Ígéretünkhöz híven folytatódnak előadásaink, melyek

tematikusan felépítve, mindig aktuális

kiállításunkhoz mérten

az adott témában,

kiállításunk

anyagát

átfogóbban bemutatva, témájához kapcsolódóan

részletesen felépített. Előadónk ismét

Debrecenből érkezik,

szkítakutató

régész-

történész!

 

Vitába szállt a borsó a nyúllal.

Kantot fordítottak épp nagy bravúrral.

Filozofálgattak, de a borsó nem értette.

Vesztére, mert a nyúl kifejtette.

Kocka Károly – állati rímvers

 

ELŐADÓ: Scholtz Róbert Gergely

„régész-történész”. 2005-ben a Szegedi József Attila Tudományegyetemen diplomázott történelem és régész szakon. Fő kutatási területe a Kárpát-medence és az eurázsiai sztyeppe szkíta kora. Szakdolgozatát a Szkíta kori Alföld-csoport fegyverzetéről, valamint I. Dareiosz perzsa király európai szkíták ellen vezetett hadjáratáról írta. A szkítákkal, a történelem „első” lovas-nomád népével 2001-ben a„Hatalmasok viadalokban” c. vándorkiállítás rendezésekor találkozott. A kiállításhoz megjelent katalógusban Csongrád megye szkíta kori lelőhelyeiről értekezik. Az egyetemi évek után kilenc évet dolgozott terepi régészként a nyíregyházi Jósa András Múzeumban, ahol több szkíta kori település és temetkezés feltárását irányította. Kutatásairól magyar és angol nyelven jelentetek meg szak-, és ismeretterjesztő tanulmányok, valamint folyamatosan tart előadásokat, kiállítás megnyitókat az érdeklődőknek. Legutóbb a tiszavasvári Vasvári Pál Múzeumállandó kiállítását tervezte újra, ahol Magyarországon elsőként egy szkíta harcos életnagyságú rekonstrukcióját is elkészítették.

„A szkítákkal egyetlen európai nép sem állhatja ki az összehasonlítást, sőt még Ázsiában sincs egyetlen nemzet sem, aki megmérkőzhetne velük, ha összefognak.”(Thukydides, i.e. 431)

Előadások:

 

1.: „Legendás állatok”                 2016. december 28. szerda 18.00 óra

Adatok a szkíta állatstílus kialakulásához és elterjedéséhez

Az eurázsiai sztyeppét a Kr.e. 1. évezred első felétől kezdve azonos kultúrájú és életmódú népek népesítették be, akiket egységesen szkítának nevezünk. A szarvasok népének művészete, a szkíta állatstílus a helyi jellegzetességek mellett fő vonásaiban egységes szellemi hagyományokat, azonos gyökerű kultúrát őriz. A történelem első nomád népének kultúrájáról, művészetéről földbe zárt emlékeik mesélnek, melyek halottaikkal együtt hosszú időn keresztül a dombtúrók martaléka volt. A régészeti előadás során a megmentett szkíta remekek mesélnek készítésük helyéről, idejéről és technikájáról.

 

2.:  „A Szkíta-perzsa háború(k)”              2016. december 28. szerda 20.00 óra

Az eurázsiai sztyeppe nomád népei a Kr.e. 1. évezredtől kezdve meghatározó szerepet játszottak a történelemben. Az ókori földműves civilizációk északi határainál feltűnő „első” nomád népet, a görögök szkítának a perzsák szakának nevezték. Az írott forrásokban I. Dareiosz (Kr.e. 522-486) hadjárata vet először fényt rájuk. A kortárs Hérodotosz mellett több klasszikus író is megemlíti a hadműveleteket, ám a hadjárattal kapcsolatban számos probléma is felmerül. Azoknak az érdeklődőknek szól ez az előadás, akikben már korábbi olvasmányaik/tanulmányaik felkeltették az érdeklődést az ókor e két nevezetes népe iránt, valamint azokhoz is, akik szívesen élnének át izgalmas antik hadtörténeti kalandokat.

 

3.: „Szkíta legendák a régészet tükrében”          2016. december 29. csütörtök17.00 óra

Régészeti kalandozások az ókori írók történetei nyomában

Az eurázsiai sztyeppe első nomád népének kultúrája jelentékeny hatást gyakorolt a szomszédos földműves civilizációkra. A görög és római költők, művészek gyakran használtak fel szkíta motívumokat, vonzották őket a szkíta mondák hősei, a szkíták történelme, hagyománya, szokásai, erkölcse. A régészeti előadás e 2500 éves legendák „aranyló” világába invitálja az érdeklődőket.

 

4.:  „Hérodotosz a hazugság atyjának” nyomában       2016. december 29.csütörtök 19.00 óra

Régészeti kalandozások a „történetírás / hazugság atyjának” nyomában

A Kr.e. 5. században élt Hérodotosz történetei évezredek óta ihletik meg a költőket, írókat, művészeket; az alkotóművészek ma is gyakran merítenek munkáiból. A történetírás atyjának tartott, kisázsiai férfi feljegyzéseit gondosan tanulmányozzák a tudósok, s gyakran fordítják idegen nyelvekre, így magyarra is. Az előadás Hérodotosznak az eurázsiai sztyeppe nomád népeiről szóló fejezeteibe repíti az érdeklődőket a régészet eszköztárának segítségével.

 „Nem kevésbbé fényes volt a kiindulásuk, mint birodalmuk, s nem fényeskedtek jobban férfiaik, mint asszonyaik hadi erényekben.”

„A skythák nemzetét mindig igen réginek tartották.”

„Az egyptomiak mindig a skythákat tartották régebbieknek.”

 

Elindult weboldalunk:   AVE Kiállítóház