Erről a viselkedésről azért is fontos leszoknia, (zsebinél is probléma volt) mert így ha bármi ételt lel bárhol egyből el fogja tüntetni legyen az bármi... és ugye ez így nem a legjobb.... nem írtad, hogy parancsra eszik, vagy kikapja a kezedből mire odaviszed. Nálunk a parancsra evés segített a helyzeten, persze ha eszik néha pusztit most is... Amit tudsz tenni, nagyszemű táp, azt rágni fogja, valamint az áztatás. De jobb ha megtanul rágni, szóval minél nagyszemübb tápot vegyetek. A parancsra evés meg nem egy nagy dolog, lerakod elé a kaját, és ha rárontana mintig ellököd, paracsszót nálunk a "mitcsinálsz" rövidítése, és a valahányadikra meg fogja tanulni, és ugye tehetetlenségéből adódóan le fog ülni. Majd mondod hogy tiéd, és odatolod neki, ha elkezdi enni akkor meg dicséred! :) Nálunk egy pacsi majd pacsi után a tiéd szokott lenni. Mert nagymamánál (ugye az öregek kényszeres etetők) ott nincs semmi csak ugrálás meg transzbaesés :D szóval nagymamát is meg kellett tanitani hogy nem az ölünkből az asztalnál etetünk a kutyát hanem leültetjük és pacsi után adjuk oda az ételt.

Gondolom ahonnan hoztátok sokan voltak és ment a harc a kajáért, ezért ez a reflex, nem az éhség miatt! (persze nagymama ilyenkor szörnyülködni szokott mikor a húslevesbe áztatott szétdarabolt főtt husit bepuszilja egy pillanat alatt, hogy "úristen ez a kutya éhezik!") :D