Nagypapa combnyaktörésből lábadozik, nemrég voltunk bent a kórházban meglátogatni. Szép kertje van a kórháznak, ilyen jó időben a látogatók ott sétálgathatnak, ücsöröghetnek a padon a betegekkel.

 

Papa nehezen bicegett le a szobájából, járókerettel tud még csak menni. Leültünk a padra, Papa odatámasztotta a járókeretet és beszélgettünk. De Flóra szeretett volna a parkban szaladgálni, hívta Papát is:

 

- Papa gyere velem sétálni!

 

- Nem tudok Gyöngyöm, tudod, még nem gyógyult meg a lábam teljesen.

 

- Hát akkor fogd meg azt a, azt a, azt a - Flóra nem tudta hogy hívják a járókeretet - azt a "fogócskát", és gyere velem!

 

 

Eléggé el nem ítélhető módon pár napig nem borotválkoztam, kissé borostás volt a képem. Flórát altattam, amíg Anya a fürdőszobában tollászkodott.

 

Flóra így szólt:

 

- Apa szeretlek, de nagyon szőrös vagy. Tessék megboro-, megboro-, megborokázni, hogy sima legyél!