És....Ha mar slut walk...

Nem egy lezárult vita újrakezdése szándékával:

 

semmilyen ötöd-hatod (ki tudja hányad-) generációs, "svéd típusú" feminizmusban nem vagyok érdekelt. A hazám, környezetem ez az ország: itt fogok meghalni. Abban vagyok érdekelt, ami ITT történik. Azt szeretném előbbre vinni, ami ITT...és nagy szükség van erre. Mindketten másként érzékeljük a világot: a saját érzékelésemre ugyanúgy jogom van, mint neked a tiédre (vagy másnak az övére).

 

Ennek a performance-nak világos üzenete van az adott közegben:

 

- amíg Magyarországon nem kötelező az a dress-code, amelyet az Iráni Iszlám Köztársaság törvényerőre emelt anno Domini nem tudom, mikor (Khomeini "forradalma" után pontosan hány évvel, és nem nézek utána), addig e hazában minden állampolgár azt húz magára, amit csak akar. A férfi állampolgár, a nő nemkülönben - tehát a nő is abba bújik, amiből, esetleg, fél perc alatt kibújik (miniszoknyába, zártabb, nyitottabb blúzba - fején, netán, egy elegánsabb műanyag vödörrel...) - más állampolgároknak joga van őt nyíltan is kiröhögni, verbálisan az agyagba döngölni,:-) - de egyetlenegy ujjal hozzányúlni a köztársaság elnökének sincs...hátmég

 

- megerőszakolni!!! - fején a műanyag vödörrel, vagy anélkül. Sem őt, sem más emberfiát vagy lányát. SEMMIÉRT, SENKIT.

 

- Az állampolgárnak (mindkét nemben) - sajnos - joga van lerészegedni is, a sárga fődig.

Erősen jobb volna, ha sose tenné, de nem átallja. Ha pedig erre miniszoknya-burkában kerít sort, még jobban szégyellje magát, mivel egy nem koordinált:-) mozdulatra a bugyija kilátszhat:-) Ízléstelen és közönséges egy viselkedés, de joga akkor sincs SENKINEK, hogy megerőszakolja. Se hogyha lány, és se hogyha fiú.

 

Más kérdés, hogy az önkontroll-vesztésért, az ordenáréságért szégyellheti magát mind a kettő.