Kedves Mira Gazdi! 

Nagyon köszönöm a válaszod, hasonlóan gondolkodom, bár nem vagyunk homeós fanok, de kevés gyógyszert használok magam is. 

Bogikát az 5 testvérkéjvel tették ki 7 évvel ezelőtt, ketten maradtak életben a -6 fokos éjszaka után, így mentettként nálunk ragadtak. Náluk jó eséllyel genetikus gondok is vannak, a tesóka Tücsi sajnos kezdetektől produkál kis rohamokat, merev nézés, ijedezés, fagyizás, stb, de nem tudtam, h ez epilepszia. Neki én még nem láttam nagyrohamot, képzeld mindentől fél, kivéve a durrogás, villámlás, égzengés! Max megugatja, de nem retteg. Bogi viszont az első időben stabilabbnak nézett ki, de pár évesen elkezdte a rettegeést az említett zajoktól. Rohamot egészen idáig nem produkált. Sajnálatosan a tavalyi év számomra veszteségekkel teli volt, egy év leforgása alatt elment szeretett. 9 éves, vak goldikám, majd a nagynéném, epével műtöttek, férjem súlyos tüdőbeteg lett, stb. Nem voltam a helyzet magaslatán, ez tetőzött október környékére, amikor megcsappant a család létszáma, ezt a kutyák is nehezen viselték - vagy csak érezték rajtam, hogy nagyon lenn vagyok. Konkrétan egyedül maradtam velük, nem halt meg hál Istennek senki. November végére jött férjem haza a szanatóriumból, de már előtte elkezdte Bogi a kényszeres mancs nyalogatást, ugatást minden neszre, kereste a gyerekeket, stb. Álmában sokat rángatózott, követett mint az árnyék, bújt folyton az ölembe. Én már jobban vagyok, de őgy látszik a kutya magára vette az idegállapotomat, mert dec. 5-re megvolt az általam látott első roham. Pár perces lehetett, nagyon meg voltam ijedve, kimerevedett, rángott, nyálzott, maga alá pisilt. Hamar visszajött belőle, azt hittem ennyi, nem lesz több. Persze elvittem dokihoz, de azt mondták figyeljem, stb, jól van a kutya, egészséges a szőre, éber, stb.

A kényszeres dolgok maradtak, egyre félősebb lesz, már egy szekrényajtó kinyitásától is fél, eddig csak jelezte. Ugatás, stb, maradt. Dec. 31-én pontban reggel megvotl a második roham, azóta bújtam a netet. Megtaláltam Kiss doktornő férjét, rendesek voltak, a doktornővel is tudtam beszélni, ő javasolta Nervenpflege bogyót, úgy tűnik jó volt Boginak, átaludta durrogást, ilyet nem szokott csinálni. Félt, ment a sarokba, de nem lihegett, nem pánikolt. 2 éve a xanax semmilyen hatással nem volt rá, így tavaly nem is adtam neki. Idén egész tűrhető volt, pedig volt durrogás órákon át. 

Szóval eddig jutottunk, beszéltem az Oroszy dokinővel, holnap megyünk hozzá 4-re. Várom nagyon mit mond, jó lenne megfogni az elején a dolgot, nem maikor már menthetetlen. Mivel viszonylag közel vagyunk hozzá, örülnék, ha egy kézben lennének a kutyák, nehéz jó dokit találni.