halkabban
2017.05.27
|
|
0 0
1717
|
Ligeti Éva
Te vagy nekem...
patak vize, mely megérinti lelkem harsány csobogással közeledik felém pezsgő finomságát ideönti elém hol kőcsiszolt-érzés kincseire leltem
Te vagy nekem...
ki égbolt kékjével messzeséget takar habfelhőként szálló világi gondolat szivárvány színében húzódó hódolat aki mindenestül csak magának akar
Te vagy nekem...
kihez úgy hajolok, mint nap felé virág vágyölelésedbe beleveszek hamar ahogy ringatózok, már semmi nem zavar féltett érzéseim lássa a nagyvilág
Te vagy nekem...
a tűz, melyben pajzán rőzselángod éget perzselő szenvedély, mely belőled fakad csóktól, öleléstől szavam is elakad fellobbant szerelmünk sosem érhet véget
|
|