Az előbb olyan kedvem támadt sétálni egyet, és persze merre másfelé mentem volna, mint a patakpartra, ahol annyit sétáltunk velük..., és akkor és ott jutott az eszembe, hogy pont ma van 5 éve, hogy "sintérkézre" adtam az imádott kutyuskámat, Cleót! Mi ez, ha nem valami telepátia..., pont ma jelentkeztél itt, ami nem gyakori, pont ma lett kedvem sétálni, ami nem jellemző rám. Amúgy a dátumok se nagyon szoktak foglalkoztatni, de most valami miatt éppen tudtam, hányadika van. Persze nyilván csak a véletlenek összeállása, de amúgy elfelejtettem volna. És talán nekem jobb lett volna, bár folyamatosan érzem a hiányukat, de nem ennyire.

Édes a kutyusotok, az a pofi..., szerettem ott az orruk és a szemük között megpuszilni őket.