A Kárpát-mredencében az avar honfoglalást megelőzően nem mutathatók ki sem írott forrásokban, sem régészeti anyagban a morvák....
A morvákról előszőr 822-ben hallunk, amikor a frankfurti birodalmi gyűlésen követeik Marvani néven megjelennek, és hűségesküt tesznek.Fontos megjegyezni, hogy a megelőző harcok Ljudevit herceg Sziszek(Siscia) körüli területén ,tehát délen folytak.
Első fejedelmük Mojmír(833) aki elüzte Pribinát Nitraváról,amelyet általában és mindmáig Nyitrával azonosítanak.
Ebből kiindulva a kutatók általában azt valják, hogy Morvávia a Dunától északra a Garam és a Morava folyók közti terület volt.Ez a nézet már a XVIII században uralkodóvá vált,de hivatalos állásponttá csak 1933-ban Nagy Morávia= Szlovákia 1100 esztendős évfordulóján vált.
Felmerül a kérdés: Morávia földrajzi fekvése nem egyértelmű? Bizony egyáltalán nem!

A legtöbb zavart az okozza, hogy a IX. században a nyugati(frank) források Avaria-nak nem az egész Kárpát-medencét,hanem csak Linztől Bécsig terjedő területet (terra-Avarorum vagy Hunia,azaz Hunalant),Pannóniának sem a korábbi római provinciát, hanem a Dráva-Száva közét ,amely sz ókori Sirmiumtól Karantániáig terjedt.
Amennyiben megalapozottnak fogadjuk el Mosaburg új topográfiai fekvését,tehát nem azonosítható Zalavárral,hanem a mai Karintiában kell keresni,akkor egy meglehetősen tiszta földrajzi kép tárul elénk.E szerint Sclavonia a Drávától délre ,Dalmáciát és Horvátországot jelenti,ugyanakkor Moravia sem északon feküdt,hanem délen,sőt határos volt Karintiával. E merésznek tűnő vélemény nem mai keletű,sőt nagyonis régi ötlet,hiszen Szklenár György már 200 évvel ezelőtt felvetette ,s a felvetésnek igen komoly írott forrása-béli alapja van.

Az általában rendkívül nagy forrásértékűnek tartott X.századi forrásmunka ,"A birodalom kormányzása" c. mű ugyanis semmit sem tud a Dunántúl frank és a Tiszántúl bolgár megszállásáról,viszont nagyon is egyértelmű leírást ad Nagy Moráviáról:"A türkökkel (magyarokkal)a következő népek határosak:a tőlük nyugatabbra lévő vidéken Frankország,északabbra a besenyők(Patzinakia)délre eső vidéken Nagy Morávia(megalé Morábia),azaz Szvjatopluk(Szfendoplokosz,Szvatopluk,Szvjatopluk)országa ... a hegyek felé pedig a horvátok határosak a türkökkel." Ezt a 13.fejezetben olvasható leírást pontosan kiegészíti a 40.fejezet, ahol a következő olvasható:"...ahol Turkia kezdődik,Trajanusz császár hídja,azután három napi útra ettől a hídtól Belgrád(Belagrada)amelyben a szent Nagy Konstantin császár tornya is van,és ismét a folyó visszakanyarodásánál van az úgynevezett Sirmium Belgrádtól két napi útra, és ezektől kezdve(tehát nem :azokon túl vagy azután) a kereszteletlen Nagy Morávia,amelyet a turkok megsemmisítettek,s amelyben előbb Szvjatopluk uralkodott."
A 41. fejezet mégegyszer foglalkozik a morva Szvjatoplukkal akinek a fiai között viszály tört ki,
" s jöttek a türkök, teljesen tönkretették őket és elfoglalták országukat,amelyben most is laknak.A nép maradékai szétszéledve a szomszédosnépekhez,a 
bolgárokhoztürkökhöz,horvátokhozés a többi néphez menekültek"
Ezek a leírások elégé egyértelműek,és elégséges alapot adnak arra,hogy előszőr Boba Imre,majd Püspöki Nagy Péter,később Senga Toru,majd Martin Eggers és Charles R.Bowlus kétségbe vonja Morávia északi fekvését,illetőleg azt,hogy csakis a Dunától északra volt egykor Morávia. Ezen nyomós ellenérvek természetesen egy cseppet sem győzik befolyásolják a "mérvadó" történészeket abban,hogy Moráviát általában minden fenntartás nélkül a mai Szlovákia területére helyezzék.

Boba Imréék mind Rasztiszláv(846-870)SZvatopluk(870-894) 
mind Braszláv ténykedését a Dráva -Száva vidékére helyezik Püspöki Nagy azonban lehetségesnek gondolja, hogy 873 után Szvatopluk elfoglalja a Dunántúl északra eső vidékét(Kis-Moráviát) is.Erről világosan szól Regino prümi apát,aki elmondja,hogy Arnulf 890-ben átengedte Szvatopluknak(Zuendibolch-nak)Csehországot(Bohemia-t),a prágai Kozma pedig arról tudósít bennünket,hogy Szvatopluk Moravia királya nemcsak Csehországot foglalja el,hanem kitejesztette hatalmát az Oderáig és a Garamig.
Megalapozott tehát feltételezni, hogy a morvák eredetileg a déli Morava folyó körül alakítottak ki egy fejedelemséget,nyilván ezért is mondja Helmold krónikájá-ban hogy a morvák karantánok.
Ugyanakkor van egy fontos földrajzi munka az un. Bajor Geográfus műve,amely 817-843 közötti időben ugyancsak két Moráviáról tud:az egyik Csehország szomszédja 11 várral,a másik a bolgárok mellett van 30 várral.
Német Lajos 860-ban regna Marahensium tör be ,tehát a regnum szó többesszámban áll.846-ban a frank király Rasztiszlávot tette meg fejedelemnek,de később ellene is hadat viselt.

Bakay Kornél munkájából lett kijegyzetelve.