A szóbeli vizsgáról (ezek szerint valaki még olvassa :)) :
Reggel 9 órakor kezdődött a labor. Kétféle szöveg, egy történetmesélés és egy dialógus.
Ezekhez feladatok, 10-10 pontért. Nem volt annyira nehéz. Ennek ellenére nem értettem mindent...
Ennek eredménye 10-15 munkanap múlva lesz csak elérhető a honlapon, értelemszerűen, pontos eredményt a szóbeli vizsgámról csak akkor tudok.
A szóbeli vizsgarész is - szintén - két vizsgarészből tevődik össze (1. képolvasás, 2. szituáció).
Mindkettőre 25 pont kapható maximálisan. Így összesen 25+25+20=70 pontot érhetsz el.
Ezek a számszerű adatok.
A tapasztalatok:
A két vizsgáztató tanár úr módfelett segítőkész volt és szimpatikus.
Végighallgattak, csak akkor kérdeztek, ha már nem volt mondanivalóm... ha valamit nem értettem, máshogy kérdezték vagy elmondták lassabban.
A vizsga ideje alatt bólogattak, megerősítettek, ha jót mondtam. Mosolyogtak, kedvesek voltak.
Sosem gondoltam volna, hogy mosolyogva jövök ki a szóbeli vizsgáról - lévén elég izgulós vagyok ilyen helyzetekben - de a jókedvük rám ragadt.
Végül a két feladatra 35 pontot kaptam (34 pont az adott vizsgarész 60%-a). A legjobb vizsgapont adott napon 36 pont volt. Szerintem teljesen korrekt módon, hiszen én is körülbelül ide sorolnám magamat és azok is magukat, akikkel aznap beszélgettem.
Nagyon jó élmény volt.
A másik, ami melengette a szívemet, hogy Nagy Ludmilla tanárnő - aki az írásbeli és szóbeli vizsgát megelőzően engem sosem látott - velem/velünk együtt izgult, értünk szorított. Kávéval, süteménnyel kínált, biztatott.
Tanárnő, ha olvassa, innen is köszönöm azt a példaértékű emberséget, melyet felém/felénk tanúsított; amivel a mai világban igen ritkán találkozhatunk!
Nekem, meglepően jó élmény volt (az egész napos várakozás ellenére is, mert délután fél 5-kor jutottam be).
Nem bántam meg, hogy megpróbáltam, sőt... bárhogyan is alakul a vizsgám (akár sikerül, akár nem), mindenképpen hálás vagyok, hogy megtapasztalhattam, ezt ilyen profin, emberségesen, vizsgázóbarát módon is lehet csinálni.