kicsibrigi Creative Commons License 2015.03.28 0 0 306

sziasztok

egyszer írtam Nelsonomról, hát sajnos 3 hete elment :( 3 napig rohamozott kezdte vasárnap éjjel 11-kor hajnali 4-ig addig minden lehetséges gyógyszert vitamint kúpot beadtunk nagy nehezen elmúlt, de délután 5-kor ismét kezdődött nem ertem neki indulni az estének, így bevittük infúzióra (agy nyomás csökkentése) szerencsére maradtunk a dokinál még egy picit és ismét roham lett,de ettől eddig mindig elmúlt,bealtattuk jobban lett, másnap délután 14körül ismét kezdődött közben egyeztettem mind a 2 dokinkál, egyből epanutin, kúpok, medrol szóval a legerősebb amit kaphatott, de percenként rohamozott roham alatt össze pisilte magát, majd bocsánat de szó szerint össze fosta, gyógyszerek fél óra múlva kezdtek hatni szegénykém egyből roham után elaludt de kb 5 percre és rohamra ébredt, a halucinációból nem tudtam kihozni, teljesen elhagyta magát kicipeltem a kocsiba, út közben picit jobban lett csak képzelődött és sírt, dokinál ismét altatás és úgy kezeltük, kijött a rohamból,halucinációból, de nyugtalan volt láttam hogy nincs teljesen jól este 6 kor jöttünk el, itthon szokatlan helyeken feküdt le ahol nem szokott. oda ültem mellé simogattam és megkértem ha menni akar és feladta megértem csak hagy legyek vele ekkor adott egy puszit és az ölembe tette a fejét, éjjel 11kor ismét kezdődött és megint percenként hívtam a dokit rohantunk vele megint persze kúpok epanutin, medrolt nem mertem mert száj zárat kapott féltem hogy félre nyeli ha betömöm a szájába,ismét altatás jött a délutáni rengeteg gyógyszer miatt sok mindent már nem adhattunk neki, altatásból nagyon hirtelen ébredt így nem jött ki a halucinációból, puszilgattam arra figyelt meg csörgettem a kulcsot hogy megyünk haza de sajnos nem tudtuk kihozni, ahogy puszilgattam felém fordult adott ő is egy puszit és letette a fejét ahogy délután, hirtelen nagyon felment a vérnyomása, hiába kapott bármit nem ment le, így kimondtam a végső szót, elköszöntünk tőle és elengedtük, nagyon hiányzik tudom hogy nem tehettünk érte már semmit de mégis hibásnak érzem magam. Anita az orvosunk mindent megtett érte mikor mondtam neki hogy engedjük el ő még adott neki valamit hátha... de sajnos semmi. velünk együtt sírt. 

20.-án lett volna 3 éves de sajnos nem élhette meg.

kitartást és sok erőt minden gazdinak és kutyusnak. én még egyszer nem tudnám végig csinálni.

gyógyszereinket ami megmaradt elküldtük egy gazdinak aki nem tudta megvenni hátha segítünk egy picit.