezer Ft -os árban.

 

Na, ezzel nem is lenne semmi baj - csakhogy: végighallgatva a sztorijukat, szinte egytől-egyig mind belefutott az évek alatt olyan kutya-betegségekbe, hogy csak ámultam, hogy ilyen kutyánál is előfordul.

 

Kezdve a szembetegségektől (nagyon gyakori) egész a vese, szív, gerinc, imun meg még az egyéb, legváltozatosabb betegségekig - amik rendszerint úgy 4-6 éves korban jött elő a kutyáknál.

 

A nyári lakhelyemen van kutya amelyikre 1,5 millió Ft-ot költöttek már - a külföldi kutya-klinikákra utaztatással együtt.

 

Természetesen ez a kutya is egy híres, minden díjat megnyert, a fajtájában vezető tenyésztőtől származott.

 

Tehát - ismétlem: részemről! - csak családnál született kutyát vennék - és az sem baj, ha egy szál papírja sincs a szülőknek - sokkal inkább megnézném (ha lehetséges) az apát is - és ha tetszik simán onnan vinnék el egy kiskutyát.

 

Tenyésztőtől: SOHA! Még ha világhíres, akkor SEM.

.